Megvan a mesterséges intelligencia következő áldozata? Ezek a dolgozók vannak óriási veszélyben

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térnyerése új korszakot nyit a munka világában – és egyre világosabb, hogy a humán erőforrás (HR) terület lehet az egyik első nagy vesztese. Amit eddig a pénzügyi adminisztrációról, ügyfélszolgálatról vagy fordításról gondoltunk, most a toborzás, képzés és munkaügyi adminisztráció esetében is valósággá válhat: az MI egyszerre képes költséget csökkenteni, folyamatokat felgyorsítani, és kiváltani azokat az embereket, akik éppen a munkaerővel foglalkoztak.

Egy globális trend első jelei

Az amerikai adatok szerint a generatív MI-t már a cégek közel 10 százaléka használja termelési vagy szolgáltatási folyamatokban, és az arány hónapról hónapra nő. A HR különösen érzékeny pont: a feladatok jelentős része standardizálható, adatalapú és ismétlődő. Az egyik legnagyobb nemzetközi felmérés szerint 2024 elején a vállalatok kétharmada már toborzásra vetette be az MI-t. Ez azt jelenti, hogy a pályázatok szűrése, előinterjúk lebonyolítása vagy egyszerű munkavállalói kérdések megválaszolása egyre gyakrabban gépi algoritmusokra hárul.

Az MI nem csak gyorsabb és olcsóbb, hanem egyre inkább szükségszerű: a munkavállalók is elkezdték használni a ChatGPT-hez hasonló eszközöket önéletrajzok, motivációs levelek vagy akár teljes jelentkezési folyamatok automatizálására. Ez pedig kikényszeríti, hogy a HR-osztályok is hasonló szinten válaszoljanak a kihívásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Magyar sztárszakmáról vallott a Corvinus oktatója: elég meggyőzőek a fizetések

Évről évre nagy dilemma az egyetemi képzésen gondolkodó fiatalok számára, hogy olyasmit válasszanak, ami nemcsak egy diplomát ad a kezükbe, hanem valódi, piacképes tudást is.

Magyarországon is veszélyben van egy teljes szektor

A magyar munkaerőpiacon a HR-szakma az utóbbi két évtizedben erősödött meg: toborzócégek, munkaerő-közvetítők, tréningcégek és vállalati belső HR-osztályok tízezreknek adnak munkát. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a foglalkoztatottak több mint 2 százaléka dolgozik közvetlenül HR-hez kapcsolódó tevékenységekben, ami nagyjából 80–100 ezer embert jelent.

Ha a nemzetközi trendek begyűrűznek, ezeknek az állásoknak jelentős része automatizálható. A McKinsey legfrissebb jelentése szerint a HR a négy leginkább költségcsökkentő terület közé került az MI bevezetésének első hullámában, megelőzve például a marketinget vagy a termékfejlesztést. Magyarországon ez különösen érzékeny, hiszen a HR-piacon már most is erős a bérnyomás, és a szolgáltatások árát sok cég igyekszik minimalizálni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így dönthet az AI pillanatok alatt emberi életekről: sokan mégis gondolkodás nélkül bevállalnák

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia térnyerése olyan sebességgel formálta át a mindennapjainkat, amelyre korábban aligha számíthattunk.

Hatékonyság kontra emberi tényező

A vállalatok vezetése világszerte ugyanazzal a dilemmával küzd: hogyan lehet megfelelni a termelékenységi elvárásoknak anélkül, hogy a működés lényeges részeit kiüresítenék? A HR nemcsak adminisztráció, hanem a munkavállalói jóllét, a konfliktuskezelés és a szervezeti kultúra fenntartásának terepe is. Ezekben a feladatokban az emberi tényező pótolhatatlan – de a költségmegtakarítási logika sokszor felülírja ezt.

A tapasztalatok alapján az MI képes a rutinjellegű feladatok akár 80 százalékát átvenni. Az utolsó 20 százalék – a valódi emberi kapcsolatok, a bizalmi helyzetek, az etikai döntések – azonban várhatóan megmarad. A kérdés inkább az, hogy hány ember marad erre a „maradékra”.

Szabályozás és jogi kockázatok

Az Európai Unió AI Act nevű szabályozása különösen szigorúan kezeli a HR-ben alkalmazott mesterséges intelligenciát. „Magas kockázatúnak” minősül minden olyan rendszer, amely befolyásolhatja a munkavállalók jövőjét: például dönthet előléptetésről, elbocsátásról vagy akár a felvételről. Ez elvileg féket szab a túl gyors automatizálásnak, de a gyakorlatban a legtöbb cég inkább a szürke zónában mozog, amíg nincs bírói precedens.

A kockázat óriási: ha bebizonyosodik, hogy egy algoritmus hátrányos megkülönböztetést alkalmaz (például kor vagy nem alapján szűr), az nemcsak pereskedést, hanem súlyos reputációs károkat is hozhat. Ezért Magyarországon a nagyobb cégek HR-vezetői inkább óvatosak, ugyanakkor a kis- és középvállalatok esetében sokkal kevésbé valószínű, hogy önként vállalják a drága megfelelőségi vizsgálatokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Microsoft magyar feje: így alakulnak át a magyar munkahelyek, azért ez kemény lesz

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a mesterséges intelligencia (AI) munkavilágra gyakorolt hatásairól beszélt a Pénzcentrumnak.

Mi vár a magyar dolgozókra?

A nemzetközi adatok szerint a HR-munkahelyek száma a generatív MI 2022-es megjelenése óta lassabban nő, mint a teljes munkaerőpiac. Ez már most jelzi a szektor lassú leépülését. Magyarországon ez több fronton is érezhető lesz:

Toborzás: az önéletrajzok első körös szűrését egyre gyakrabban MI végzi majd.
Képzés: az e-learning rendszereket kiegészíti vagy helyettesíti az MI-alapú személyre szabott tréning.
Adminisztráció: a dolgozói kérdések többségére chatbotok válaszolnak.
Elbocsátások: a leépítések gyakorlati végrehajtása továbbra is emberi feladat, de a döntés-előkészítésben az MI szerepe nő.

Mindez azt jelenti, hogy a HR-állások száma csökkenni fog, de a megmaradó pozíciók magasabb hozzáadott értékű, stratégiai szerepet kaphatnak. Azok a magyar HR-esek, akik képesek MI-eszközöket használni és integrálni, nem eltűnni, hanem megerősödni is tudnak. Aki viszont a papírmunka és az adminisztráció szintjén ragad, könnyen feleslegessé válhat.