Riasztó trend a munkaerőpiacon: a dolgozók egészségi állapota már a teljesítményt veszélyezteti

A HR (R)EVOLUTION 2025 – Powered by Prohuman & Pénzcentrum november 26-ai konferenciájának záró előadásán és panelbeszélgetésén a központi téma a munkavállalói jóllét volt. Dr. Toldy Anna, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a Work for Humans elnöke, vállalati wellbeing szakember előadását azzal kezdte, hogy bemutatta, hogy milyen az aktív munkavállalók egészsége. Mint mondta, mindez azért fontos, mert ha egy cégvezető vagy egy HR-vezető figyel a kockázatokra, akkor azt is fogja tudni, hogy milyen megoldásokat kell a mindennapokban beiktatni.

Elég megrázó adatok vannak jelenleg Magyarországon (...), azt lehet mondani, hogy az európai uniós országok közül nálunk a legrosszabb az emberek egészségi állapota, és ez nagyon jelentősen megmutatkozik abban is, hogy milyen a teljesítménye a munkavállalóknak.

Kiemelte, hogy a munkaerőpiacon a 18 és 35 év közöttiek közül minden harmadik munkavállalónak van már krónikus betegsége, 35 év felett pedig a munkavállalók 61%-a rendelkezik legalább egy krónikus betegséggel. Mivel ezek a betegség 50%-ban életmóddal függenek össze, elmondható, hogy ha az életmódunkon változtatni tudnánk, akkor a betegségarány is jelentősen csökkenne.

Dr. Toldy Anna szerint nincs más lehetőségünk, mint foglalkozni azzal, hogy milyen a munkavállalók egészsége, megnézni, hogy milyen kockázatok vannak a munkahelyen, és ezek mellett a kockázatok mellett elköteleződve valamiféle kezelési megoldásokat hozni. Mint mondta, ez sokszor a HR-re van rátolva, de amennyiben a munkavállalók és csoportvezetők nem kapcsolódnak be ebbe a feladatba, akkor az egész egy szélmalomharc.

Kiemelte, hogy a jóllétfókuszú vállalatvezetés a kutatások szerint több tényező miatt is megéri a cégeknek pl. több az eladás, magasabb a teljesítmény. Ugyanakkor hozzátette, hogy mikor munkahelyi jóllétről beszélünk, szervezetfejlesztési eszközről beszélünk. ”Nem csak a gyümölcsnapokra kell gondolni ilyenkor, hanem azt is meg kell nézni, hogy a munkaszervezésben milyen kockázatok vannak, mik terhelik le mentálisan a munkavállalókat” – mutatott rá.

Felmérésekből kiderült, hogy a vezetők 87 százalék szerint fontos a munkahelyi jóllét, de csupán 19 százalék az, aki aki ezt stratégiai szinten a mindennapi gyakorlatba is be tudja iktatni,

viszont mint dr. Toldy Anna hangsúlyozta, hogy megúszhatatlan ezzel a kérdéssel foglalkozni.

A szekció panelbeszélgetésén a mentális egészségről és a wellbeing előnyeiről is szó esett. Dénes Fruzsina a 5P Consulting Magyarországtól elmondta, hogy nagy változás állt be az utóbbi időben és tényleg sokat beszélünk az egészségfejlesztésről, de még nem stratégiai téma, és sokszor a prioritási lista végére csúszik. Mint mondta, akkor jön majd el a nagy fordulat, amikor egy vezető azt mondja, hogy világítsuk át a szervezetet, hogy lássuk, hol terheljük a leginkább a munkavállalókat, és ez milyen hatással van a teljesítményükre. Kiemelte még, hogy fontos, hogy a munkavállalói jóllét ne csak HR program legyen, hanem egy vezetői gondolkodás.

Zoboki Zoltán, a Cewe Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a munkavállalói egészség befektetés, és igyekezni kell a munkavállalók elvárásainak eleget tenni, hiszen így a cég felé az elköteleződés a maximális lesz. Mint mondta, ez a hozzáállás a fluktuációban és az ügyfél elégedettségben is látszódik náluk.

Dr. Toldy Anna, a beszélgetés moderátora rámutatott, hogy igazából az is egy sales tevékenység, ha HR-es szakembereket vagy az ügyvezetői gárdát kell meggyőzni arról, hogy miért érdemes a jóllétbe és az egészségbe fektetni.

Dénes Fruzsina rámutatott, hogy kettős a felelősség, és nem szabad mindent a cégre tolni, az egyén felelőssége, hogy hogyan küzd meg, a cég felelőssége pedig, hogy milyen környezetet teremt, és abban mennyire fenntartható a terhelés és van-e pszichoszociális biztonság. Szerinte nem érdemes kikerülni az önismeretet, és ez az alapja annak, hogy vezetőként tudjunk határokat szabni, megfelelően kapcsolódni, szabályozni az érzéseket és ezzel példát mutatni. Hozzátette, hogy nem fogjuk tudni a terhelést jól beállítani, ha a sajátunkat sem tudjuk, és nem fogunk tudni így jó minőségű döntéseket sem hozni.

"Ezek a skillek nem soft skillek, és hiszek abban, hogy vezetőként, amíg emberekkel dolgozunk és nem a mesterséges intelligenciával, nem érdemes kikerülni az önismeretet" - hangsúlyozta.

(Fotó: Portfolio)