Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer a bérek és jövedelmek adóztatására vonatkozóan progresszív adózást alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a jövedelem növekedésével magasabb adókulcsok lépnek érvénybe, arról pedig, hogy ennek a mértéke hogyan alakuljon évente újra és újra döntenek. 

A legfrissebb hírek szerint 2024-ről 2025-re emelnek a béradó sávokon (4%-ot), ami tehát azt jelenti, hogy 2025-ben több lesz az emberek nettó fizetése, mint előtte. Ez a változás pedig nem csak az osztrák állampolgárok bérére vonatkozik, hanem a kint állandó vagy szezonális jelleggel munkát vállaló külföldi munkásokéra is. Így a közel átlagosan 125 ezer magyart is, akik rendre kint dolgoznak a szomszédos országban. A következő táblázatban gyűjtöttük ki az osztrák finanz.at oldaláról, hogy hogyan változnak az éves fizetések 2025-ben. 

De ezen felül természetesen Ausztriában is van társadalombiztosítási járulékok, mivel a jövedelemadón kívül a munkavállalóknak és munkáltatóknak társadalombiztosítási járulékokat is kell fizetniük Ez pedig az alábbi elemeket tartalmazzák:

• Nyugdíjbiztosítás: 22,8% (munkavállaló: 10,25%, munkáltató: 12,55%)
• Egészségbiztosítás: 7,65% (munkavállaló: 3,87%, munkáltató: 3,78%)
• Munkanélküli biztosítás: 6% (munkavállaló: 3%, munkáltató: 3%)
• Egyéb járulékok: pl. balesetbiztosítás 1,2% (teljes összeg munkáltató által fizetve)

Ahogy az sem meglepő, hogy ott is vannak olyanok, akik adómentességet élveznek, akárcsak hazánkban. 
Az osztrák adórendszer számos adómentességet és kedvezményt biztosít, például:

• Családi pótlékok és kedvezmények: gyermekek után járó kedvezmények.
• Speciális levonások: például munkavállalói költségek, biztosítási díjak.
• Szociális juttatások: például lakhatási támogatás, egyéb szociális juttatások.

Az osztrák munkavállalók év közben bérükből előre levont adót fizetnek, az év végén pedig adóbevallást nyújtanak be, amely alapján a végleges adókötelezettséget kiszámítják. Az adóhivatal ekkor figyelembe veszi az esetleges levonásokat és kedvezményeket. Az osztrák adórendszer tehát több lépcsős, progresszív adózást alkalmaz a bérek és jövedelmek adóztatására, amelyhez társadalombiztosítási járulékok és különféle adókedvezmények is kapcsolódnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Bruttó-nettó kisokos: ennyit buknak fizetésükből a magyar, osztrák, német és svájci melósok

Az összehasonlításunk alapján láthatjuk, hogy Európa különböző országaiban eltérő mértékű járulékokat vonnak le a bruttó fizetésből, így igen különböző mértékűek a nettó fizetések is.

Hogyan néznek ki ezek az értékek magyar viszonylatban?

Mint tudvalevő a magyar adórendszerben a bér utáni adózás viszonylag egyszerű, mivel egyetlen, egységes adókulcsot alkalmaznak a személyi jövedelemadóra (SZJA), nem úgy mint az osztrák modellben.  Magyarországon a személyi jövedelemadó (SZJA) kulcsa 15%. Ez az egységes kulcs minden jövedelemkategóriára vonatkozik, függetlenül a kereset nagyságától. 

Természetesen azonban ez az érték itthon is további elemekkel egészül ki. Ilyen például a társadalombiztosítási járulékok, amelyek az alábbiak szerint alakulnak. Munkavállalói járulékok:

• Nyugdíjjárulék: 10%
• Egészségbiztosítási járulék: 7% (ebből 4% természetbeni és 3% pénzbeli ellátásra)
• Munkanélküli biztosítási járulék: 1.5%
• Összesen: 18.5%

Ehhez a 18,5%-hoz ha hozzávesszük az SZJA-t meg is kapjuk, hogy összesen tehát 33,5%-ot kell a bruttó bérünkből odaadnunk,

tehát megközelítőleg a (bruttó bérünk*0,665) és megkapjuk, hogy mennyi a nettó bérünk. 

Ezen felül természetesen ez kiegészül a munkáltatói járulékokkal (amelyet a munkáltató fizet az alkalmazott után) és vannak itthon is bizonyos adókedvezmények (pl.: családi kedvezmények, első házasok kedvezménye stb.). Nagy vonalakban a magyar rendszerről ezt érdemes tudni, de mi most azt is kiszámoltuk, hogy ,ha az osztrák modell lenne hazánkban hogyan alakulnának a nettó bérek. 

Ehhez először a már fent elkészített osztrák béradó sávokat összegző táblázatot váltottuk át a mai (2024.07.25.) árfolyamon. Az éves bérekre vonatkozva igen szép összegeket láthatunk így a táblában, a legalsó éves bérérték is 5 millió feletti, ami havonta alsó hangon 416 ezer forintot jelentene és ebből 0%-ot kell adózni. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az osztrák árak (albérlet, élelmiszer stb.) valamivel drágábbnak mondható, így ezt az értéket át kell számolni az úgynevezett vásárlóerő-paritáson alapuló átváltási tényezővel (GDP) és a piaci árfolyam árszínvonalának arányával. 

A számolás elvégzése utáni értékeket látjuk a 3. és 4. oszlopokban, így már látható, hogy az osztrákoknál megkeresett nettó 5 millió forint olyan, mintha itthon kb. 3 millió forintot keresnénk egy évben nettó, ami havonta nettó 250 ezer forintot jelent.  A következő táblában azt is kiszámoltuk, hogy az osztrákoknál eszközölt 4%-os emelés nagyjából magyar viszonylatban mennyi emelésnek tekinthető. 

A tábla alapján tehát elmondható hogy mindegyik bérsávban legalább éves szinten 116 ezer forintnak megfelelő emelést kaptak a munkavállalók, de olyan bérsáv is akad, ahol 900 ezret is eléri ez az érték.