Ezt a 15 szakmát 2030-ra kinyírja a mesterséges intelligencia: milliónyi munkahely tűnhet el?

A globális munkaerőpiac az előttünk álló években olyan átalakuláson megy keresztül, amely mértékében és sebességében történelmi léptékűnek tekinthető. A Világgazdasági Fórum (WEF) „Future of Jobs Report 2025” jelentése arra figyelmeztet, hogy 2025 és 2030 között a világ számos hagyományos munkaköre radikális csökkenést szenved el.

A több mint ezer vállalat válaszait összegző kutatás több mint 14 millió alkalmazott képviseletében készült, így jó alapot kínál arra, hogy átfogó képet alkossunk a közeljövő munkaerő-piaci trendjeiről. A jelentés egyértelműen rámutat: a változás fő hajtóereje a technológiai fejlődés, mindenekelőtt az automatizálás és a mesterséges intelligencia elterjedése. A következő ábrán a világ leggyorsabban csökkenő munkahelyeit (2025–2030) szedtük listába, a becsült nettó csökkenés százalékos értékei alapján.

Az látható az ábrán, hogy legnagyobb veszteséget a hagyományos irodai és adminisztratív munkakörök szenvedik el. Az előrejelzések szerint a postai ügyintézők száma 40 százalékkal csökkenhet, míg a banki ügyintézők és adatbeviteli munkatársak esetében 30–35 százalékos visszaesés várható. Ezek a szerepkörök különösen érzékenyek a digitalizációra, hiszen tevékenységük jelentős része rutinszerű, szabványosítható, és könnyen átadható szoftvereknek vagy automatizált rendszereknek. A postai szolgáltatások digitalizációja, az online banki ügyintézés vagy a felhőalapú adatkezelés mind olyan trendek, amelyek egyre inkább feleslegessé teszik az emberi munkaerőt ezeken a területeken.

Nem csupán az irodák falai között érzékelhető ez a nyomás, hanem a kiskereskedelmi és ügyfélszolgálati munkakörökben is. A pénztárosok, jegykezelők és adminisztratív asszisztensek munkáját fokozatosan átveszik az önkiszolgáló pénztárak, az online jegyértékesítés, valamint az automatizált ügyfélszolgálati rendszerek. Bár számos vállalat kísérletezik teljesen embermentes megoldásokkal – például az Amazon „Just Walk Out” technológiájával vagy a gyorséttermek AI-alapú rendelésfelvevőivel –, ezek sok esetben még mindig igénylik az emberi kontrollt és felügyeletet. Ez is mutatja, hogy a technológiai átállás nem egyik napról a másikra történik, hanem folyamatosan, hullámokban alakul át, miközben emberek millióinak munkakörét formálja át.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Microsoft magyar feje: így alakulnak át a magyar munkahelyek, azért ez kemény lesz

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a mesterséges intelligencia (AI) munkavilágra gyakorolt hatásairól beszélt a Pénzcentrumnak.

Érdekes pont a listán a nyomdai szakmák és könyvelési adminisztrátorok csökkenése. A nyomtatott sajtó és a hagyományos nyomdai termékek iránti kereslet régóta visszaesőben van a digitalizáció miatt, a könyvelési és bérszámfejtési feladatokat pedig egyre inkább automatizált szoftverek végzik, amelyek gyorsabbak és olcsóbbak az emberi munkaerőnél.

A közlekedési kísérők, kalauzok, valamint a házaló ügynökök és utcai árusok visszaesése inkább társadalmi és fogyasztási szokások változására vezethető vissza. Az utazás során egyre inkább automatizált jegyellenőrzés és digitális jegyrendszerek működnek, míg a személyes értékesítést fokozatosan felváltja az online kereskedelem.

Meglepőbb lehet, hogy a grafikusok, jogi tisztviselők és titkárok, valamint telemarketingesek is a legnagyobb vesztesek között szerepelnek. Ez azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia már nem csak a rutinfeladatokat, hanem a kreatív és szellemi munkaköröket is egyre erőteljesebben érinti. Generatív AI eszközök képesek logókat és vizuális anyagokat készíteni, jogi dokumentumokat előkészíteni, vagy telefonos ügyfélszolgálati feladatokat ellátni – mindezt olcsóbban és nagyobb kapacitással, mint az emberi munkaerő.

Összességében az adatok azt üzenik, hogy a középszintű, ismétlődő vagy szabványosított feladatokra épülő munkák jövője bizonytalan, és sok esetben drasztikusan zsugorodóban van.

Ezzel szemben egyre inkább felértékelődnek azok a készségek és szakmák, amelyek magas fokú kreativitást, problémamegoldó képességet, emberi interakciót vagy technológiai tudást igényelnek. A változás tehát nem egyszerűen munkahelyek megszűnését, hanem a munkaerőpiac szerkezetének teljes átalakulását vetíti előre

Tehát a jelentés arra is rávilágít, hogy a kreatív és szellemi munkakörök sem immunisak a változásokra. A grafikusok, jogi titkárok vagy éppen a telemarketingesek is a leggyorsabban zsugorodó munkakörök között szerepelnek. Ez első pillantásra meglepőnek tűnhet, hiszen ezek a munkák korábban kifejezetten emberi képességekre – kreativitásra, szaktudásra, kommunikációra – épültek. A generatív mesterséges intelligencia azonban ma már képes logókat tervezni, jogi dokumentumokat előkészíteni, vagy akár ügyfélszolgálati beszélgetéseket folytatni. Bár ezek az eszközök sokszor még nem tökéletesek, a vállalatok számára költséghatékonyságuk miatt rendkívül vonzóak. A kép azonban nem teljesen borús. A WEF előrejelzése szerint

a megszűnő munkahelyek mellett új lehetőségek milliói jönnek létre.

A jelentés alapján 2030-ra körülbelül 170 millió új állás nyílhat világszerte, miközben 92 millió szűnhet meg, így a foglalkoztatás nettó bővülése 78 millió munkahely lehet. Ez mintegy hét százalékos növekedést jelent a globális munkaerőpiacon. Az új munkahelyek elsősorban a zöld gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban, valamint a technológiai iparágakban jönnek létre. Az ápolók, tanárok, szociális munkások, futár- és szállítmányozási szakemberek, illetve a mesterséges intelligencia és kiberbiztonság szakértői iránti igény várhatóan jelentősen növekedni fog.

Mindez azonban új kihívásokat is jelent: a munkavállalóknak át kell alakítaniuk készségeiket és tudásukat, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozott környezethez. A jelentés szerint a dolgozók közel 40 százalékának képességei jelentősen megváltozhatnak 2030-ig, ami azt jelenti, hogy az élethosszig tartó tanulás és az átképzés szinte elkerülhetetlenné válik. Az olyan kompetenciák, mint a technológiai jártasság, a big data elemzés, az AI-hoz való értés vagy a kiberbiztonsági tudás kulcsfontosságúak lesznek. Ugyanakkor a „puha készségek” – például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, az empátia vagy a rugalmasság – legalább annyira nélkülözhetetlenek maradnak, hiszen ezek biztosítják az emberi munkavégzés hozzáadott értékét.

A szakértők ugyanakkor nem mulasztják el hangsúlyozni a kockázatokat sem. Több iparági vezető, köztük az Anthropic és az OpenAI vezetői arra figyelmeztettek, hogy a fehérgalléros, belépő szintű pozíciók akár felét is kiválthatja az AI az elkövetkező öt évben. Ez komoly társadalmi következményekkel járhat, hiszen milliók veszíthetik el megélhetésüket rövid időn belül. Az Egyesült Államokban például 2030-ra akár 20 százalékos munkanélküliségi ráta is elképzelhető, ha a változásokat nem kísérik megfelelő kormányzati és vállalati stratégiák.

A megoldás kulcsa az átfogó reskilling-programokban rejlik. Ebben pedig az állami és vállalati összefogás nélkülözhetetlen, hiszen csak így biztosítható, hogy a munkavállalók ne vesztesként, hanem nyertesként kerüljenek ki a munkaerőpiac átalakulásából. Azok az országok és szervezetek, amelyek proaktívan támogatják az átképzést és a folyamatos tanulást, hosszú távon gazdasági és társadalmi előnyökhöz juthatnak.

Összességében tehát a 2025 és 2030 közötti időszak fordulópont lehet a globális foglalkoztatás történetében. A leggyorsabban fogyatkozó állások listája figyelmeztető jel: azok a munkakörök, amelyek ma még széles körben elterjedtek, néhány éven belül drámaian visszaszorulhatnak. Ugyanakkor a technológia és a társadalmi fejlődés új távlatokat nyit, és olyan munkahelyeket hoz létre, amelyek ma még nem is léteznek. A kérdés az, hogy a társadalmak, a vállalatok és az egyének mennyire lesznek képesek felkészülni erre az átalakulásra. A válasz minden bizonnyal meghatározza majd a következő évtized gazdasági és társadalmi arculatát.