Sorra lépnek le a magyar dolgozók: miért nem húzzák sokáig egy-egy munkahelyen?

A koronavírus alatt rengetegen bátorodtak fel és váltottak munkahelyet, előbb észrevették a hibákat, problémákat, rossz vezetőséget és váltottak Nem volt ez máshogy Magyarországon se, ahol szintén beindult a felmondási hullám. Az OECD kutatása pedig tüzetesen bemutatta, hogy melyik országban meddig maradtak az emberek a munkahelyükön .

A különbségek nem túl nagyok, hiszen nagyjából minden országban 8 és 12 év között mozgott az idő, amit a munkavállalók egy-egy munkahelyen töltöttek 2020-ban. Érdekessége a táblázatnak, hogy északon sokkal kevesebbet maradtak egy munkahelyen, mint mondjuk Dél-Európában. Míg Görögországban, Olaszországban, Portugáliában több, mint 10 évet is lehúznak a dolgozók egy munkáltatónál, addig Litvániában, Dániában és Észtországban átlagosan 7 évet dolgoznak egy helyen a polgárok.

Magyarországon, Svájcban és Máltán szintén kevesebb, nagyjából 8-8,5 évet töltenek egy munkahelyen a dolgozók. A magyarok átlagosan 8,9 évet dolgoztak el egy munkáltatónál, sőt az eredményekből az is kiderül, hogy a magyarok zöme átlagosan 5-10 évet tölt egy munkahelyen. Magyarországon a 25-54 éve korosztály átlagosan 7,9 évet tölt egy munkahelyen, míg az 55-64 éves korosztályban ez az átlag 14,2 év. Az egyik vezető álláskereső portál felmérése alapján Magyarországon 10-ből 7 ember váltott már legalább egyszer pályát a karrierje során. A pályaváltásban felülreprezentáltak a szakközépiskolai, technikumi, szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők, míg a többszöri váltás az érettségizetteket érinti leginkább. A többségben néhány év alatt megérik a váltás gondolata: a legtöbben 1-5 év után váltanak, de gyakori az is, hogy valaki 5-10, vagy akár 10-20 évet is eltölt korábbi szakmájában. A különböző felnőttképzési tanfolyamok résztvevői között felülreprezentált a 40-es éveikben lévők, és ebben a pandémia hatására sem volt változás.

Tényleg váltogatjuk a munkahelyünket?

A globális koronavírus-járvány következtében a munkavállalók 35 százaléka fontolgatta  munkahelyváltást 2021-ben, derült ki a Kaspersky "Securing the Future of Work" (azaz a Munka jövőjének biztosítása) című jelentéséből. A karrierváltás válaszadók által említett két legfőbb mozgatórugója az adott körülmények között a magasabb fizetésre való törekvés (49%), a másik pedig a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly kialakítása (41%). Akkor szinte minden második megkérdezett vallott úgy, hogy szeretne a jelenlegi pozíciójában maradni, összesen 48 százalékuk mondta ezt, viszont sok munkavállaló bátran újrakonfigurálná a munkanapját, hogy az jobban illeszkedjen a magánéletébe.

Azóta sem változott a helyzet, a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából kiderült ugyanis, hogy a másfél évvel ezelőtti tavaszi-nyári időszak mélypontjához képest már érezhetően kevésbé aggódnak a hazai munkavállalók a mostani állásuk esetleges elvesztése miatt. Emellett az erősödő optimizmust az is alátámasztja, hogy továbbra is rekordmagas pontszámon áll körükben az új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció. A negyedéves jelentésből kiderült, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve némileg optimistábbak a magyar munkavállalók a jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban. A részindexszel kapcsolatban minimális visszaesés volt tapasztalható annak megítélésében, hogy az adott válaszadó milyen hosszú időszakra látja biztosnak a pozícióját a jelenlegi munkahelyén a munkavállalók az előző negyedévhez hasonlóan korábban még sosem bíztak ennyire abban, hogy könnyen találnának maguknak új állást.

A felmérésből az is kiderül, hogy az elmúlt negyedévhez képest 3 ponttal, az előző évhez képest pedig 2 ponttal csökkent a jelenlegi munkahely megtartása iránt érzett motiváció is (56 pont). A 2019 év végén regisztrált 33 ponthoz képest azonban még így is jelentős az emelkedés, ami továbbra is azt a trendet igazolja, hogy bár a munkavállalók a másfél évvel ezelőtti tavaszi-nyári időszak mélypontjához képest ugyan már érezhetően kevésbé aggódnak amiatt, hogy a mostani munkahelyüket esetleg elveszíthetik, az optimizmusuk még jócskán elmarad a válság előtti időszakhoz képest. Sokan pályát is váltanak, nem csak munkahelyet.