Lázár János szerint akár 600–800 ezer forintot is megkereshet havonta egy 18 éves fiatal Budapesten, ám a valóság ennek kevéssé felel meg.
A magyar munkavállalók nagy része - az EU-s átlaggal összhangban - a szolgáltatói szektorban dolgozik. Második legtöbben az iparban, míg a legkevesebben a mezőgazdaságban tevékenykednek. A környező országokkal összehasonlítva - az elérhető adatokat elemezve - mindez azt jelenti, hogy hazánkban majdnem annyian dolgoznak a szolgáltatói szektorban, mint például Ausztriában. Az iparban és a mezőgazdaságban pedig egyáltalán nem lógunk ki a régióban tapasztalható számok közül, sőt.
A szolgáltatás alapú gazdaság felé való elmozdulás olyan hosszú távú tendencia, amit az EU-ban már a 20. század második felében megfigyeltek. Ez az eltolódás pedig még ma sem ért véget. A legfrissebb statisztikák szerint ugyanis 2017-ben a munkavállalók 74 százaléka a szolgáltatói szektorban dolgozott az Európai Unióban. Szemben például a 2000-es év 66 százalékával. Ezzel az elmozdulással párhuzamosan pedig mind az ipari - gyári - foglalkoztatás, mind pedig a mezőgazdasági foglalkoztatottság csökkent. Előbbi 2000-től 2017-re 26 százalékról 22-re, utóbbi pedig 8-ról 4-re.
A különböző országok között azonban óriási különbségek mutatkoznak az ipari/mezőgazdasági, illetve a szolgáltatási szektorban dolgozó munkaerő arányait illetően. 2017-ben például a mezőgazdaságban dolgozók aránya 24 százalék volt Romániában - az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva -, 19 százalék pedig Bulgáriában. Az iparban - gyárakban - foglalkoztatottak aránya Csehországban volt a legnagyobb 36 százalékkal, de Szlovákiában és Lengyelországban is 31-31 százaléknyian dolgoznak itt. Ezzel szemben Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Máltán, Franciaországban, Dániában, Cipruson és Luxemburgban a foglalkoztatottak legalább 80 százaléka a szolgáltatói szektorban dolgozott 2017-ben.
Nagyon pörög idehaza a szolgáltatás
Ha a 2017-es Magyarországi adatokat megnézzük jól látható, hogy a nyugat-európai tendenciákkal némileg korrelálva hazánkban is a szolgáltatói szektorban dolgozik a legtöbb munkavállaló. Ezután azonban az ipari termelés következik, ami a maga 26 százalékával még mindig soknak számít az EU-ban, olyannyira, hogy az EU-s átlagot üti is majdnem 5 százalékkal. Arányait tekintve a mezőgazdaság sem tölt be jelentős szerepet a foglalkoztatottak számát illetően, de azért itt is az uniós átlag felett végeztünk 1 százalékkal.
Nem maradunk el
A friss statisztikák alapján kíváncsiak voltunk arra is, hogy a hátrom kategóriát vizsgálva Magyarország miként szerepel a környező országokkal és az EU-s átlaggal összevetve.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 899 074 forintot 20 éves futamidőre már 6,42 százalékos THM-el, havi 145 468 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,93% a THM, míg a MagNet Banknál 6,87%; az Erste Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7,00%, a K&H Banknál pedig 7,28%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ha szolgáltatói szektort nézzük Magyarország nem sokkal marad el az EU-s átlagtól, illtetve Ausztriától, úgy hogy az összes többi környező országot verte 2017-ben. Ha az iparban dolgozók arányát nézzük, akkor már fordul a kocka, Magyarországon ugyanis az EU-s átlagnál 5 százalékkal többen dolgoznak ebben az ágazatban, ám nálunk is többen vannak arányaiban románok, szlovákok, szlovének. Ha azonban az évekre bontott statisztikákat is megnézzük, akkor
A mezőgazdaság tekintetében Románia abszolút ez EU élén áll, keleti szomszédunknál ugyanis a munkavállalók 23,7 százaléka (!) még mindig a mezőgazdaságban dolgozik. Magyarországon ez a szám 5,6 százaléka, ami az EU-s átlagnál 1,1 százalékkal több. Szlovákiában ugyanakkor a munkavállalóknak csupán 3 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban.

Komoly változás élesedik július 1-tól: fontos könnyítés szűnik meg a dolgozóknak, erről tudnod kell!
Július 1-jétől senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Hitelfelvétel ma: ezek a tényezők számítanak igazán
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink milyen szempontok alapján vesznek fel hitelt.
-
Elég volt a zsúfolt tengerpartokból? Ez a város lehet a magyarok új kedvenc üdülőhelye
A forróság elől menekülve egyre többen választják a lengyel “coolcation” úticélokat.
-
Ezt nézik meg most a magyarok a hitelfelvételkor
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóink mi alapján választanak hitelt.
-
Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank (x)
Rendkívül kedvező értékajánlatot nyújtó hitelkártyával bővítette kártyakínálatát – első körben - meglévő ügyfelei számára a Gránit Bank.
-
Hazai érték, valódi lehetőség: ezt kínálja a Régiók Kincsei program. Csatlakozz beszállítóként! (x)
Kistermelő vagy, aki különleges, jó minőségű termékeket készít? Szeretnéd elérni a SPAR vásárlóit, és egy aktív, fejlődő közösséghez tartozni? Most itt a lehetőség, hogy csatlakozz a Régiók Kincsei programhoz!


