Hiába vagy remek munkaerő, ezért fognak téged kirúgni a következő leépítésnél

A munkaerőpiacon alapvetően az ember tudására kíváncsiak, ki, hogyan dolgozik, mennyire érti a munkáját. Ez azonban önmagában egyre gyakrabban már kevés. A munkáltatók az is figyelik, hogy milyen maga az ember, milyen a személyisége, mennyire illeszkedik majd a csapatba, milyen vele együtt dolgozni. Tehát a high skillek (pl. szaktudás) mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a soft skillek. Utóbbi közé tartozik például kommunikációs készség, a csapatorientált gondolkodás, empátia, tehát minden szociális készség. De miért lett ez ilyen fontos a munka világában?

- mondta dr. Juhász Márta munkapszichológus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.

A szakértő szerint hiába rendelkezik valaki nagy szaktudással, ha nehéz ember, akkor rombolja a csapat teljesítményét. Jó hír azonban, hogy a szociális készségek fejleszthetők, és mivel egyre nagyobb figyelmet fordítanak ezek jelentőségére, már képzésekkel is támogatják a fejlesztést. Természetesen nem csak kurzusok lehet javítani az említett készségeken, önmagunkért is sokat tehetünk. A legjobb azonban, ha minél korábban kezdjük a fejlesztést, a szociális készségek kialakulásáért ugyanis a szülők is nagyban felelősek.

- mondta dr. Juhász Márta.

Ha felnőtt korban szembesülünk azzal, hogy valami nincs rendben, még akkor is lehet változtatni. A legfontosabb, hogy valóban akarjuk a változást, tegyünk érte, ismerjük fel, hogy hol vannak hiányosságaink. A szociális készségek másoktól is jól tanulhatók, minták alapján.

- mondta Lerf Andrea HR-szakértő.

A szakember elmondása szerint kutatások és tapasztalatok is alátámasztják, hogy sok fiatal munkavállaló gondolkodik úgy, hogy őt a munkája és a szaktudása alapján ítéljék meg. Akik így gondolkodnak, náluk általában még nagyobb szükség lenne a szociális készségeknek és az érzelmi intelligenciának a fejlesztésére.

- mondta Lerf Andrea.

De mégis, miért lett ez most fontos?

Természetesen korábban sem volt mindegy, hogy kikkel dolgozik együtt az ember, a jelenlegi munkaerő-piaci környezetben azonban még nagyobb hangsúlyt kap. Ennek az az oka, hogy az egyszerűbb feladatok nagy részét, amelyekhez nincs szükség sem tudásra, sem kreativitásra, egyre inkább átveszik a gépek. Olyan gyártósorokat szerelnek be, amelyekhez lassan csak gépkezelők kellenek, olyan szoftvereket fejlesztenek, amelyek miatt nincs szükség sokszoros adatrögzítésre, és így tovább. Tehát a munkaerőpiacon eltolódnak az arányok, és egyre több olyan állás jelenik meg, ahol valóban az egész emberre szükség van, a tudására, és a személyiségére egyaránt.

Már most óriási a szakadék a fizetésekben, a későbbiekben azonban még jobban távolodni fognak egymástól a keresetek. Nagy kérdés, mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik nem rendelkeznek szaktudással, és olyan soft skillekkel sem, mint például a tanulásra való hajlandóság, a fejlődni akarás, a nyitottság, az együttműködés képessége? Erre az egyre égetőbb problémára nagyjából 20 évünk van, hogy megtaláljuk a választ.