Két éve nem látott mélypont érte el hazánkat, ez bárkire veszélyt jelenthet

A KSH adatai szerint 2024 február és április között jelentősen visszaesett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fős csökkenést jelent. Az elsődleges munkaerőpiacon – a közmunkások és az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok nélkül – a foglalkoztatottak száma 4,5 millió fő közelébe csökkent, ami szintén több mint 30 ezres visszaesést mutat - mutatott rá a Portfolio.

A Magyar Nemzeti Bank friss jelentése szerint a munkaerőpiacon már korábban megkezdődött az alkalmazkodás az elhúzódóan gyenge konjunktúrához. Ezt jelzi az üres álláshelyek számának 2022 közepe óta tartó csökkenése is, amely a feldolgozóiparban 46, a piaci szolgáltatások területén 33 százalékos visszaesést mutat, bár az idei első negyedévben ez a tendencia megállt.

A ledolgozott munkaórák száma is jelentősen csökkent. Az MNB Inflációs jelentése szerint 2024 harmadik negyedévében az átlagosan ledolgozott munkaórák négy negyedéves mozgóátlaga a foglalkoztatottak között 36,5 óra volt, ami a Covid-időszakot leszámítva a legalacsonyabb érték. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok a csökkenő megrendelésállományhoz a munkaidő csökkentésével alkalmazkodnak.

A cégek azonban továbbra is óvatosak a leépítésekkel, ami az úgynevezett munkaerő-tartalékolás (labour hoarding) jelenségével magyarázható. Ennek lényege, hogy gazdasági visszaesés idején a vállalatok inkább megtartják munkaerő-állományukat, hogy elkerüljék az általuk befektetett humántőke elvesztését és az új munkaerő felvételével járó költségeket. A jelenség hátterében a demográfiai kihívások is állnak, hiszen a munkaképes korú lakosság folyamatosan csökken.

Ágazati bontásban a legnagyobb visszaesés a feldolgozóiparban következett be, ahol az első negyedévben 30 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben az egészségügyi, oktatási és közigazgatási szektorban nőtt a foglalkoztatás.

Az Európai Bizottság vállalati felmérése szerint mind a négy vizsgált szektorban (ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatások) a vállalatok inkább létszámuk csökkenésére számítanak a következő három hónapban. A jegybank vállalati felmérése is megerősíti ezt a képet, a foglalkoztatási várakozások alindexe 2024 novembere óta negatív tartományban van.

A munkaerőpiaci alkalmazkodás a bérek alakulásában is megmutatkozik. A vállalatok először a mozgóbérelemek, azaz a nem kötelezően fizetendő prémiumok visszavágásával reagálnak a kibocsátás csökkenésére. A nominális bérdinamika 2023 májusa óta lassul a versenyszférában, ami az infláció és az inflációs várakozások csökkenésével, valamint a munkaerőpiac feszességének enyhülésével magyarázható.

"A munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatja az infláció csökkenését, azonban a gazdasági növekedésre vonatkozóan lefelé irányuló kockázatokat hordoz" – állapítja meg a jegybank. Míg a lassuló bérdinamika segíti az infláció csökkenését, a foglalkoztatás mérséklődése és a bérnövekedés lassulása negatívan hat a háztartások fogyasztására.

Az MNB szerint "a munkaerőpiaci bizonytalanság emelkedése már önmagában óvatosabb fogyasztói magatartáshoz vezethet, ami a megtakarítási hajlandóság növelésén, és egyes kiadások halasztásán keresztül mérsékelheti a háztartások fogyasztási kiadásait."