Napszámosok hada lépett le az országból: hova mennek ennyien?

Napszámosok hada lépett le az országból: hova mennek ennyien?

2016. december 8. 05:45

Közhely, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, de végre itt egy tanulmány, ami megmutatja, mi rejtőzik a statisztikák mögött. Hazánkban minden összejöhet, a napszámosoknak még az időutazás is. Az is kiderül, hogy hova tűntek a román vendégmunkások és elegendő ukrán érkezett-e a helyükre. Mutatjuk az igazi bevándorlókat, akik legálisan veszik el a munkádat.

A Pénzcentrumon nem telik el sok idő anélkül, hogy hírt ne adnánk a különböző szektorokban és cégeknél tapasztalható drámai munkaerőhiányról. Már mindenki tudja, hogy mérnökből és informatikusból többre lenne szükség, de az elmúlt időszakban már kétkezi munkásból sincs elég.

Száz melóst venne föl most azonnal a MOL, szintén százas nagyságrendben várná a jelentkezőket a BKV, sőt, már a szaloncukorgyártás is veszélyben van hazánkban.

A munkaerőhiány enyhítése érdekében a munkáltatóknak a munkaerőpiac tartalékaihoz kell nyúlniuk. Ezek lehetnek külső vagy belső tartalékok:

  • a külső tartalékok végső soron külföldi munkavállalókat jelentenek, 
  • a belső tartalékok pedig olyan embereket takarnak, akik tudnának dolgozni, de valamilyen okból eddig nem álltak munkába.

Bár az idei szezonmunkáknak már vége van, felmerül a kérdés, hogy kik dolgoztak az mezőgazdaságban, milyen munkaerő-piaci folyamatok jellemzőek erre a szektorra?

Ehhez egy friss, 2015-ben megjelent tanulmányt hívtunk segítségül, melyet Hamar Anna, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa készített. A kutatásban arra kereste a választ, hogy az elmúlt években hogyan alakult Magyarországon a külföldi idénymunkások sorsa a mezőgazdaságban.

Szeret, nem szeret

A magyar mezőgazdasági foglalkoztatásra jellemző volt az elmúlt évtizedben, hogy ugrásszerűen megnőtt az időszaki alkalmazottak száma. 2013-ban 86 ezer ilyen alkalmazott dolgozott a magyar gazdaságokban, mely óriási, 53 százalékos emelkedés 2010-hez képest.

A tanulmány szerint hihetetlen mértékű az időszakos munkaerő felhasználásának aránya az ágazatban. A teljes foglalkoztatás 70 illetve 60 százalékát tette ki a munkavégzésnek ez a típusa a gyümölcsösökben illetve a kertészeti ágazatban.

Ezek, a jellemzően alacsony bérű munkavállalók, egy főállású dolgozó munkaidejét teljesítik, ám rövid idejű foglalkoztatásuk nem teremt akkora bérköltséget, mint egy hosszabb időben foglalkoztatott dolgozóé.

A kutatás szerint, ez a munkaerőigény "felerősítette a kapitalizmuskori magyar mezőgazdaságra jellemző, kapcsolathálóba rendeződő, kooperációt biztosító intézményrendszereket, többek közt

  • a kliens-patrónus hálózatokat
  • a napszámos piacot
  • egy-egy konkrét feladatra szerveződő bandákat, valamint 
  • a summáscsapat szerveződési formáit."
Magyarán szólva a vadkapitalizmus, az ókor és a feudalizmus egy sajátos elegye jött létre a Kárpát-medencében.

Hosszú ideig nehéz volt pontosan mérni, hogy pontosan miként is alakul az idénymunkáspiac hazánkban, hiszen jelentős volt a feketegazdaság szerepe. A kutatás szerint azonban az alkalmi munka szabályozásával, az agrártámogatások megvonásának lehetőségével, valamint a közterhek mérséklésével sokat tisztult a kép és visszaszorult az illegális munkavégzés.

Milyen a szürkület a munkaerőpiacon?

Ennek köszönhetően 75-80 ezer alkalmi mezőgazdasági munkavállaló jelenik meg szeptemberben a legális munkaerőpiacon, amely hónapban a szezonális munkák volumene a legnagyobb.

Magyarországon olcsó külföldi munkaerő leginkább Ukrajnából és Romániából állt rendelkezésre a kilencvenes években, ám mára a külföldi munkavállalók elvesztették jelentőségüket a hazai idénymunkások között. 

Jól látható, hogy a 2006-ban tapasztalt 2216-os szinthez képest 2013-ra közel megtizedelődött a számuk. Utánajártunk, és a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb adatai szerint, 2015-ben is csak 280 szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki.

Ez a foglalkoztatási forma egyébként a világon sok helyen jellemző, persze az, hogy hol, kiket alkalmaznak így, nagyban függ a világ migrációs folyamataitól. A kutatás szerint az Egyesült Államokban a rugalmas munkaerőt a mexikóiak biztosítják, Kanadásban a közép-amerikaiakra, Dél-Európában pedig az észak-afrikai, albán és egyéb kelet-európai munkavállalókra számíthatnak.

A kutatás keretein belül készítettek interjút termelőkkel és munkaszervezőkkel is. Ebből kiderült, hogy a Magyarországra Romániából hozott idénymunkások számának csökkenése már 2000-ben elkezdődött, de 2003-tól gyorsult fel a folyamat. Az elapadás fő oka a román állampolgárok vízumkötelezettségének megszüntetése volt az Európai Unió legtöbb tagállamában 2002-ben. 2006 és 2008 közötti időszakban már 90 százalékos volt a lemorzsolódás.

Érdekes, hogy míg a kilencvenes években román szakmunkások és diplomások is vállaltak Magyarországon egyszerű mezőgazdasági idénymunkákat, addig a 2000-es évek elejére ez már nem volt jellemző, és számukat az ukrajnai munkások csökkenő száma sem pótolta.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az irány jó, csak túl sokáig mennek

Ha azt gondolnánk, hogy a vendégmunkások inkább a keleti országrészbe mennek, akkor tévedünk. Sokkal jellemzőbb, hogy a Közép-Magyarország régióban koncentrálódnak.

A tanulmány szerint Ukrajnából más-más okok miatt jellemzőbb egyre kevésbé a magyarországi munkavállalás

Az alacsony végzettségűeket a munkavállalási engedély megszerzéséhez kapcsolódó magas költségek tartják távol, a magasabban kvalifikált rétegek pedig már inkább nyugat-európai országokat szemelnek ki maguknak.

Bizonyos területeken ma már jellemző, hogy a külföldi vendégmunkásokat Magyarországról naponta utaztatott dolgozókkal váltották ki.

A vendégmunkások rendszerből való kikopása negatívan érintette a termelőket. Az olcsó munkaerő ugyanis jelentős versenyelőnyt biztosítottak számukra, ráadásul az EU-csatlakozással megjelenő minőségi követelmények is érzékenyen érintették őket. A tanulmány külön is megjegyzi, hogy a 2000-es évek elején vált termővé 15 ezer hektár gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, amelynek betakarítása kézimunka igényes feladat - időközben azonban a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége jelentősen csökkent.

A tanulmány szerint van még egy oka, hogy a statisztikákban csökkent a vendégmunkások száma, ez pedig az egyszerűsített honosítás. A szóban forgó munkások egy része felvette a magyar állampolgárságot, és letelepedett Magyarországon. A rokonok jellemzően egymáshoz közeli helyekre költöztek.

Halad a karrier, jöhet a subi-dubi

Olyan is előfordult, hogy a bevándorló családok a munkaadójuk tanyáján telepedtek le. Ilyen esetekben jellemző volt, hogy bérleti díjat nem, csak az áramot kellett fizetniük, sőt tüzelőt, malacot és takarmányt is kaptak

Ezekben az esetekben egy kliens-patrónus viszony is járt a lakhatás mellé. Ehhez hozzátartozott, hogy hivatalos ügyekben, vagy ha elfogyott a család télre félretett pénze, akkor a patrónus segítette a családot, ők viszont cserébe ellátták a ház körüli teendőket, valamint íratlan szabályként ajándékot adtak a gazda születésnapjára.

A tanulmány szerint ezek a munkások munkaszerződéssel sem rendelkeztek. Amikor indult a mezőgazdasági szezon, egyszerűsített foglalkoztatottként regisztrálták őket. A fizetés sem rendszeresen érkezett, általában hetente-kéthetente, vagy akkor, amikor szükség volt rá. Ha a gazdaságban nem volt munka, akkor volt, hogy a gazda elengedte őket máshova dolgozni illetve az is előfordult, hogy ő maga adta őket kölcsönbe. Azok, akiknek nem volt ilyen fajta gazdacsaládjuk, télen az erdészetnél vagy közmunkásként dolgoztak.

{{EMBED:indavideo.hu/ec4d5202d9}}

Volt azonban lehetőség a felemelkedésre is. Ennek kulcsa a saját ház vagy tanya vásárlása, illetve az idénymunkásként betanult termesztési eljárások saját célú hasznosítása volt

A termelők számára egyéb előnnyel is járt a volt idénymunkások Magyarországra való költözése. Az áttelepülés után ugyanis ők vették át a munkaszervezők feladatait, melyeket hatékonyabban, olcsóbban és megbízhatóbban láttak el elődeiknél.

De hová tűnt 3 431 kínai?

A tanulmányon felbuzdulva megvizsgáltuk a Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. évről szóló jelentését is a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásáról. Ebből az derült ki, hogy az akadémiai tanulmány adatihoz hasonlóan, továbbra is Közép-Magyarországra koncentrálódnak a külföldi munkavállalók.

Ami kitűnt a jelentésből, hogy egy év alatt 70,8 százalékkal, 4 848-ról 1 417-re esett vissza a hazánkban munkavállalási engedéllyel rendelkező kínai állampolgárok száma. Ennek a változásnak az okairól a Pénzcentrum megkérdezte a minisztériumot is, ahonnan a következőkről tájékoztattak minket:

A munkavállalási engedélyek érvényességének lejárta után a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak nincsenek adatai arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárok, miért nem hosszabbítják meg munkavállalási engedélyüket.

Azt viszont hozzátették, hogy azon harmadik országbeli állampolgároknak, akik Magyarországon vállalkozást indítanak, nincs szükségük munkavállalási, csupán tartózkodási engedélyre. Ebből persze semmi biztosat nem tudunk kikövetkeztetni, de elképzelhető, hogy tavaly óta egykori alkalmazott kínaiak tömege próbál vállalkozóként érvényesülni Magyarországon. Ez lehet maga a keleti nyitás, működés közben.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.06.14 08:18
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegford...
hrdoktor  |  2021.06.14 06:55
Praktikus tanácsok, hogyan számoljuk fel a látens beidegződéseket, amik saját fejlődésünket gátolják...
legacykft  |  2021.06.11 18:55
Az elmúlt heteket tekintve, több kompetenciafejlesztő tréninget is maga mögött tudhat a Legacy. Ahho...
coachco  |  2021.06.09 11:06
Olvasom Obama ex-elnök memoárját, másodjára fogtam bele. Nem mintha nem lenne érdekes, de cirka 700...
ajovomunkahelye  |  2021.06.07 12:30
Számokban is kimutatható nyereséget vagy veszteséget jelent egy vállalatnak, ha erősen elkötelezett...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 17. csütörtök
Laura, Alida
24. hét
Június 17.
A tapas világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?