Vállalati nyugdíj: a határ már nem akadály!

A törvény rendelkezései szerint a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó más EGT-államban bejegyzett (külföldi) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és foglalkoztatók feletti felügyeletet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet látja el. Vagyis ha a munkáltatónk egy külföldi szolgáltatóhoz csatlakozik, vele köt szerződést, akkor az illetékes hatóság nem a külföldi lesz, hanem az itthoni az adott szerződés esetében, vagyis a PSZÁF.

Amint a PSZÁF-ot értesítik az ügyben illetékes hatóságok, hogy a külföldi nyugdíjszolgáltató határon átnyúló szolgáltatás keretein belül befizetést kíván elfogadni, akkor 60 napon belül tájékoztatnia kell a külföldi szolgáltató országának hatóságát a vonatkozó szabályokról, a tagokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségeiről, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásokról. Ezek az itthon érvényben levő szabályok, de ezek vonatkoznak a külföldi szolgáltatókra is, ha Magyarországon szeretnének határon átnyúló szolgáltatást végezni.

Alkalmazandó szabályok

Tagsági jogviszonyt csak az szerezhet, aki természetes személy, munkaviszonya vagy más EGT-állam jogszabálya szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez.

A tagsági jogviszony úgy jöhet létre, hogyha a leendő tag az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza, hogy a munkáltató megfizeti a hozzájárulást. A tagsági jogviszony a szerződés megkötésével jön létre, amiről a munkáltató azonnal értesíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez bármely munkáltató csatlakozhat. Mindössze egy szerződést kell kötni a nyugdíjszolgáltatóval, amiben vállalja, hogy munkavállalói részére hozzájárulást fizet. A szerződés aláírásával azonban még nem kötelezte el magát teljesen a munkáltató, ugyanis lehetőség van másik szolgáltatóhoz való átlépésre is. Az első szerződés felmondására azonban csak a második megkötését követően van mód, és az új szerződésben kell rendelkezni a nyugdíjkonstrukció átvételével kapcsolatos teendőkről is. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy az átlépéssel a tagok jogosultságai nem csökkenhetnek.

Vállalati nyugdíj: itthon bevezetjük, külföldön buknak rajta?

Nem csak a munkáltatóé a világ...

A nyugdíjszolgáltató intézményhez viszont nem csak a cégek csatlakozhatnak, erre önfoglalkoztatóként is lehetőség van. A csatlakozó önfoglalkoztató a taggal esik egy tekintet alá. A törvény világosan felsorolja, hogy kik minősülnek önfoglalkoztatónak:

• vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy;
• a magán-állatorvosi, gyógyszerészi, falugondnoki, szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, vagyis az egészségügyi vállalkozók;
• ügyvéd, európai közösségi jogász;
• íz egyéni szabadalmi ügyvivő;
• önálló közjegyző, önálló bírósági végrehajtó;
• társas vállalkozás; közkereseti társaság; betéti társaság; korlátolt felelősségű társaság; közhasznú társaság; közös vállalat; egyesülés (ide tartozik az előtársasági időszak is)
• oktatói munkaközösség;
• stb.

A tagsági jogviszony megszűnése

A törvény szerint tagsági jogviszony megszűnhet az illető halálával, a feltételes jogszerzés ideje alatt a tag munkaviszonyának megszűnésével, a tag más nyugdíjszolgáltatóhoz való átlépésével, illetve akkor is, ha a tag részére a nyugdíjszolgáltatás teljesen befejeződött.

A feltételes jogszerzési időtartam az a munkaviszonyban töltött legrövidebb időtartam, amelynek elteltével az addig jóváírt hozzájárulások és azok hozamai, valamint az addig keletkezett jogosultságok a tag tulajdonává válnak. A feltételes jogszerzési időtartam öt évnél hosszabb nem lehet.

A tag a halála esetére közokiratban vagy bizonyító erejű magánokiratban kedvezményezettet jelölhet meg egyoldalú nyilatkozatával. A nyilatkozatban fel kell tüntetni annak nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakcímét is a saját adatok mellett. Lehetőség van több kedvezményezett megjelölésére is, ebben az esetben ha más rendelkezés nincs a tagok egyenlő arányban válnak jogosulttá.

Ha a tag nem jelölt kedvezményezettet, akkor az örökösét kell annak tekinteni. Amennyiben a tagnak nincsen természetes személy örököse, akkor a számláján lévő összeg a halála esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, amit aztán az intézmény szétoszt a tagjai között.

Vagy mindenki vagy senki

A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint az egyenlő bánásmód követelménye fennáll a munkáltatóval szemben. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztató csak úgy vállalhatja a hozzájárulás megfizetését, ha azt minden dolgozója megkapja.

A szolgáltató intézmény köteles a tag számlájának tárgyévi alakulásáról számlaértesítőt küldeni évente legalább egyszer, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig. Az értesítőnek tartalmaznia kell az intézmény elérhetőségeit, a tag azonosítására szolgáló adatokat, a tagsági jogviszony kezdetét, illetve a PSZÁF honlapjának címét, és a tagokat érintő jogszabályi változásokat is.

Ezen felül fel kell tüntetni a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből áthozott követelést, a munkáltató által fizetett hozzájárulást, a tag által fizetett kiegészítést, a befektetési tevékenység eredményét, a tag által választott befektetési portfolió megnevezését és a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét.

Választható portfolió: most kell döntened a nyugdíjadról!

A nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjszolgáltató tájékoztatást nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról és azok igénybevételének módjáról. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás többféle lehet. A tag választhat, hogy egyösszegű nyugdíjszolgáltatást, határozott idejű járadékszolgáltatást, életjáradék szolgáltatást, de akár ezek kombinációját is. Ezzel a tag és a munkáltató is megfelelően kiegészítheti a nyugdíj összegét, hogy a dolgozó ne a nyugdíjba vonulás előtt szembesüljön a helyzettel, hogy az eddig félretett pénzéből nem fog tudni megélni...