A legtöbb magyarnak csak álom a tisztes béremelés: a fizetések nem hazudnak

​Ahogy azt mi is megírtuk, kijöttek a friss kereseti adatok a KSH-tól. Az elmúlt években a bruttó átlag- és mediánkeresetek alakulása Magyarországon jelentős növekedést mutatott, azonban az is látványos, hogy ez a növekedés nem egy szigorúan monoton függvényt ír le. Sok helyen láthatóak visszaesések, ingadozások. 2025. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 661 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 455 000 forint volt. Ezek a számadatok a januári bérekhez viszonyítva csökkenést jelentenek. 

Az alábbi elemzésben a 2021. januárjától 2025. februárjáig terjedő időszak havi bruttó átlag- és mediánbéreinek változását vizsgáljuk meg, különös tekintettel a havi növekedésekre és csökkenésekre, valamint a 2024. november-decemberi emelkedést követő 2025. januári csökkenés okaira is igyekszünk választ adni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem titkolózhatnak tovább a magyar munkahelyek: rengeteg dolgozó fog kiakadni, ha ez kiderül

Az Európai Unió 2023-ban új irányelvet fogadott el, amelynek célja a bérek átláthatóságának növelése és a nemek közötti bérkülönbség csökkentése.

Havi átlagos növekedés

A 2021. januárjától 2025. februárjáig tartó időszakban a bruttó átlagkeresetek havi növekedésének mértéke változó volt. Az éves béremelések, minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, valamint a gazdasági környezet hatásai mind befolyásolták a havi növekedési ütemet. A pontos havi növekedési adatokhoz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes havi adatai szükségesek.​ Ezen adatok vizualizálására szolgál a következő ábra. 

Mint korábban említettük, szerencsére mind a medián, mind az átlagos értékek alakulása alapvetően növekvő tendenciát mutat, bár egyik esetben sem beszélhetünk szigorúan monoton növekedésről. Érdekesség – noha nem teljesen váratlan –, hogy a medián jóval kiegyensúlyozottabb pályát követ, ami annak köszönhető, hogy sokkal pontosabb képet ad a lakosság tényleges jövedelmi viszonyairól.

2025 februárjában a medián bér csupán csak 24 ezer forinttal volt magasabb, mint a 2024 októberi bér, ami nem túl megnyugatató.

A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság legalább fele bruttó havi 539 497 forintból él, amely adózási feltételektől függően körülbelül nettó 358 765 forintnak felel meg. Ez az összeg, figyelembe véve az élelmiszerárak gyors emelkedését és a lakhatási költségek folyamatos növekedését, messze nem nevezhető megnyugtató jövedelemnek. Különösen aggasztó ez a kép akkor, ha a mindennapi megélhetési költségek hosszú távú terheit is figyelembe vesszük.

Az átlagos bruttó bért ábrázoló grafikon lényegesen nagyobb kilengéseket mutat, mint a mediánt ábrázoló görbe. Ez az eltérés jól példázza, hogy az átlagérték mennyire érzékeny néhány kiugróan magas fizetésű csoport bérváltozásaira. Ha például egy szűkebb réteg, mint a politikusok vagy felsővezetők fizetése jelentősen nő, az az országos átlagbért is felfelé torzíthatja, miközben a lakosság többsége számára a bérszint nem változik érdemben.

Mind a medián-, mind az átlagbérek tekintetében 2024 decemberében figyelhető meg a legmagasabb érték. Ez részben az év végi prémiumok, bónuszok és bérrendezések időszakára vezethető vissza, amelyek átmenetileg felfelé húzzák a béradatokat. Ugyanakkor a medián stabilabb, kiegyensúlyozottabb képet ad a lakosság tényleges jövedelmi helyzetéről, míg az átlag adatait torzíthatják az extrém magas jövedelmek.

Az adatok ilyen alakulásának egyik fő oka, hogy az átlagbér statisztikailag érzékeny a szélsőséges értékekre;  néhány nagyon magas fizetésű dolgozó (például politikusok, cégvezetők) bérnövekedése jelentősen felfelé húzza az átlagot, miközben a többség fizetése stagnál vagy minimálisan nő. A mediánbér ezzel szemben azt a középső értéket mutatja, amelynél a lakosság fele kevesebbet, fele többet keres – ezért sokkal pontosabban tükrözi a társadalom többségének valós jövedelmi helyzetét. A decemberi csúcspontokat pedig az év végi bónuszok, jutalmak és esetleges egyszeri kifizetések magyarázzák, amelyek időszakosan emelik mind az átlagos, mind a medián béreket.

Legnagyobb növekedés és csökkenés

Az év végi időszakokban a bruttó átlagkeresetek látványos növekedése figyelhető meg Magyarországon, elsősorban a prémiumok, jutalmak és egyéb egyszeri juttatások kifizetésének köszönhetően. Például 2024 decemberében a bruttó átlagkereset elérte a 727 700 forintot, ami 11,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Ez a növekedés szorosan összefügg azzal a gyakorlattal, hogy a vállalatok év végén zárják le éves teljesítményértékeléseiket, és ekkor fizetik ki a munkavállalóknak járó bónuszokat.

Az év eleji hónapokban ezzel szemben rendszerint jelentős visszaesés tapasztalható az átlagkeresetekben. A 2024 novemberi bruttó átlagkereset 695 100 forint volt, amely decemberre 727 700 forintra nőtt, majd 2025 januárjában 668 100 forintra esett vissza. Ennek oka, hogy januárban már nem szerepelnek a prémiumok az elszámolásban, így az adatok kizárólag az alapbéreket tükrözik. Ez a jelenség minden évben hasonló mintát követ, szezonális hullámzást eredményezve a havi kereseti statisztikákban.

Összességében a bruttó átlag- és mediánkeresetek hosszú távú trendje Magyarországon növekvő irányú, azonban havi szinten jelentős ingadozások tapasztalhatók. Ezek a mozgások főként a bónuszok és jutalmak év végi időzítéséből adódnak, nem pedig az alapbérek hirtelen változásából. A prémiumok időszakos kifizetése tehát torzíthatja a rövid távú statisztikai képet, ezért a bérek valódi alakulásának megítéléséhez mindig érdemes az éves vagy legalább hosszabb távú adatokat is figyelembe venni.

Tehát a prémiumok és egyszeri juttatások év végi kifizetése a legtöbb munkahelyi gyakorlat része, mert a munkáltatók ilyenkor értékelik az éves teljesítményt, illetve így próbálnak ösztönözni vagy jutalmazni. Ezek az összegek jelentős mértékben megemelhetik a bruttó átlagkeresetet abban a hónapban, amikor kifizetik őket. Mivel ezek nem állandó elemei a havi bérnek, az azt követő hónapban (főként januárban) az átlagkereset látványosan visszaesik az alapbérek szintjére. Ez az éves kereseti adatokban kisimul, de havi bontásban erős ingadozásokhoz vezet, amelyeket nem szabad összekeverni a reálbérek folyamatos növekedésével vagy csökkenésével.

Szektoronkénti különbségek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a 2021 és 2025 közötti időszakban a bruttó bérek különböző ütemben nőttek az egyes nemzetgazdasági ágakban. A legjobban fizető szektorok közé a pénzügyi tevékenység, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat tartozik, ahol a bruttó átlagbérek jóval meghaladják a nemzetgazdasági átlagot. Ezzel szemben a legrosszabbul fizetett szektorok a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, illetve a mezőgazdaság területei.

Különösen nagy kilengések figyelhetők meg az energiaszektorban, ahol a havi átlagbérek időnként akár milliós szint fölé is emelkednek. Ez jellemzően az év végi prémiumok, bónuszok, projektalapú jutalmak, illetve szezonális túlórák következménye, amelyek egy adott időszakban jelentősen megemelhetik a kereseteket, majd a következő hónapban visszaesnek az alapbérek szintjére.

Összességében a szektorok közötti bérkülönbségeket alapvetően az ágazatok gazdasági jelentősége, a munkaerő iránti kereslet, a munkaerő specializáltsága, valamint az ágazatok jövedelmezősége alakítja. A magas bérezésű szektorokban általában szakképzettebb munkaerőre van szükség, a tevékenységek nagyobb felelősséggel és komplexitással járnak, míg az alacsonyabb bérezésű területeken a munkaerőpiaci kínálat nagyobb, a munkák kevesebb szaktudást igényelnek.

Miért fizetnek jobban egyes szektorokban?

A pénzügyi szektorban és az energiaszolgáltatásban dolgozók magas bérezése annak köszönhető, hogy ezek az ágazatok nagy tőkeigényűek, kritikus fontosságúak az ország működése szempontjából, és jellemzően specializált, magas szaktudású munkaerőt igényelnek. Ezen kívül az energiaellátás biztonsága, az infrastruktúrák fenntartása és fejlesztése stratégiai jelentőségű, ezért a bérezésben ezt is elismerik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyit keres egy magyar ügyvéd, bíró: ez ám az egyenes út a gazdagság felé

A jogi pálya továbbra is az egyik legnépszerűbb és legjövedelmezőbb hivatás Magyarországon.

A kevésbé jól fizető szakmák azzal magyarázhatóak, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és mezőgazdaság területei gyakran szezonálisak, a munkakörök kevésbé igényelnek magas szintű képzettséget, és a szektorok jövedelmezősége is alacsonyabb. A magas munkaerő-kínálat miatt a bérek ezen a területen jellemzően nyomottabbak maradnak.

Az pedig, hogy egyes ágakban nagyobb az ingadozás nagy részben azzal magyarázhatóm hogy például az energiaiparban gyakoriak a projektalapú bónuszok és az év végi prémiumok, amelyek egy-egy hónapban látványos bérnövekedést eredményeznek. Emellett a téli időszakban a megnövekedett energiaigény miatt fokozott munkaterhelés és több túlóra is előfordulhat, ami szintén megemeli a havi jövedelmeket. Ezek a kiugrások azonban nem tükrözik a havi rendszeres alapjövedelmet, csupán időszakos hatások.