Erősödött csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
Amikor mindössze a minimálbéreket hasonlítjuk össze a különböző országokban, gyakran figyelmen kívül hagyjuk, hogy az összevetett helyeken milyen árak vannak, tehát, hogy mennyibe kerülnek a termékek és a szolgáltatások. Most az Európai Bizottság statisztikai főigazgatóságának (Eurostat) adatai segítségével mutatjuk meg, hogy mennyit is ér a magyar minimálbér a többi EU-s államéhoz képest. Elöljáróban annyit, hogy nem sokat.
Sokat lehet arról olvasni a médiában, hogy milyen nagyot ugrott Magyarországon az elmúlt években a minimálbér, miközben áremelkedés alig volt. Ez önmagában persze igaz, azonban kevésbé pozitív kép rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy az árakhoz képest előreléptünk-e valamennyit a többi EU-s, de legalább a régió országaihoz képest abban, hogy mennyit is ér az árakhoz képest a legalacsonyabb hazai fizetés.
Ahhoz, hogy ezt a kérdést megvizsgáljuk, az Eurostat két adatsorát vettük alapul. Az egyik, hogy a különböző államokban hogyan alakult a minimálbér összege 2008 óta, a másik pedig, hogy a háztartások által fizetett árak hogyan alakultak az EU-s átlaghoz képest, tehát végül is, hogy mennyit is ért 2008-ban és 2017-ben a háztartások pénze.
Az összehasonlíthatóság kedvéért most nem fogjuk forintban meghatározni az euróösszegeket, de 2008 év végén 265 forint volt egy euro, 2017-ben pedig 310 forint körül mozgott az árfolyam. Nézzük, hogy honnan indultunk.
2008-ban az Eurostat adatai szerint 293,08 euró volt a magyar minimálbér, az árak pedig az EU-s átlag 69 százalékán tanyáztak. Ha csak a minimálbért vesszük figyelembe, akkor Magyarországon volt a hetedik legalacsonyabb a minimálbér összege az EU-ban. A legmagasabb minimális fizetéstől a legalcsonyabbik haladva csak Észtországot, Szlovákiát, Litvániát, Lettországot, Romániát és Bulgáriát előztük meg.
Ha a minmálbér összegét elosztottuk a az árszínvonal összegével, akkor sem változott a helyezésünk, ugyanígy alulról a hetedikek lettünk, tehát a vizsgált 21 országból (van, ahol nincs vagy akkor nem volt minimálbér meghatározva) 14-ben többet tudtak vásárolni a minimálbérből élő munkavállalók, mint Magyarországon.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ugyanezt a számítást egyelőre még csak 2016-ra tudjuk elvégezni, mert addig terjednek az Eurostat vásárlóerő adatai. Ez alapján pedig azt láthatjuk, hogy nemhogy javítottunk volna, még rontottunk is helyezésünkön azon a listán, ahol a minimálbér vásárlóértékét vizsgáljuk. Szlovákia ugyanis beelőzött minket, így mostanra már nemhogy a vizsgált 21-ből 14, hanem 15 államban ér többet a minimálbér a háztartások által fizetett árakhoz képest, mint hazánkban.
Érdekes egyébként, hogy az itthon sokszor brutálisnak titulált minimálbér-emelésekkel sem vagyunk kiemelkedő helyen a fenti EU-s államok között. Ha a 2017-es adatokat is figyelembe vesszük ott, ahol már rendelkezésre állnak, akkor azt láthatjuk, hogy a középmezőny tetején helyezkedünk el. 2008-ról 2017-re ugyanis 40,8 százalékot emelkedett hazánkban a minimálbér összege, és ha a fenti adatokat vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy nemcsak azokban az országokban volt nagyobb emelkedés, ahol eleve kevesebbet ért a minimálbér, mint hazánkban, hanem Szlovéniában és Lengyelországban is.
A minimálbér persze nem azt jelenti, hogy ennyiből élne az ország átlaga, azonban a Magyar Idők adatai szerint 2018 első hónapjában még mindig 303 ezren voltak a munkaerőpiacon, akik ennyit (tehát a legutóbbi emelés hatására bruttó 138 ezer forintot) kerestek. A fenti adatok tükrében tehát érthető, ha közülük sokan úgy érzik, hiába emelkedik a bérük, ahhoz képest, amit az EU-ról vagy más országokról az interneten vagy a tévében látnak, nem jutnak egyről a kettőre.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Bemutatták a speciális, hadseregeknek szánt robotkutyát
- Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése
- Megtámadták a Párbeszéd három aláírásgyűjtő standját, feljelentést tettek
- Közel 40 méterrel szárnyalta túl a síugrás világcsúcsát az olimpiai bajnok
- Sokaknak zsebbe nyúlós lett a felsőoktatás - számok
- Újabb kellemetlenség egy forgalmas vasúti szakaszon