2018. december 14. péntek Szilárda
HR Centrum

Elárulták a multik: ezek a magyar dolgozók legnagyobb hiányosságai


A hazai felsőoktatási intézmények évek óta nem kerülnek be a legjobb egyetemek közé, a magyar egyetemisták ezért kevésbé versenyképes képzettséget kapnak, mint a nyugati egyetemek hallgatói. A nagyvállalatok mégis szívesen költöznek Magyarországra, tömegével alkalmazva az iskolapadból kikerült frissdiplomásokat. A kérdés csak az, hogy az alacsony munkaköltség miatt jönnek ide, vagy valóban elégedettek a magyar munkavállalókkal. Mi most megkérdeztünk néhány nagyvállalatot, mennyire elégedettek a frissen végzett magyar munkavállalókkal. A válaszokból kirajzolódott, hogy leginkább a nyelvtudás és a kommunikáció terén kell fejlődniük, de az sem ritka, hogy a frissen végzett diplomások néha kissé elveszettek, azaz nincsenek tisztában azzal, mit is vár el tőlük a munkaadó.

A magyar diákok a PISA felméréseket rendszerint rosszul szerepelnek, a tendencia pedig egyre romlik. A magyar egyetemek sem állnak sokkal jobban, a Times Higher Education oktatási hetilap legutóbbi felmérése szerint mindössze egyetlen magyar egyetem került be a legjobb 500-ba világon: a Semmelweis Egyetem a 401-500 helyen végzett. Talán ennek is tudható be, hogy 10 ezernél is több magyar fiatal tanul külföldi felsőoktatási intézményben, és ez a szám folyamatosan növekszik.

Gyakori meglátás, amely szerint a magyar egyetemeknek szemléletváltásra lenne szüksége, hogy növelni tudják versenyképességünket. Noha a világ legjobb egyetemeivel a magyar felsőoktatási intézmények egyelőre nem tudják felvenni a versenyt, a Magyarországon működő multinacionális vállalatok mégis előszeretettel alkalmazzák a magyar diplomával rendelkező munkavállalókat. Természetesen ez annak is tudható be, hogy a magyar - illetve a régiós - munkaerő alkalmazása jelentősen olcsóbb, mint a képzettebb, nyugati munkaerőé. Az világos, hogy a nagyvállalatoknak pénzügyileg jobban megéri az olcsóbb, kicsit képzetlenebb munkaerőt alkalmazni, majd saját elképzelései szerint kiképezni.

Az egyetemeink lemaradása nem jelenti azt, hogy a magyar frissdiplomások kevésbé lennének alkalmasak. A Világbank kutatása azt mutatja, hogy a magyarok többet dolgoznak a nyugati államok munkavállalóinál, az alacsonyabb bérszínvonal pedig az alacsonyabb termelékenységnek köszönhető. Mi azonban nem értük be a rangsorokkal és száraz gazdasági elemzésekkel. Ahhoz, hogy megtudjuk, miben kéne fejlődnie a magyar egyetemeknek, illetve általában milyenek a frissdiplomás munkavállalók képességei, elengedhetetlen ismernünk a munkaadói oldalt. Ezért most megkérdeztünk néhány Magyarországon működő nagyvállalatot arról, hogy mennyire elégedettek a frissdiplomás munkavállalóikkal.

Részletekbe menő kérdéseinkben arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek azok a területek, ahol az egyetemeknek fejlődniük kell, mik a munkavállalók erősségei és gyengeségei, mennyire elégedettek a frissdiplomások nyelvtudásával, valamint ismertetik-e a munkavállalókra vonatkozó igényeiket az egyetemekkel.

Nyelvtudás és kommunikáció - a két legfontosabb készség

Amennyiben valaki magasabb fizetésre vágyik, szinte elengedhetetlen, hogy beszéljen idegen nyelvet. Hatványozottan igaz ez a nagyvállalatoknál való elhelyezkedés esetén, ott ugyanis leggyakoribb munkanyelv az angol, sok esetben pedig már egyéb nyelv ismerete is szükséges a munkavégzéshez.

A magyar frissdiplomások nyelvi készségeinek megítélése összességében változó. Ahogy az várható volt, a munkanyelv minden esetben az angol. A Richternél például a minimális elvárt szint a középfok, ugyanakkor a munkavállalónak alkalmasnak kell lennie szakmai publikációk értelmezésére. Nem meglepő módon a vállalat tapasztalati szerint azon munkavállalók beszélik jobban a nyelvet, akik rendelkeznek külföldi tapasztalattal (legtöbb esetben ez Erasmus programban való részvételt jelent).

A Bosch már kevésbé volt elégedett a frissdiplomások nyelvtudásával.

Amiben a hallgatóknak fejlődniük kell, az egyértelműen a nyelvtudás, illetve úgy fogalmazok, hogy az aktív nyelvtudás. A cégcsoportnál lehetőség van a kompetenciák fejlesztésére, de nemzetközi nagyvállalatként, nemzetközi projektekkel nálunk elengedhetetlen, a munkához szükséges a jó nyelvtudás.

 - mondta lapunknak Somogyi András, a Bosch magyarországi HR igazgatója.

Náluk a középfokú nyelvtudás csupán az adminisztratív pozíciókban elég, minden más esetben folyékony nyelvtudás az elvárás.

A Magyar Telekom szerint ugyanakkor a frissdiplomások angol nyelvtudásával nincs baj, a munkavállalók magas szinten beszélik azt, második nyelv ismeretének hiánya azonban sokszor problémát jelent.

A válaszok többségében szerepelt a magas szintű kommunikációs készség is, mint elvárás. A Richter például ennek belső képzésein és mentorprogromjaoin keresztül is kiemelt jelentőséget tulajdonít. Szerintük a friss belépőkkel gyakran kell beszélni, kommunikálni, hogy megismerjék a területet.

Alapvető elvárás a jó kommunikációs (beleértve idegen nyelv használatát is) és prezentációs képesség is. Mivel ezeknek a készségeknek a fejlesztése igen idő- és költségigényes, a munkáltatók olyan fiatalokat igyekeznek kiválasztani, akik ezekkel a kompetenciákkal már rendelkeznek

- írták válaszukban.

Az elméleti tudás fontos, de semmire nem elég

Sokan tapasztaljuk, hogy a magyar egyetemek képzési rendszerében nagy szerepet kapnak az elméleti tantárgyak, a gyakorlati képzés viszont háttérbe szorul. Épp ezért kíváncsiak voltunk, hogy mi a véleménye a válaszadóknak a kérdésről. A Telekom meglehetősen elégedettnek tűnt:

A Magyar Telekom munkatársainak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vállalatnál dolgozó friss diplomás munkaerő kompetenciáival elégedettek a tapasztaltabb kollégák. Pozitív attribútumként kiemelhető nyitottságuk az új dolgok iránt, kezdeményezőképességük, kiváló készséggel és naprakész tudással végzik a kutatásokon, információgyűjtéseken alapuló feladatokat

 - válaszolták.

A Richter eltérő állásponton volt, a magyar diákok legfőbb hiányosságának ugyanis a gyakorlati tudás hiányát nevezték meg:

A frissdiplomások nyitottak a tanulásra, rendkívül lelkesek, azonban sok esetben csak az elméleti alapokkal, tudással rendelkeznek, a gyakorlati tudásuk még hiányos, sokszor nem találkozik az egyetemen oktatott tananyag a valós elvárásokkal. A munkaerőpiacra frissen kikerült fiataloknak így gyakran nincs elképzelésük arról, hogy a megpályázott pozíciókban mi a tényleges feladat. Másrészről a gyógyszergyártás rendkívül összetett folyamat, ami speciális, komplex tudást igényel, így a betanulási folyamat is hosszabb lehet, mint az általánosabb pozícióknál

- nyilatkozta lapunknak a vállalat.

A Richter szerint mindezt a diákok felkészültségükkel igyekeznek kompenzálni, valamint azzal, hogy alaposan utánanéznek a megpályázott munkakörnek és a vállalat tevékenységének. Válaszukban egyértelműen kiemelték az egyetemek szerepét:

Az egyetemi tanulmányok elsősorban a magas szintű szakmai tárgyi tudás megszerzésére készítik fel a hallgatókat. Gyakorlati tapasztalata viszonylag kevés van a diákoknak, így érdemes úgy megválasztani a gyakorlati helyet, amely a későbbiek során ipari környezetben is hasznos tapasztalatot biztosít. Ez azért is fontos, mert az intézményekben sajnos sokszor hiányoznak a megfelelő eszközök, vagy elavultak, így nem adottak a feltételek a munkaerőpiacon szükséges tudás megszerzésére.Az egyetemeken fókusz az egyéni tanuláson, ismeretszerzésen és feladatmegoldáson van. Ezzel szemben a munkáltatók az állásinterjúkon előnyben részesítik azokat a szakterületük iránt elkötelezett, motivált fiatalokat, akik képesek az együttműködésre, alkalmasak a csapatmunkára, emellett képesek önálló, egyéni feladatmegoldásra is

- állítják.

Mindez azt jelenti, hogy a soft skillek sok esetben piacképesebbé teszik a munkavállalót, mint az egyetemek által nyújtott elméleti tudás. A Richter emellett a digitális készségek fontosságát is kiemelte, amelyek ma már szintén elengedhetetlenek egy frissdiplomás munkavállaló számára. Az információgyűjtés, programozási nyelvek ismerete lassan alapkövetelménnyé válhat.

Amiben jók vagyunk és amiben fejlődnünk kell

A fentiekből is látható, hogy a magyar frissdiplomásokkal összességében elégedettek a válaszadó hazai nagyvállalatok. Vannak azonban olyan területek, amelyekre jobban kéne összpontosítania az egyetemeknek és a diákoknak is. Ezek közül a legszembetűnőbb a nyelvtudás - ez különösen a Bosch válaszából látszik, míg a Richter szerint a gyakorlati tudás terén az egyetemeknek kéne fejlődniük. A gyógyszeripari vállalat ugyanakkor egyéb elvárásokat is megnevezett. Az ilyen elvárások például a nyitottságra, rugalmasságra és együttműködésre vonatkoznak, de legalább olyan fontos szerintük az alázat és a türelem is.

Sokszor az is észrevehető, hogy kevéssé reálisak az elvárásaik egy munkahellyel szemben, mivel még nem dolgoztak nagyvállalatnál

- írták.

Az, hogy a diákok nincsenek tisztában vele, mit várnak el tőlük a leendő munkaadók, elsősorban ismét az egyetemi képzések hiányosságaira hívja fel a figyelmet.

A BOSCH az elvárásai között szintén megnevezte a nyitottság, rugalmasság, és együttműködési készség:

A nyelvtudás és elméleti tudás mellett nagy hangsúlyt fektetünk a nyitottságra, az együttműködési képességre, a rugalmasságra

 - válaszolták. Ebből arra lehet következtetni, hogy a munkakörök betöltésénél a soft skillek legalább olyan fontosak, mint a hard skillek. Amiben viszont a vállalat szerint a külföldi munkaerőhöz képest a magyar frissdiplomások kiemelten jók, az a problémamegoldó készségük.

A Telekom a magyar frissdilpomások erősségei között kiemelték a céltudatosságot, amellyel a tervezni tudják hosszú távú karrierjüket. Amilyen céltudatosak, olyan magabiztosak is szerintük, amelyet szintén pozitív jelzőként tüntetett fel a vállalat. Minden bizonnyal az elégedettséget befolyásolja a munkaerőhiány is. A Telekom válaszában megjegyzi, hogy az informatikus munkaerőhiány őket is érinti, így aztán nem véletlen, hogy az elégedettségi "index" a telekommunikációs vállalat esetén sokkal magasabb, mint például a Richternél vagy a munkaerőhiánnyal kevésbé sújtott megyében foglalkoztató Boschnál.

Leadják a rendelést

Az égető munkaerőhiány arra ösztönzi a vállalatokat, hogy már egyetemi szinten elkezdjék a rekrutációt. Az iskolákkal való együttműködés jó befektetés a vállalatok számára, hiszen már a képzés alatt saját igényeikre szabhatják a fiatal munkavállalókat. Nem meglepő hát, hogy az összes válaszadó együttműködik a szakterületen képzést folytató szinte összes egyetemmel. A vállalatok emellett gyakornoki programokkal is várják a diákokat, amelynek fontosságát több válaszadó is kiemelte, de akár ösztöndíjakkal is támogatják a fiatalokat. A Bosch például a gyárlátogatásokat említette példaként.

A válaszadók kiemelték a duális képzés fontosságát: ezen képzési ág során a diákok már az egyetemi évek alatt munkába állnak, egyszerre sajátítva el a gyakorlati tudást és az elméleti ismereteket. Jó irány lehet tehát a duális képzés fejlesztése és kiterjesztése, ezzel kompenzálva, hogy az egyetemeket kevésbé nyújtanak gyakorlatorientált képzéseket. Az azonban világosan bebizonyosodott, hogy a nyelvi képzést ingyenesen csak ritkán kínáló egyetemi képzéseknek revideálniuk kéne a tantervet, és a diákok és saját versenyképességük érdekében nagyobb hangsúlyt kéne fektetniük az oktatott terület szaknyelvének fejlesztésére.

JÓL JÖNNE 500 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb gyorskölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 500 ezer forintos hitelösszeget, és 36 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 16 358 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 12,73%), de nem sokkal marad el ettől a Cofidis 16 654 forintos törlesztőt (THM 12,90%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Provident, a Cetelem, valamint a Erste konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum gyorskölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

HRBLOGGER
legacykft
2018. 12. 14. 09:00
Azt sem tudom, hova kapjak – azaz: amikor a tűzoltás funkcionális, és amikor diszfunkcionális

Ismerős érzés? Annyi minden van, hogy azt sem tudjuk, melyik munkával haladjunk. Igen, ez a tűzoltás....

laskainelli
2018. 12. 14. 07:36
5 karácsonyi veszélyforrás a házasságban. Kerüld őket!

A karácsony, mint a szeretet ünnepe, sok kapcsolatban éles tükörként van jelen. Az emberek amúgy...

perfekt
2018. 12. 12. 09:27
Juttatások 2019-ben

Újragondolt cafeteria 2018. nyarán elfogadott saláta törvény számos eddig kedvező adózású...

jobangel
2018. 12. 12. 06:00
Bukott vezető lejjebbadná – ne állást keress, hanem feladatot!

Természetesen a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve, mint mindig ilyenkor :) Az...

hrdoktor
2018. 12. 10. 12:53
Miért késünk el a munkahelyünkről?

Nyolckor kezdődik a munkaidő, de csak nyolc óra tízre sikerül odaérni? Egyre gyakrabban fordul...

coachco
2018. 12. 06. 13:11
2084? Orwell után szabadon

Mielőtt elkezdenék ráhangolódni az adventre, a karácsonyi hangulatra, valahogy muszáj néhány...

happyhunter
2018. 11. 27. 19:14
A szakmai indíttatás és az egyéni lelkesedés találkozása

Szakmai indíttatásom és egyéni lelkesedésem találkozott, amikor SSC divízióvezetőként a Hungarian...

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk