Felmondási idő 2022: Mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel?

Cikkünkben a felmondási idő számítás tekintetében nyújtunk átfogó tájékoztatást olvasóinknak. Eláruljuk, mit mond a Munka Törvénykönyve felmondási idő 2022 tekintetében, milyen felmondási időre számítsunk egy új munkahelyen? Mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén és mennyi a felmondási idő, ha a munkavállaló mond fel? Mi a protokoll felmondási idő tekintetében, ha a munkáltató kezdeményezi a munkaszerződés felmondását? Mit tegyünk (és mit ne tegyünk), ha a munkaszerződésünk túl hosszú felmondási időt állapít meg?

Milyen események adhatnak okot a felmondásra?

A munkaerőpiac telis-teli van új lehetőségekkel: megfelelő képesítéssel ma már egyáltalán nem irreális cél, hogy megkapjuk a kiszemelt álommelót, amennyiben elég motiváltak vagyunk hozzá. A felmondás és a munkahelyváltás célja általában az, hogy valamilyen okból kifolyólag elégedetlenné válunk a munkánkkal kapcsolatban, szeretnénk a jelenlegi helyett egy előnyösebb helyre kerülni. Összegyűjtöttük, mik az elégedetlenség leggyakoribb okai, amelyek előbb, vagy utóbb bizony felmondáshoz vezetnek. Nézzük, mik ezek!

1. Kellemetlen munkahelyi atmoszféra.

Számtalan példát ismerünk – akár saját, vagy ismerőseink munkahelyén is -, amikor tipikusan problémát okoz, hogy a munkatársak és/vagy a vezetők nem tudnak együttműködni. Mindegy, hogy szakmai vagy személyes konfliktusról van szó, a kellemetlen munkahelyi klíma előbb-utóbb megmérgezi hozzáállásunkat a munkahelyünkhöz, így azt érezzük, menekülnünk kell onnan.

2. Nem azt a feladatot végezzük, amiért a munkáltatót választottuk.

Szintén gyakori probléma, hogy az állásinterjún ajánlott izgalmas és érdekes munkahelyi feladatokra még csak nem is emlékeztet, amit a munkahelyen valójában csinálunk. A monoton, unalmas és a személyiségünkhöz nem illő feladatok elveszik a kedvünket a munkától és hamarosan felmondáshoz vezetnek.

3. Pénz? Igen, a pénz!

Mondanunk sem kell, a felmondások egyik leggyakoribb oka a méltánytalan díjazás. A jelenlegi inflációs tendenciák és az alkalmazott egyénileg nyújtott teljesítménye alapján reális elvárás a rendszeres fizetésemelés, azonban ezt számos munkahelyen nem kapják meg az alkalmazottak. Mivel köztudott, hogy a legjobb anyagi szintemelkedést munkahelyváltással érhetjük el, gyakran mondanak fel alkalmazottak ebből a célból.

Fel akar mondani a munkáltató? Mi lehet az oka?

Semmi esetre se felejtsük el, hogy nem csak az alkalmazottnak áll jogában felmondani a munkaszerződést! A felmondás történhet közös megegyezéssel, illetve a munkáltató részéről, egyoldalúan is – természetesen törvényes keretek között, a munkaszerződésben foglalt kritériumoknak megfelelően. Felmondási idő tekintetében természetesen nem mindegy, ki mond fel, és hogy milyen körülmények között (pl. azonnali hatályú felmondás vagy rendes felmondás) – mivel a munkáltatói felmondásnak általában az alkalmazott elváráson aluli teljesítménye, vagy a munkaerő-felesleg az oka, ebben az esetben számíthatunk arra, hogy nem fognak sokáig a munkahelyünkön tartani.

A munkaviszony megszüntetésének esetei

Magyarországon a Munka Törvénykönyve rendelkezik arról, hogy hogyan szüntethető meg hivatalosan egy bejelentett, alkalmazotti munkaviszony (a felmondási idő 2021 és a 2022 évi felmondási idő szabályai nem változtak). A munkaviszony megszüntethető…

• a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
• rendes felmondással (határozatlan idejű munkaszerződés felbontása bármelyik oldalról);
• rendkívüli felmondással (a munkáltató mulasztása okán);
• azonnali hatállyal a próbaidő alatt (bármelyik fél részéről);
• határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő letelte előtt a munkáltató által.

Rendkívüli felmondás és próbaidő alatti felmondás esetén nincs jelentősége a felmondási időnek, hiszen ezekben az esetekben (rendkívüli felmondás esetében jogerős indoklással) a munkaviszony mihamarabbi megszüntetése a cél. A felmondási idő szerepe tipikusan akkor kerül előtérbe, ha a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezéssel szakítja meg a munkaviszonyt, vagy ha – bármelyik oldal kezdeményezésével – rendes felmondás történik. Vizsgáljuk meg ezt a két esetet közelebbről!

Rendes felmondás

A rendes felmondás a határozatlan idejű munkaszerződés megszüntetésének általános formája. A felmondást kezdeményezheti az alkalmazott és a munkáltató is (például egy leépítés során) – felmondási idő tekintetében ilyenkor mindig a munkaszerződésben foglalt kötelező felmondási idő az irányadó, de természetesen nem kötelező ragaszkodni hozzá, ha mindkét fél érdeke ellentétes vele.

Felmondás közös megegyezéssel

Mind a határozatlan, mind a határozott idejű munkaszerződés megszüntethető közös megegyezéssel, azonnali hatállyal és jövőbeni időpontra vonatkozóan is – ennek feltétele a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata. Mindenképpen vigyázzunk ezzel az esettel, mert a munkáltató gyakran álcázza közös megegyezéssel felmondási szándékát (pl. ha a felmondásnak nincs reális oka), elhitetve az alkalmazottal, hogy számára csak ez a járható út létezik! Ha ilyen dokumentumot helyeznek elénk egy munkahelyen, célszerű kikérni egy ügyvéd tanácsát, mielőtt aláírjuk!

Mennyi a felmondási idő?

A felmondási idő hossza mindig az adott munkáltatótól és a pozíciónktól függ – ha nem tudjuk, nekünk mennyi a felmondási idő, keressük elő a munkaszerződésünket, mert kötelező jelleggel tartalmaznia kell ezt az információt! A határozatlan idejű munkaszerződések a legtöbb esetben 30 és 90 nap közötti felmondási időt rögzítenek, de különleges esetekben a felmondási idő lehet ennél hosszabb, akár 6 hónap, vagy 1 év is (ennyi lehet a maximális felmondási idő).

Mennyi a felmondási idő ha a munkáltató mond fel?

A felmondási idő alapesete 30 nap, ez a munkáltatói felmondásra ugyanígy érvényes. Gyakori kérdés, hogy 6 vagy 8 hónap munkaviszony után mennyi a felmondási idő, számíthatunk-e bizonyos munkaidő elteltével valamilyen kedvezményre. Azt kell, hogy mondjuk, az első 3 évben nincs extra felmondási idő, viszont később, néhány év elteltével erre a 30 napos minimum felmondási időre jönnek rá az extra napok, amelyek a munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszúságával egyenesen arányosak:

• 0-3 év munkaviszony: 30 nap felmondási idő;
• 3-5 év munkaviszony: 30+5 nap felmondási idő;
• 5-8 év munkaviszony: 30+15 nap felmondási idő;
• 8-10 év munkaviszony: 30+20 nap felmondási idő;
• 10-15 év munkaviszony: 30+25 nap felmondási idő;
• 15-18 év munkaviszony: 30+30 nap felmondási idő;
• 18-20 év munkaviszony: 30+40 nap felmondási idő;
• 20+ év munkaviszony: 30+60 nap felmondási idő.

Ezek a felmondási idő kategóriák vonatkoznak bármilyen munkahelyi leépítésre (pl. ugyanez a felmondási idő érvényes csoportos leépítés esetén is).

Mennyi a felmondási idő ha a munkavállaló mond fel?

Alapesetben annyi, amennyit a munkaszerződésünk rögzít, de természetesen ez nincs kőbe vésve, a felmondási idő kezelése általában rugalmasan történik (vagyis nem tartják be mindig a felmondási idő hosszát). Amennyiben nem vagyunk létszükségletű alkalmazottak a szervezet életében, elképzelhető, hogy hamarabb elengednek, de az is gyakori eset, hogy akkor hagyhatjuk el régi munkahelyünket, ha sikerült utánpótlást találni helyettünk.

Habár a felmondási idő egy rugalmasan kezelhető dolog, ne építkezzünk arra, hogy „majd úgyis elengednek hamarabb”! Mindig számoljunk azzal, hogy a munkáltatónak jogában áll egy hosszabb felmondási idejű munkaszerződés esetén akár az utolsó napokig ott tartani bennünket a munkahelyünket, ha az érdeke úgy kívánja.

Mennyi a felmondási idő közös megegyezés esetén?

Attól függ, hogy miben egyeztek meg a felek. Azonnali hatályú felmondás esetén nincs felmondási idő, ha pedig jövőbeli időpontban egyezünk meg, az teljesen rugalmasan alakítható (lehet már a hó vége is, de akár 3 hónappal később is).

Mikor kezdődik a felmondási idő?

A felmondási idő számítása egyszerű: az azt követő napon kezdődik a felmondási idő letöltése, amikor hivatalosan is beadtuk a felmondó levelünket. Ezt csak olyan speciális esetek írják felül, mint például a keresőképtelenség (a keresőképtelenség és a táppénz 2022 évi szabályairól itt olvashatsz bővebben), amelyek befolyásolhatják a felmondást. Utóbbi esetre mindenképpen érdemes bővebben kitérnünk, ugyanis bizonyos esetekben a kiszolgáltatott alkalmazott felmondási védelemben részesül.

Mikor jár felmondási védelem?

A felmondási védelem lényege röviden az, hogy azok a dolgozók, akik átmenetileg kiszolgáltatott állapotba kerülnek, védelmet élveznek a munkáltatói oldalról történő felmondással szemben (ettől függetlenül történhet felmondás a dolgozó oldaláról, vagy közös megegyezéssel). A következő esetek tesznek védetté valakit:

• várandósság és szülési szabadság;
• gyermekgondozási célzattal igénybe vett fizetés nélküli szabadság;
• a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének (de legfeljebb ennek megkezdésétől számítva) hat hónapig;
• tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat-teljesítés.

Ne próbáljuk kijátszani vagy megtagadni a felmondási időt!

Egy felmondást követően, amennyiben a régi munkahelyünk úgy dönt, hogy a felmondási idő alatt szeretne minket megtartani, sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehetne ezt az időtartamot minél inkább redukálni, hogyan lehetne kijátszani, hogy ne kelljen ott lennünk. Fontos tudnunk, hogy betegszabadság és táppénz esetén nem nő a felmondási idő hossza (a Munka Törvénykönyve felmondási idő 2022 szabályai naptári napokra vonatkozólag rendelkeznek, nem munkanapra érvényes például az alapvető 30 napos felmondási idő) – azonban azt nem tehetjük meg, hogy a felmondási idő kezdetén egyszerűen beteget jelentünk!

Gyanús esetekben a munkáltatónak jogában áll kivizsgáltatnia a keresőképtelenség valódiságát – éppen ezért még véletlenül se kezdünk egy új munkahelyen kereső tevékenységet végezni, míg az előző munkáltatónál táppénzen vagyunk, mert az visszaélésnek minősül! A fizetett szabadságaink egy részét időarányosan kivehetjük a felmondási idő alatt, azonban ezzel az esettel is vigyázzunk, ugyanis a szabadságaink egy részével a munkaadó rendelkezik; illetve ne felejtsük el a szabadság kivételét 15 nappal korábban jelezni.

Ugyanígy óva intjük az alkalmazottakat a felmondási idő megtagadása ellen: a felmondási idő egy, a Munka Törvénykönyvében rögzített kötelező tényező, megsértése, megtagadása jogellenes tevékenység. Amennyiben megtagadjuk azt, vagy bármilyen okból kifolyólag megszegjük a felmondási idő szabályait, úgy jogerősen követelhet tőlünk kártérítést a munkáltató.