27 °C Budapest
Office staff respecting social distancing during a meeting. Group of business men and women having a meeting in office during corona virus pandemic.

Ilyenkor kérheti a munkáltató a védettségi igazolványt: van ahol kirúgás is lehet a vége

2021. május 31. 13:02

A munkáltatók számára egyre sürgetőbb kérdés, hogy megkérdezhetik-e a munkavállalóktól, hogy beoltották-e őket, megtehetik-e, hogy csak a beoltott alkalmazottakat engedik vissza az irodába, vagy biztosíthatnak-e extra fizetett szabadnapokat azoknak, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Bár az adatvédelmi hatóság kiadott egy iránymutatást a témában, a legtöbb kérdésre továbbra sem egyértelmű a válasz.

Kérdés, hogy a munkáltatók megkérdezhetik-e a munkavállalóktól, hogy beoltották-e őket. Az adatvédelmi hatóság kiadott egy iránymutatást, de sok kérdésre nem egyértelmű a válasz. A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti adatvédelmi szakértői igyekeztek összefoglalni a biztos pontokat.

A szabályozás szerint a különböző szolgáltatók, amelyek egyelőre csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára állnak nyitva – például éttermek, szállodák, edzőtermek, mozik – csak az igazolvány (vagy a mobilalkalmazás) felmutatását kérhetik a vendégektől, de kifejezetten tiltott számukra minden további adatkezelés – azaz az igazolvány adatainak rögzítése vagy arról másolat készítése.

A védettségi igazolvánnyal rendelkező személyek tehát egyértelműen élvezhetnek bizonyos előnyöket, de a szolgáltatók nem jogosultak a védettséggel kapcsolatos adatok kezelésére. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon ugyanez vonatkozik-e a munkáltatókra is?

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy erősen vitatott, meglehetősen félreérthető iránymutatásban foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az adatvédelmi hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a munkáltatók megkérdezhetik munkavállalóiktól, hogy védettek-e a COVID-19 ellen, de csak nagyon korlátozott körülmények között és kizárólag bizonyos feltételek teljesülése esetén. Bár az iránymutatás bizonyos kérdésekben biztosítja a szükséges egyértelműséget, sok minden még nem tisztázott, és maga az iránymutatás is hangsúlyozza, hogy az főként a munkaviszonyban álló alkalmazottakra irányadó, más jogviszonyokra (pl. megbízási szerződéssel foglalkoztatottak esetében) nem. Utal arra is, hogy a probléma egységes, törvényi szintű kezelésére van szükség.

Ezekben az esetekben a munkavállalók védelmi státuszának ismerete döntő fontosságú lehet a munkavállalók, a betegek és az ügyfelek megfertőződésének elkerülése érdekében. Ezzel szemben az iránymutatás megfogalmazása azt sugallja, hogy az egyszerű irodai munka a legtöbb esetben alacsony kockázatú munkának minősül, ahol a szükségesség aligha állapítható meg.

A GDPR arányossági és adatminimalizálási elveinek megfelelően a munkáltatók csak a védettségi igazolvány vagy a mobilalkalmazás bemutatását kérhetik a munkavállalóktól, és csak a COVID-19 elleni védelem tényét (és adott esetben a védelem lejártát) rögzíthetik. Másolat nem készülhet, és további adatkezelés sem megengedett

– foglalja össze Dr. Harza Kinga, a Taylor Wessing adatvédelmi szakértője.

A NAIH azt is hangsúlyozta, hogy a védettségre vonatkozó adatokat csak a vonatkozó munkajogi kötelezettségek teljesítése, azaz a munkahelyi egészségvédelem és biztonság biztosítása, valamint munkaszervezési célokból, konkrét intézkedések bevezetése érdekében lehet kezelni. Ilyen intézkedés lehet például a védett munkavállaló munkaállomásának a nem védett munkavállaló munkaállomása mellé történő helyezése vagy a nem védett munkavállalók számára állandó jellegű otthoni munkavégzés biztosítása.

Ez utóbbi javaslat meglehetősen furcsa, mivel az irodai dolgozók - akik az egyetlenek, akik ésszerűen otthonról dolgozhatnak - COVID-19 védelmi státuszának kezelése a legtöbb esetben a NAIH iránymutatása alapján nem tűnik megengedettnek. Ez megkérdőjelezi, hogy az irodai dolgozók definíció szerint alacsony kockázatú csoportnak minősülnek-e, vagy elképzelhető-e egy olyan objektív kockázatértékelés, ami az esetükben is alátámaszthatja a védettségi adatok munkáltató általi kezelését.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az adatvédelmi hatóság iránymutatását sokan üdvözölték, mivel választ ad néhány igen kétértelmű kérdésre a munkáltatók lehetőségeivel kapcsolatban, de sajnos még mindig hagyja a munkáltatókat találgatni. Hogy a munkáltatók kezelhetik-e az irodai dolgozók COVID-19 védelmi státuszát vagy hogy az oltott munkavállalóknak nyújtott juttatások (pl. extra fizetett szabadság) felajánlása jogszerűnek minősül-e, még nem derült ki – véli Dr. Ódor Dániel, az ügyvédi iroda budapesti adatvédelmi csapatának vezetője.

Kifizettetheti-e a munkáltató a tesztelésünket? 

A koronavírus elleni védőoltás a jogszabályok szerint ma mindenki, köztük az összes munkavállaló, a közalkalmazottak, köztisztviselők és egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévők számára is önkéntes. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató senkit nem kötelezhet arra, hogy oltassa be magát. A munkáltató azonban nemcsak úgy tud kötelezni, hogy szabályozást alkot, munkavállalóként könnyen szembesülhetünk azzal, hogy a munkáltatónk az oltás beadatására ösztönöz minket. Nem biztos, hogy az ilyen ösztönzés jogellenes: jogszerű lehet például, ha a munkáltató valamilyen előnyhöz juttatja azokat a munkavállalókat, akik vállalják az oltást. Jogsértő ugyanakkor, ha a munkáltató valamilyen szankciót kapcsol ahhoz, ha valaki nem oltatja be magát. Erről részletesen korábban itt írtunk.

A biztonságos munkakörülményeket a munkáltatónak a döntési szabadságot kevésbé korlátozó módon kell alkalmaznia, így lehetőséget kell adnia arra, hogy tesztekkel bizonyítsák a munkavállalói a fertőzésmentes állapotukat.

A koronavírus harmadik hullámának lecsengésével a dolgozók a munkahelyükre való visszatérés után gyakran szembesülnek azzal, hogy a védőoltás felvételét és védettségi igazolvány bemutatását várják el tőlük. Attól, aki nincs beoltva, sokszor rendszeres tesztelést várnak el, és az sem ritka, hogy a tesztelés költségét a dolgozókkal akarják megfizettetni. Ez azonban nem jogszerű!

Mivel a védőoltás felvétele továbbra is önkéntes, és a biztonságos munkakörülmények megteremtése az oltatlanok esetében is a munkáltató kötelezettsége, ezért a tesztelést is neki kell fizetnie.

A munkavédelmi törvény is azt mondja ki, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató köteles lépéseket tenni a munkavállalói védelme érdekében. Ha azonban a teszt elvégzése nem kapcsolódik a biztonságos munkakörülmények megteremtéséhez, mert pl. a munkavállaló otthonról dolgozik, akkor a tesztelésnek nincs észszerű oka és így nem is jogszerű.

A fentiekből következik, hogy a munkahelyi tesztelés költségeit a munkáltató köteles viselni. A jogszabály ebben az estben egyértelmű: a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. Ez független a munkáltató személyétől, mind az állami munkáltatókra, mind a magánvállalatokra vonatkozik.

A TASZ-hoz több jelzés érkezett arról, hogy egyes állami munkáltatók önköltséges tesztet várnak el. A Semmelweis Egyetemen a jövőben a munka megkezdésének feltétele egy 48 óránál nem régebbi, önköltségen végzett teszt lehet, illetve a rendvédelmi dolgozóknál is hasonló szabályok bevezetéséről kaptunk jelzést. A fentiek alapján azonban a teszt költségének áthárítása a munkavállalókra a szervezet szerint jogellenes. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.06.14 08:18
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegford...
hrdoktor  |  2021.06.14 06:55
Praktikus tanácsok, hogyan számoljuk fel a látens beidegződéseket, amik saját fejlődésünket gátolják...
legacykft  |  2021.06.11 18:55
Az elmúlt heteket tekintve, több kompetenciafejlesztő tréninget is maga mögött tudhat a Legacy. Ahho...
coachco  |  2021.06.09 11:06
Olvasom Obama ex-elnök memoárját, másodjára fogtam bele. Nem mintha nem lenne érdekes, de cirka 700...
ajovomunkahelye  |  2021.06.07 12:30
Számokban is kimutatható nyereséget vagy veszteséget jelent egy vállalatnak, ha erősen elkötelezett...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 15. kedd
Jolán, Vid
24. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?