Úgy néz ki, az idősebb magyaroknak végig igazuk volt: ezért nincs rengeteg léha fiatalnak pénze

Az Európai Unióban nagyon eltérő, milyen gyorsan lépnek át az oktatásból a munkaerőpiacra. Egyes országokban a fiatalok például tömegével kezdenek el részmunkaidőben, hétvégén vagy diákmunka formájában dolgozni úgy, hogy közben részei maradnak az oktatási rendszernek. Más országokban viszont ez egyáltalán nem divat. A különbségek a nemzeti oktatási és képzési rendszerekre, valamint olyan egyéb tényezőkre vezethetők vissza, mint például a nemzeti munkaerő-paci jellemzők és a kulturális tényezők.

A legfrissebb 2021-es adatok szerint az EU-ban a formális oktatásban részt vevő 15-29 év közötti fiatalok 23 százaléka foglalkoztatott is volt, 3 százalékuk pedig állást keresett, úgy hogy már alkalmas volt munkára (tehát munkanélküli volt). A teljes csoportnak a többsége, egészen pontosan 73 százaléka viszont a munkaerőpiacon kívül helyezkedett el, azaz sem foglalkoztatott, sem munkanélküli nem volt (tehát csak tanult) – derült ki az Eurostat adataiból.

A magyar fiatalok inkább nemet mondanak a munkára

A statisztikát elemezve kiderül, az EU-tagállamok közül 2021-ben Hollandiában volt a legmagasabb azoknak a 15–29 éves tanulóknak és szakmunkástanulóknak az aránya, akik még az oktatás során dolgoztak (70%), ezt követi Dánia (49%) és Németország (42%).

Ahogy azonban a számokat nézzük, az EU-s lista másik oldalán egészen más kép rajzolódik ki. A sereghajtó Romániában például mindössze a 15-29 év közötti diákok 2 százaléka dolgozik. Szlovákiában ez az arány 4,2 százalék, míg Bulgáriában 5,3. Nem sokkal jobb a helyzet Magyarországon sem, hazánk ugyanis az összesített lista 4. legrosszabb helyén végzett. Itthon ugyanis

csupán a 15-29 év közötti diákok 5,4 százaléka volt foglalkoztatva 2021-ben.

Ez azt jelenti, hogy 100 tanulóból mindössze alig többen, mint öten vállalnak valamilyen munkát tanulmányaik során. A kontraszt tehát brutális, Hollandiában például ugyanennél az analógiánál maradva, 10 diákból 70 (!) dolgozik tanulmányai mellett. De Dániában is majd 50-en, Franciaországban pedig közel 40-en.

Némi öröm az ürümben, hogy a munkanélküliek száma viszont Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban rendkívül alacsonynak mondható ebben a korosztályban (egyik helyen sem éri el a 2 százalékot). Ehhez képest viszont Svédországban 14,2 százalékos ez az arány, míg Finnországban 8,6, Hollandiában 7,2, Spanyolországban pedig 5,7.