Kikre terjed ki a Munka Törvénykönyve 2022 évében? Szabadság, felmondási idő és általános tudnivalók

Cikkünkben összegezzük a legfontosabb tudnivalókat a Munka Törvénykönyve, illetve a magyar dolgozók munkajogi tudnivalói kapcsán. Eláruljuk, mi a Munka Törvénykönyvének a jelentősége és mikor hivatkozhatunk a benne foglalt szabályokra, hogy mint mond a Munka Törvénykönyve felmondási idő és felmondás tekintetében, illetve mik a Munka Törvénykönyve szabadság kivételével kapcsolatos állításai. El lehet térni a törvénykönyv tartalmától?

Mi a munka Törvénykönyve?

A Munka Törvénykönyve Magyarország munkajogi kódexe, amely összefoglalja a magyarországi munkavállalók, illetve a hazai foglalkoztatók jogait és kötelezettségeit egyaránt. A Munka Törvénykönyve Magyarország Alaptörvényének „Szabadság és felelősség” fejezetének XII. és XVII. cikkein alapszik, összesen 300 paragrafuson keresztül rendelkezik a magyar munkajogról.

Mikor kellhet a Munka Törvénykönyve?

A Munka Törvénykönyve bármilyen munkajogi kérdés esetén - akár foglalkoztatói, akár alkalmazotti oldalról legyen szó - megbízható információkkal szolgál. Legyen szó munkahelyi konfliktusról, munkaszerződés kötésről, vagy éppen annak a felmondásáról, betegségről, vagy szabadságról, mindig hivatkozhatunk arra, hogy mit ír a Munka Törvénykönyve. Munkával kapcsolatos pályázatok esetében is érdemes utánanézni a tudnivalóknak (például polgármesteri hivatal pályázatot ír ki Munka Törvénykönyve alapján), illetve azt sem árt tudnunk, hogy mit mond a Munka Törvénykönyve kollektív szerződés kötése esetén, vagy hogy mi a szakszervezetek működésének a jogi háttere.

Ki tartozik a Munka Törvénykönyve hatálya alá?

A Munka Törvénykönyve kiterjed…

• a munkáltatóra;
• a munkavállalóra;
• a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre;
• az üzemi tanácsra, valamint;
• a szakszervezetre;
• a törvénykönyv XVI. fejezetét a kölcsönvevőre, XVII. fejezetét pedig az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára alkalmazni kell.

A Munka Törvénykönyve mit tartalmaz?

A Munka Törvénykönyve 2022 évében is 5 fő részre tagolható, ezen belül összesen 24, római számokkal ellátott fejezetre van tagolva (ezeken belül pedig összesen 118 alcímet találhatunk, arab számokkal ellátva).

1. Munka Törvénykönyve I-IV. - Általános rendelkezések

A Munka Törvénykönyve általános rendelkezései a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait fektetik le. A szabályzás nem csak a munkavállalókra és munkáltatókra terjed ki, hanem az érdekképviseleti szervezetekre, az üzemi tanácsokra, a szakszervezetekre és a kölcsönvevőre is. Külön felhívja a fejezet a figyelmet az uniós szabályokkal való együttes munkajogi értelmezésre, a fiatal munkavállalókra, a jognyilatkozatokra, a személyiségi jogok védelmére, az egyenlő bánásmódra, a kötelező tájékoztatásra és a megállapodás feltételrendszerére is. A Munka Törvénykönyve külön védi az írástudatlanokat, a más anyanyelvűeket, összefüggéseket hoz a Ptk. egyes paragrafusaival, továbbá többek között rendelkezik a határidőkről és az érvénytelenség/megtámadhatóság fogalmáról is.

2. Munka Törvénykönyve V-XVIII. - A munkaviszony

A munkaviszonyhoz tartozó tizennégy fejezet adja a Munka Törvénykönyve legnagyobb részét, részletesen felvázolva, mit értünk munkaviszony alatt, mik a munkaviszony általános és különös feltételei, hogyan lehet eltérni a Munka Törvénykönyve tartalmától kollektív szerződés keretei között. Ez a fejezet rendelkezik a munkaszerződés teljesítéséről, a szerződésmódosítás körülményeiről, illetve annak felmondásáról is – itt olvashatunk részletesen utána a felmondási időnek és a felmondás módjainak.

Ide tartozik a munkarend meghatározása, a munkaidő, a különféle pihenőidő-típusok és a munkaidőkeret szabályzása, értelmezi a szabadság fogalmát és mértékét. A Munka Törvénykönyve itt ír a keresőképtelenség feltételeiről, a nyilvántartásokról, és a munkavállalók díjazásáról – alapbér (minimálbér 2022 és garantált bérminimum 2022), bérpótlékok, munkavégzés nélküli munkabér stb. A Munka Törvénykönyve elárulja, mi a protokoll a felelősségi körök kapcsán (pl. leltárhiány, kártérítés), milyen megállapodások köthetőek (pl. versenytilalmi megállapodás), és hogy mik a munkaviszony egyes típusai (pl. bedolgozás vagy távmunka).

3. Munka Törvénykönyve XIX-XXII. - A munkaügyi kapcsolatok

Ez a rövidebb szakasz rendelkezik a munkaügyi kapcsolatokról általánosságban, de kiterjed az üzemi tanács működési elveire, megszervezésére és megszűnésére is, illetve arra, hogy mi az üzemi tanács feladata, jogköre. Ehhez a Munka Törvénykönyve részhez tartoznak a szakszervezeti szabályok és itt határozza meg a Munka Törvénykönyve a kollektív szerződés fogalmát és a megkötésének a feltételrendszerét is.

4. Munka Törvénykönyve XXIII-XXIV. - A munkaügyi vita

Ebben a fejezetben szabályozza a Munka Törvénykönyve az egyén és a kollektíva szintjére vonatkozó érdekérvényesítési feltételeket. A Munka Törvénykönyve megszabja, hogy a különféle munkajogi igények érvényesítésére milyen határidők vonatkoznak, milyen körülmények között kell azokat megtenni.

5. Munka Törvénykönyve - Záró rendelkezések

A záró rendelkezéseknél nincsenek külön alcímek, a Munka Törvénykönyve ezen szakasza inkább a fogalmak ismertetéséről szól. Itt olvashatunk a jogszabályi helyek összefüggéseiről, az Európai Unió jogszabályaival történő megfeleltetésről és a törvények hatálybalépési feltételeiről.

Munka Törvénykönyve szabadság

Kifejezetten gyakori kérdés a Munka Törvénykönyve kapcsán, hogy pontosan mennyi az alapszabadság, mennyi extra szabadság jár egy munkavállalónak, illetve hogy a szabadságának hány százalékával rendelkezhet szabadon. Az alapszabadság minden esetben 20 munkanap, erre jönnek rá életkori alapon, illetve a gyermekek száma alapján az extra fizetett szabadnapok. A Munka Törvénykönyve arról rendelkezik, hogy a munkavállaló a szabadságából 7 napot köteles (legfeljebb 2 részletben) a munkáltató igényeinek megfelelő időpontban kivenni.

Bővebb információkért keressük meg a Munka Törvénykönyve 59. A szabadság c. fejezetet (115.§-124. §).

Munka Törvénykönyve felmondási idő letöltése

A fizetett szabadság mértéke mellett a leggyakrabban a felmondás, illetve ehhez kapcsolódóan a felmondási idő letöltése okoz kérdéses, vitás helyzeteket. A Munka Törvénykönyve a felmondási idő esetében 30 napot köt meg, ez a minimum felmondási idő, de a felek köthetnek ennél hosszabb időintervallumra, maximum 6 hónapra kiterjedő felmondási időt is. Közös megegyezés esetén el lehet térni a munkaszerződésben megkötött felmondási időtől – erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Bővebb információkért keressük meg a Munka Törvénykönyve 39. A felmondási idő c. fejezetet (68.§-70. §).

Munka Törvénykönyve 2022: mi változott idén?

A magyar jogszabályok, így a Munka Törvénykönyve tartalmában is évről évre végbemennek kisebb nagyobb módosításokon. A Munka Törvénykönyve 2020 évében változott a gyámhatóság engedélyével történő munkavállalás, a részmunkaidős foglalkoztatás, a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság témakörében. A Munka Törvénykönyve 2021 évében leginkább a koronavírus válság kapcsán vezetett be új intézkedéseket – ide tartozik a távmunka-végzés szabályzása és a különféle munkahelyi járványügyi ellenőrzések előírásai is, mindemellett néhány apró változást eszközöltek a munka- és pihenőidő beosztása, illetve a munkaviszony megszüntetése kapcsán.

A Munka Törvénykönyve 2022 évében a következőképpen változik: véglegesen módosul a Munka Törvénykönyve 2022. január 1-től a távmunka végzés kapcsán. Az új home-office törvény szerint távmunka végzésnek minősül, ha a munkavállaló akár részben, akár egészben a munkát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi – vagyis újdonságként akár a részbeni otthoni munkavégzés is távmunka végzésnek minősül, ennek szabályairól a munkaszerződésben kell megállapodni. Alapesetben a következő szabályok érvényesek a Munka Törvénykönyve szerint:

• a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátott feladatok meghatározására terjed ki;
• a munkáltató az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja;
• a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben a munkanapok egyharmada esetén végez munkát;
• a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

A Munka Törvénykönyve idén a munkavédelmi szabályok kapcsán is hoz új szabályokat, mégpedig a távmunka végzéséhez használt információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközök használatát illetően. A szabályok a következők:

• a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól;
• a munkavállaló a munkavégzés helyét a fenti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg;
• a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását – eltérő megállapodás hiányában – számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.