Óriási kirúgási hullám söpört végig az országon: innen bocsátották el a legtöbb magyar dolgozót

Tulajdonképpen az ország minden régiójában és szinte minden üzleti, gazdasági szegmensében munkaerőhiány van, ugyanakkor van egy komoly réteg, akit sehogy sem lehet integrálni a munkaerőpiacra: a munkanélküliek száma 2022 januárjában 201 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2% volt. Ez azonban már egy komoly fejlődés eredménye, az inaktivitási arány a 2009-es 36,6%-os szintről csökkent 2020-ra 24,9 százalékra.

2021-ben a munkanélküliek száma 195,7 ezer fő volt, 4 ezerrel több férfi nem tudott, vagy nem akart dolgozni, mint nő. És aki szeretne elhelyezkedni, az átlagosan 9 hónap alatt talál munkát – ami egy szörnyen rossz szám, tekintve hogy rengeteg cég számol be arról, további növekedésének egyetlen gátja az emberhiány.

A statisztikai hivatal számos egyéb adatot is gyűjt róluk, többek között azt is tudni lehet, hogy mielőtt ebbe a helyzetbe kerültek, mi volt a foglalkozásuk, mely nemzetgazdasági ágban dolgoztak.

Korábban az ipari szektorban dolgozó, most munka nélkül élők száma összesen 54 600 fő volt 2021-ben, legnagyobb arányban korábban a feldolgozóiparban tevékenykedtek: 37 500-an. Korábban az építőiparban dolgozó inaktívak 14 900-an voltak 2021-ben.

Ha a szolgáltatásokat nézzük, azt látjuk, hogy összesen 94 100 inaktív korábban itt dolgozott, jellemzően a kereskedelemben, illetve a közigazgatásban . Ezeket a számokat azért is érdemes vizsgálni, mert pontosabb képet kaphatunk általuk a hazai munkanélküliekről, azaz hogy melyek azok a szakmák, ahol nagy a veszélye annak, hogy az abban tevékenykedők elveszítik az állásukat.

Ha az előző foglalkozás főcsoportja szerint nézzük, akkor az látszik, hogy a korábban szellemi munkát végzők jelenleg munkanélküliek sokkal kevesebben vannak (33 ezer fő), mint a korábban fizikai munkát végzők (126 800 fő). Még egy érdekesség kirajzolódik: ez a második grafika a 2020-as adatokat összesíti, a pandémia első hullámainak időszakát, és jól látszik, hogy bizonyos szektorokban a korábbi évek átlagaihoz képest nagyon megugrott az inaktívak aránya.

Ilyen szektor a ’kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások’: itt a 2019-es 19 200 fős szám emelkedett meg 31 800-ra, de ugyanilyen nagy ugrást látni az építőiparban és a gépkezelőknél is.

A szellemi és fizikai munkaköröket összehasonlítva jól látszik, hogy a fehérgallérosok munkahelye a koronavírus első évében sokkal nagyobb biztonságban volt, mint a kékgallérosoké.

Tuti nem fog emelkedni a munkanélküli ellátás

A magyar munkanélküli ellátás nemcsak rövid ideig jár, hanem a legkevesebb kompenzációk között is van: nincs még egy fejlett ország, ahol ennyire kevés ideig járna a munkanélküli ellátás. Egy átlagbért kereső magyar a munkáját elveszítve a nettó bérének csupán 42 százalékát kapja meg munkanélküli ellátásként - számolt be korábban a g7. Ez azonban jó eséllyel nem fog változni.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az utóbbi évek egyik legfontosabb fundamentális változása a munkaalapú társadalom rendszere. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évindító eseményén kiemelte, hogy továbbra is családi pótlék helyett a családi adókedvezményre, a munkanélküli segély helyett a munkáért kapott pénzre helyezik a hangsúlyt. Ezért semmilyen engedményt nem akarnak tenni egy szociális gazdaságpolitika irányába. Hozzátette:

Ez kommunisztikus, egy ilyen rendszerben, a szocializmus idejében tönkretették a gazdaságot. Én abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van.