Tovább nőnek a bérek: 12-13 százalékos emelés jöhet a versenyszférában

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a lapnak azt mondta, egyre kevesebb cég látja úgy ma már, hogy az olcsó munkaerő a versenyképesség titka, inkább a hatékonyságnövelésen a hangsúly. Ezzel párhuzamosan felértékelődik a munkaerő megtartása, amelynek egyik legfontosabb eszköze a vonzó fizetés.

Arról is beszélt, hogy az állam a járulékok mértékével, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével tud hatni a versenyszféra bérezési folyamataira, a kötelező és adható béremelések forrását ugyanakkor a cégeknek kell megtermelniük, erre pedig a kedvező gazdasági helyzet, a fogyasztás és a kereslet erőteljes emelkedéséből adódó bevételemelkedés ad fedezetet. Szerinte az átlagosan 12-13 százalékos bérfelzárkózás a következő években is fennmarad. Sok cég viszont nem tudja garantálni a dolgozóinak ezt a mértékű felzárkóztatást, így régiónként és ágazatonként jelentősen eltérhetnek az arányok.

A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda várakozásai szerint is 12-13 százalékot emel idén átlagosan a versenyszféra. Ebből 10 százalék körül alakul az alapbérek felzárkóztatása, a további 2-3 százalékpontot pedig a béren kívüli juttatások, valamint a pótlékok emelése jelenti. A legnagyobb emelést - a tavalyihoz hasonlóan - az alacsony keresetűek kapják, de a nagyobb tudást igénylő munkakörök sem maradtak ki a felzárkóztatásból.

Mészáros a lapnak azt is mondta, hogy régiós összevetésben a kelet-magyarországi cégek dolgozói százalékos arányban ugyan többet kapnak, ám a jobban megfizetett nyugat-magyarországi alkalmazottak keresete is nő, így a különbségek az országon belül érdemben csak nagyon lassan csökkennek. Ahol nagyon alacsonyak voltak a bérek, vagy évek óta elmaradt a keresetek rendezése, ott jelentősen javul a dolgozók anyagi helyzete - például az édesiparban, ahol 20-30 százalékos emeléssel számolhatnak átlagosan a munkavállalók.