Mi történik az ingatlanalapokkal? Újabb ok a pánikra?

Az elmúlt hetekben több ízben, több piacon is megtapasztalhatták a hazai befektetők, hogy mit tud okozni a pánik, amikor egyszerre mindenki likvidálni szeretné befektetéseit, hogy veszteségeit minimalizálja, és mintegy Pygmalion-effektusként az árak valóban drasztikusan zuhanni kezdenek.

Ez történt/történik a tőzsdén forgalmazott értékpapírokkal, a mostani kedélyeket pedig a nyíltvégű ingatlanbefektetési alapokban kezelt vagyon drasztikus esése borzolja, illetve borzolta addig, amíg a PSZÁF drasztikus lépésre nem szánta el magát.

A piac zsugorodását a számok igen jól szemlélteik. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai által kezelt alapok összvagyon a harmadik negyedév végéig 4,9 százalékkal zsugorodott, magyarul a tőkekivonás ennyivel haladta meg az új befektetések értékét. A legnagyobb mértékű tőkekivonás a pénzpiaci, a kötvény, a vegyes, a tiszta részvény és az ingatlanalapokat érintette.

Októberben azonban újabb 275 milliárd forint tőkét vontak ki a befektetők az alapokból, ami 12,8 százalékos csökkenésnek felel meg. Az ingatlanalapok vagyona azonban ennél is nagyobb zsugorodást szenvedett el, egy hónap alatt 20,8 százalékosat, ami forintban kifejezve 112 milliárdos vagyoncsökkesét jelent -a Bamosz adatai szerint.

A befektetők tehát fejvesztve menekültek az ingatlanalapokból, aminek természetesen hozamvárakozásokat tekintve volt némi alapja, hiszen az alapkamat 11,5 százalékosra emelése óta a bankbetétek igen csábító alternatívát jelentenek.

Mint azt már említettük, a PSZÁF fülfüggesztő határozatának azonban mégsem ez a nagyarányú tőkekivonás volt az oka, állításuk szerint, hanem hogy időt szánjanak a befektetők döntéseiknek, és az alapkezelők "módosítsák kezelési szabályzatukat a megtakarítások védelmének, a befektetők jogos érdekeinek, valamint a befektetők egyenlő elbánása elvének szem előtt tartásával."

A 10 napos felfüggesztés lejáratáig tehát se újabb jegyeket vásárolni, sem a meglévő befektetéseket felszámolni nincs mód. A döntés talán azért volt különösen meglepő a befektetők számára, mert a PSZÁF korábban soha nem tett meg ilyen radikális lépést, sőt az alapkezelők felfüggesztési kérelmeit csírájában elfojtotta, most azonban az összes szereplőre kiterjedő határozatot hozott, holott piaci híresztelések szerint likviditási problémák rövid távon csak két befektetési alapot érintettek, a többiek még kellő mennyiségű pénzzé tehető eszközzel - például diszkontkincstárjeggyel - rendelkeztek.

Mit jelent ez a kisbefektető számára?