Sorra keresik ezekre a munkákra a magyarokat: 90 ezer forintot is simán adnak egy hétre

A nyári szünet közeledtével ismét felpörög a diákmunka-piac: a fiatalok egyre nagyobb számban keresnek munkát, a cégek pedig továbbra is számítanak rájuk a szezonális munkaerőhiány kezelésében. De vajon melyek most a legnépszerűbb diákmunkák, átlagosan mennyit lehet keresni, és milyen területeken a legnagyobb a verseny? A Pénzcentrum ennek járt utána: két nagyobb diákszövetkezetet, a Meló-Diákot valamint a MŰISZ-t kérdeztük a témában. A válaszokból kiderült, hogy a fiatalok már nem kizárólag a magasabb órabérek alapján választanak, a vállalatok pedig egyre inkább hosszú távú utánpótlásként tekintenek a diák munkavállalókra. Az is kiderült, mely pozíciók fizetnek a legjobban, és milyen trendek alakíthatják a piacot a következő években.

A gyorsan betanulható, rugalmasan munkák a legnépszerűbbek

Majzik Nándor, a Meló-Diák Universitas Szolgáltató Iskolaszövetkezet cégvezetője elmondta, hogy nyáron továbbra is a gyorsan betanulható, rugalmasan végezhető munkák a legnépszerűbbek. Ezek közé tartozik az árufeltöltés, a pénztárosi és bolti kisegítő munka, a raktári és csomagolási feladatok, a könnyű fizikai munka, a vendéglátás, a turisztikai munka, a strand- és fesztiválmunka, a hostess és promóciós feladatok, illetve az adminisztratív és ügyfélszolgálati pozíciók. Hozzátette, hogy a nyári időszak alatt a felsőoktatásban tanulók körében különösen keresettek a szakmai gyakornoki lehetőségek, különösen az IT, a mérnöki, a pénzügyi, a marketing-, a HR- és az üzleti támogató területeken.

Másody Szabolcs, a MŰISZ Iskolaszövetkezet marketing vezetője arra mutatott rá, hogy nyáron a középiskolások a betanított munkákat részesítik előnyben, hiszen ezek a diákok jellemzően kevesebb szakmai ismerettel rendelkeznek, és sokszor csak a nyaralásra vagy szórakozásra keresnek finanszírozást a diákmunka által. Általánosságban pedig szerinte az mondható el, hogy a diákok a lakóhelyükhöz közel, a saját időbeosztásuknak és tanulmányaiknak megfelelően keresnek munkalehetőséget a nyári időszak alatt is.

Majzik Nándor tapasztalatai is azt támasztják alá, hogy a középiskolások elsősorban nyári, szezonális, könnyen betanulható munkákat keresnek, míg a felsőoktatásban tanulók gyakrabban vállalnak hosszabb távú vagy szakmai gyakornoki pozíciókat, és a cégek is sokszor rájuk építenek, mert rugalmasabb a foglalkoztatásuk, több területen rendelkeznek már releváns alaptudással, és gyakran nyelvet is beszélnek.

Tudatosabbá vált a piac

Az elmúlt évekhez képest a nyári diákmunka kínálat és kereslet terén több változás is történt. Majzik Nándor szerint mindkét oldalon tudatosabbá vált a piac, a diákok már nem kizárólag a legmagasabb órabért figyelik, hanem a rugalmasságot, a beosztás kiszámíthatóságát, a munkakörnyezetet, a szakmai fejlődést és a hosszabb távú lehetőséget is. A cégek oldalán pedig erősebb lett az előre tervezés jelentősége: aki későn kezd toborozni, sokszor már csak szűkebb jelölti körből tud választani.

Az általános irodai és belépő szintű gyakornoki pozíciók egy részénél óvatosabb vállalati létszámtervezés látható, részben a gazdasági környezet, részben az automatizáció és az AI miatt. Ugyanakkor a szezonális, vendéglátóipari, kereskedelmi, logisztikai és ügyfélszolgálati igény továbbra is erős

– részlezete.

Ennyit dolgoznak nyáron a diákok

Az alapvető, hogy nyáron jelentősen megnő a diákmunkák kínálata is és a diákmunkát keresők száma is, emellett pedig az is elmondható, hogy a nyári hónapokban a diákok több munkaórát is vállalnak. Majzik Nándor megjegyezte, hogy tanév közben a diákok jellemzően heti 15–20, a rugalmasabb egyetemisták 20–25 órát tudnak vállalni, ezzel szemben nyáron az átlag inkább a heti 25–30 óra, de nem ritka a 32–40 órás vállalás sem, különösen azok körében, akik kifejezetten pénzkereseti céllal dolgoznak a teljes nyári szünet alatt.

Másody Szabolcs tapasztalatai szerint a gyakornoki programoknak köszönhetően a tanév alatt is elég magasak a munkaóraszámok, ugyanakkor nyáron a munkát vállaló diákok számának növekedésével együtt jár a ledolgozott munkaórák számának növekedése is.

Vannak olyan diákjaink, akik a tanév ideje alatt kevesebb óraszámban dolgoznak, mint nyáron, de olyanok is vannak, akik az egész éves hajtást követően nyáron egyáltalán nem, vagy csak csökkenett óraszámban vállalnak munkát.

– mutatott rá. Hozzátette, hogy a partnercégeik szabadságolási, leállási időszakai a gyakornoki programban résztvevő diákok munkaidejét is jelentősen befolyásolja.

Másody Szabolcs kitért arra is, hogy a tanév ideje alatt jellemzően a felsőoktatásban tanulók vállalnak diákmunkát, hiszen az ő időbeosztásuk rugalmasabb, a nyári időszakra viszont a munkavállalói létszám jelentősen felduzzad a középiskolai tanulók számával.

Azt érdemes tudni, hogy a 18 év alatti munkavállalók napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, éjszakai munkát nem végezhetnek, és túlóra sem rendelhető el számukra, a 16 év alattiaknál esetében pedig még szigorúbb korlátok érvényesülnek. A nagykorú diákokra alapvetően az általános munkajogi szabályok vonatkoznak, de a gyakorlatban az iskolaszövetkezetek a tanulmányokkal összeegyeztethető, fenntartható óraszámot szoktak javasolni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Meghökkentő órabérrel csábítják a fiatalokat a magyar tengernél és a fővárosban: mutatjuk a legjobban fizető állásokat

A fővárosban, illetve a Balatonnál is magasabb fizetésre számíthatnak a nyári szünetben munkát vállaló diákok, de szektoronként is vannak komoly eltérések.

A cégek is számolnak a diákokkal a nyári hónapokban

Azt az igényt, hogy a diákok a nyári időszak alatt többet szeretnének dolgozni, a piac könnyen ki tudja elégíteni, hiszen Másody Szabolcs szerint a cégek nemcsak a szabadságolások miatt, hanem a karácsonyra való termelés elkezdése miatt is jelentős mértékben számítanak a diákmunkásokra a nyáron.

Majzik Nándor hozzátette, hogy sok vállalatnál a diákmunka a nyári működés tervezett része. A diákok segítenek a szabadságolások miatti kapacitáshiány kezelésében, a szezonális forgalomnövekedés lefedésében, valamint a csúcsidőszakok kiszolgálásában. „A diákmunka gyors, rugalmas és költséghatékony kapacitásbővítési forma” – fűzte hozzá.

A diákmunka iránti vállalati igény nyáron elsősorban továbbra is a vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben, logisztikában és rendezvényeknél látható – sorolta Majzik Nándor. Azt is elmondta, hogy a kiemelt turisztikai térségekben – például a Balatonnál és Budapesten – nyáron különösen nagy a kereslet, de emellett stabil az igény ügyfélszolgálati, call centeres, BSC-s, pénzügyi-adminisztratív és bizonyos műszaki/IT gyakornoki pozíciókban is. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a piac nem egységes: miközben egyes szezonális területeken nő az igény, az egyszerűbb irodai pozíciók egy részénél óvatosabb a vállalati kereslet.

Diákmunkások mint jövőbeli munkavállalók

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mennyire tekintenek a cégek a diákmunkásokra potenciális jövőbeli munkavállalóként, és hogy mekkora arányban maradnak a gyakornokok a cégnél a tanulmányaik befejezése után. Másody Szabolcs válasza szerint mindez abszolút jellemző, sőt, már cél is. Mint mondta, a gyakornoki programok jelentősége, hogy már a tanulmányi idő alatt előszűrik a későbbi munkavállalói állományt, és sok esetben a jól teljesítő diákoknak tanulmányi szerződés keretein belül ösztöndíjat is fizetnek a későbbi főállású munkavállalásért cserébe.

Majzik Nándor mindezt  azzal egészítette ki, hogy a diákfoglalkoztatás ma már nemcsak rövid távú munkaerőpótlás, hanem utánpótlás-építési és employer branding eszköz is. Megjegyezte, hogy a szezonális munkáknál jellemzően alacsonyabb az átvételi arány, a szakmai gyakornoki programoknál viszont sok cég tudatosan épít arra, hogy a végzős hallgatókból pályakezdő munkavállaló legyen.

Ezekben a munkakörökben a legmagasabb bérek

A 2026-os nyári szezonban az átlagos diákmunka-órabér nagyjából bruttó 2 300–2 500 forint között mozog, a piaci átlag sok forrás szerint körülbelül bruttó 2 350 forint óránként – mondta el kérdésünkre Majzik Nándor. A könnyen betanítható munkák jellemzően 2 000–2 300 forint körül indulnak, míg a speciális tudást, nyelvtudást vagy szakmai hátteret igénylő pozíciók 2 800–3 500 forintot, egyes IT- vagy mérnöki munkák ennél magasabb órabért is kínálhatnak.

A legmagasabb órabérek jellemzően az IT, szoftverfejlesztés, mérnöki, műszaki, üzleti elemzői, pénzügyi, kontrolling, BSC-s, idegen nyelvű ügyfélszolgálati és speciális szakmai gyakornoki pozíciókban érhetők el. Ugyanakkor Majzik Nándor hangsúlyozta, hogy ezeknél a munkaköröknél általában elvárás is magasabb, fontos a releváns tanulmányi háttér, a legalább középfokú angol vagy más idegen nyelv ismerete, jó Excel- vagy informatikai ismeret, pontosság, önállóság, problémamegoldó képesség és legalább heti 20–25 óra vállalása, sőt, IT és mérnöki területen konkrét technológiai vagy műszaki tudás is szükséges lehet.

A legmagasabb órabérek tekintetében Másody Szabolcs konkrét számokat is említett, kimutatásuk szerint most a legmagasabb átlagos órabért az oktatási, kreatív és egyéb szellemi munkák kínálják, ahol a diákok átlagosan 2542 forintot kereshetnek óránként, a bérek pedig 1856 és 3500 forint között mozognak. Az informatikai munkakörök szintén kiemelkedően fizetnek, itt az átlagos órabér 2531 forint, de a mérnöki területen is jól kereshetnek a diákok, itt átlagosan 2366 forintot fizetnek óránként. A vendéglátásban és kereskedelemben dolgozó diákok átlagosan 2302 forintos órabérre számíthatnak, az irodai munkák esetében az átlagos órabér 2192 forint, a könnyű fizikai munkák pedig átlagosan 2177 forintot fizetnek óránként, a hostess munkáknál pedig átlagosan 2058 forintot lehet keresni óránként.

A béremelésekre is kitérve Majzik Nándor megjegyezte, hogy átlagosan 8–9 százalék körüli növekedés látható az előző évhez képest, részben a minimálbér-emelés, részben a munkaerőért folyó verseny miatt.

Nagyobb emelkedés főként ott látható, ahol speciális tudás, nyelvtudás, hétvégi vagy esti rendelkezésre állás, illetve nagy szezonális terhelés szükséges. Ilyen például a turizmus-vendéglátás főszezonban, a logisztika, egyes gyártási és műszaki területek, valamint az idegen nyelvű ügyfélszolgálat

– magyarázta.

Ezekért a pozíciókért a legnagyobb a verseny

Majzik Nándor arról is beszélt, hogy általában a nagy rugalmasságot, hétvégi vagy esti munkavégzést, fizikai terhelést, nyelvtudást vagy speciális szakmai ismeretet igénylő pozíciók betöltése a legnehezebb. Ide tartozhat a vendéglátás, bizonyos logisztikai és raktári munkák, gyártási műszakok, idegen nyelvű ügyfélszolgálat, valamint IT- és mérnöki gyakornoki pozíciók. Emellett nehézséget okozhat az is, ha a munkavégzés helye nehezen megközelíthető, vagy a munkáltató későn indítja el a toborzást.

Jó hír lehet a diákoknak, hogy a nyári időszakban meglehetősen gyorsan és könnyen lehet munkát találni, főleg akkor, ha valaki időben elkezdi a munkakeresést. Majzik Nándor szerint átlagosan 1–2 héttel érdemes számolni, viszont szakmai gyakornoki vagy magasabb bérű pozícióknál a kiválasztás akár több hetet is igénybe vehet.

Különösen nagy a verseny a jó bérű, rugalmas beosztású, szakmai tapasztalatot adó vagy otthonról/hibrid formában is végezhető pozíciókért. Ilyenek általában az adminisztratív, marketinges, social media, HR, pénzügyi, IT és egyéb gyakornoki munkák. „Ezeknél a diákok sokszor nemcsak pénzkereseti, hanem karrierépítési szempontból is gondolkodnak” – tette hozzá Majzik Nándor.

Ugyan nem minden diákmunkához szükséges nyelvtudás, különösen igaz ez a betanított munkákra, ahol viszont ügyfélkapcsolat, turizmus, vendéglátás, nemzetközi vállalati környezet, BSC, IT vagy szakmai gyakornoki feladat van, ott az angol vagy más idegen nyelv komoly előnyt jelenthet, sok esetben pedig feltétel is. Emellett a nyelvtudás a bérben is megjelenhet: az idegen nyelvű ügyfélszolgálati és üzleti támogató pozíciók általában magasabb órabért kínálnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyári állást keresel a Balatonnál? Ingyenes szállással és strandbelépővel csábít ez az álommeló

Nem csak lángost lehet árulni a Balatonnál: a Balaton-felvidék egyik borászata nyári munkára keres lelkes jelentkezőket, akár teljesen kezdőknek is.

Mi van, ha valaki nem budapesti?

Másody Szabolcs megjegyezte, hogy mivel a munkavállalás adminisztrációja teljesen online zajlik, a diákok bárhonnan tudnak munkát vállalni, és jellemzően a diákszövetkezetek kisebb településen is kínálnak munkalehetőségeket a diákok számára, de persze itt általában szűkebb a kínálat.

Jellemző lehetőség az önkormányzati vagy intézményi nyári munka, helyi kereskedelem, vendéglátás, mezőgazdasági idénymunka, turisztikai szolgáltatások, helyi rendezvények, illetve a nagyobb településekre történő bejárás

– sorolta a lehetőségeket Majzik Nándor. Azt is hozzátette, hogy a bejárási támogatás sok esetben fontos versenyképességi tényező lehet. Emellett arra is fontos kitérni, hogy egyes adminisztratív, ügyfélszolgálati, IT- vagy marketingfeladatok hibrid vagy részben távoli munkavégzéssel is elérhetők, bár ezekből még mindig kevesebb van, mint Budapesten és a nagyobb városokban.

Így változhat a diákmunka-piac

Végül az aktuális és a jövő trendjeire kitérve Majzik Nándor kiemelte, hogy a diákoknak egyre fontosabb a rugalmasság, a gyors és digitális ügyintézés, a kiszámítható beosztás, a korrekt kommunikáció és a szakmai fejlődés; cégek részéről pedig erősödik az utánpótlás-építési szemlélet, különösen gyakornoki pozícióknál.

Megjelent a hibrid munkavégzés, a digitális adminisztráció és az AI hatása is, ezek miatt pedig Majzik Nándor szerint bizonyos belépő szintű irodai feladatok száma mérséklődhet, miközben nő az igény a magasabb hozzáadott értékű, szakmai vagy technológiai tudást igénylő munkákra.