Így emelnek bért a magyar cégek 2025-ben: sokan jártak nagyon rosszul

Az MMOSZ tagszervezeteinek partnerei átlagosan azonos vagy alacsonyabb mértékű változásról számoltak be. A Humánia HRS Group Zrt. országos tapasztalata szerint vevőik körében a minimálbér felett fizető munkakörökben az emelés átlagos mértéke nem éri el, sok esetben meg sem közelíti a 9%-ot.

Arra is kíváncsiak voltak, hogy a „2024. évre kölcsönzött munkaerőnek fizetett béren kívüli juttatások mértékét a kormányrendeletben meghatározott mértékhez képest miként változtatták”. A válaszok tanúsága szerint kevés kölcsönvevő változtatott ezen a területen, a béren kívüli juttatások mértéke szinte évek óta változatlan.

A „milyen mértékben hasonlítják a vállalatok béremeléseiket a környező országok garantált bérminimum-változásaihoz?” kérdésre, a Humán Centrum cégvezetője, Göbl Róbert úgy fogalmazott, partnercégeiknél alig vagy egyáltalán nem jellemző, hogy a környező országok béremeléséhez igazodnának. Ennek abban az esetben van relevanciája, ha országhatár-közeli elhelyezkedésről van szó, s emiatt jelentkezhet a külföldi foglalkoztatás elszívó hatása.

Ekkor legalább olyan bért kell biztosítani a magyarországi foglalkoztatás során, hogy a munkavállalónak ne érje meg átutazni, illetve magasabbat, ha a külföldi munkaerőt szeretnék bevonzani. A Humánia HRS Group társalapítója, jogi és kommunikációs igazgatója, az MMOSZ elnöke, dr. Simon Balázs tájékoztatása szerint is egyöntetűen az a válasz érkezett, hogy nem veszik figyelembe, csak a belföldi, azon belül is a közvetlen környező földrajzi területeken fizetett bérekre figyelnek.

A Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetőjének, Nyikosné Kovács Melindának szintén az a tapasztalata, hogy nem hasonlítják a magyar vállalatok a béremeléseket a környező országok garantált bérminimum-változásaihoz. A Pensum Nyrt. társtulajdonosa, Dr. Hadházy Tamás is úgy fogalmaz nyilatkozatában, sajnálatos módon nem tapasztalják, hogy ez szempont lenne.

A „mennyire egyezik a kormány által rögzített béremelési százalék a vállalatok által ténylegesen alkalmazott mértékkel?” kérdésre az alábbi válaszok érkeztek.

Átlagosan egyezik, hiszen ha nem is lenne kormány által rögzített emelés, akkor is ezt indokolja a munkaerő-piaci versenyhelyzet. Ahol többet tudtak emelni, vagy ezt nem tudják kigazdálkodni, ott hatékonyságot növelnek és csökkentik a dolgozók létszámát

– mondta a HC cégvezetője. A Humánia társalapítója szerint a válaszadók túlnyomó többsége a nem minimálbéres munkakörökben 3-8%-os emelésről számolt be, tehát ahol nem minimálbér, ott alacsonyabb. A Pannon-Work kölcsönzési üzletágvezetőjének szavai szerint a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán teljes mértékben megvalósult a béremelés, viszont azokban az esetekben, ahol minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb a jövedelem, ott a cégek egyelőre még nem, vagy alacsonyabb mértékben emelik a béreket. Legtöbb partnerüknél még a második negyedévben várható béremelés, de ott is csak 4-5% mértékű.

Tapasztalataink szerint a partnerek jelentős része csak a legszükségesebb emelést vállalja

– fogalmazott a Pensum Nyrt. társtulajdonosa.

Tudni szerették volna azt is, vajon „csak az alapbért emelik vagy más juttatásokban is megnyilvánul a béremelés”.

„Jellemzően az alapbért emelik, és a cégek kisebb százalékánál a juttatások emelésére is gondot fordítanak, főleg fehérgalléros területeken” – hangzott a HC szakemberének válasza. A Humánia tapasztalata alapján, jellemzően az alapbért emelik, néhány elenyésző esetről tudnak, akik 5-7%-os emelés mellett 10-20%-kal emelték a béren kívüli juttatásokat. Az új béren kívüli juttatási elemek bevezetésére még nem találkoztak példával. A Pannon-Work is úgy látja, hogy kizárólag az alapbért emelik, az egyéb juttatások egyelőre nem változtak. A Pensum Nyrt. szerint is-is, vagyis az alapbért emelik, de van, aki juttatások emelését is vállalja.                                                                                                                                                                                     

Arra is rákérdeztek, hogy a „partnerek visszajelzései alapján mennyire tükrözi a vállalatok gyakorlata a kormány által előírt emelkedést”. A HC szerint azoknál a cégeknél, ahol nem tudják biztosítani az előírt emelkedést a magasabb átlagbéreknél, hosszú távon negatívan hat az adott vállalat működésére. A betanított és képzett munkaerő elvándorláshoz vezet, amit visszapótolni sokkal költségesebb. A Pannon-Work a kormány által előírt emelkedést egyelőre csak a minimálbér-emeléseknél látja. A Pensum Nyrt. úgy fogalmaz, jellemzően a szándék meglenne az emelésre, a gazdasági realitások azonban a legtöbb esetben csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését teszik leetővé.