Foglalkoztatói nyugdíj: egyre jobb a dolgozóknak?

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény zártkörű részvénytársasági formában működhet majd, melyet alapíthat a foglalkoztató, bank és biztosító részvénytársaság és befektetési társaság. A nyugdíjszolgáltatók a PSZÁF felügyelete alatt állnak majd.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez bármely foglalkoztató csatlakozhat, hogy munkavállalóinak foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciót biztosítson. A csatlakozás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és foglalkoztató között megkötött szerződéssel jön létre. Tag az lehet, aki az alapító vagy a csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll, és munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A tagsági jogviszony a munkaszerződés megkötésével, illetve módosításával jön létre.

A munkaszerződésben rögzíteni kell a nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, a hozzájárulás mértékét, illetve az ígért nyugdíjszolgáltatást. A konstrukció tartalmazhat olyan kikötést, hogy a szolgáltatásra csak egy meghatározott munkaviszonyban töltött idő után válik jogosulttá, ez legfeljebb 5 év lehet. Ha a munkaviszony ennél a feltételes jogszerzési időtartamnál rövidebb ideig tart, akkor a tag az addig jóváírt foglalkoztatói hozzájárulásokkal, hozamokkal és az addig keletkezett jogosultságokkal nem rendelkezik. A nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja.

Ezen kifizetések adómentesek a nyugdíjszolgáltatásra jogosulttá váló személy, vagy annak kedvezményezettje számára. A nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság a társadalombiztosítási nyugdíjkorhatár elérésekor vagy rokkantság esetén, illetve - amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen előírást tartalmaz - a várakozási idő eltelte után nyílik meg. A hozzátartozói nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság a tag halála napján nyílik meg a kedvezményezett számára.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetésre kerülő hozzájárulás legfeljebb a minimálbér 50%-ig számít adóalapba nem tartozó tételnek, az ezen felüli befizetést munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemként kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a munkavállaló kiegészíti a munkáltatói befizetést, akkor ennek a kiegészítésnek, illetve a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles részének a 30%-a adócsökkentő tételnek számít.

Lehetőség van arra, hogy más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként végezze tevékenységét, ha a tevékenységére a székhely szerinti államában jogosult, és határon átnyúló szolgáltatás nyújtására előzetes engedéllyel rendelkezik. Ugyanakkor a foglalkoztató befizetést teljesíthet a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, amely intézmény Magyarország területén lakóhellyel rendelkező tag számára szolgáltatást nyújtásra jogosult.

Fontos megjegyezni, hogy a foglalkoztató csak a magyar munkajog és társadalombiztosítási jog hatálya alá tartozó jogviszony alapján teljesíthet befizetést a más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe.