Magyarországon ma körülbelül 120 ezer külföldi dolgozik vendégmunkásként, és közülük mintegy 40 ezer fő ukrán állampolgár.
Vajon tényleg "kenterbe verik" a távoli országokból érkező vendégmunkások a magyar melósokat? Szakértőket kérdeztünk meg a témában.
A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők egyelőre nem látják, hogy tömegesen érdeklődnének a vendégmunkások a szakszervezeti tagság iránt.
A növekvő bevándorlás ellenére 2021-ben a sofőri állások 10 százaléka volt betöltetlen, 2022-re ez 14 százalékra növekedett.
Egyre több vendégmunkás dolgozik Magyarországon, akik már nem csak a szomszédból, hanem olyan országokból is jönnek ide boldogulást keresni, mint Vietnam vagy a Fülöp-szigetek.
O'Leary Ukrajnát potenciálisan piacának tekinti, a légitársaság figyelemmel kíséri az Oroszországgal kapcsolatos feszültségeket, de nem változtatott a tervein.
Tavaly óta harmadik országból érkező munkavállalókat is lehet foglalkoztatni Magyarországon, amire a bizonyos munkaerőpiaci területeken óriási szükség van.
A Videoton már korábban is foglalkoztatott ukrán munkásokat, az utóbbi egy hónapban pedig már menekülteket is felvettek.
Irányadó becslések szerint jelenleg 50 000 és 70 000 fő közé tehető a hazánkban dolgozó ukrán nemzetiségű munkavállalók száma.
Egy vállalatnak arra építeni, hogy az ukrán menekültek által oldja meg a munkaerőhiány miatt felmerülő problémáit, egyszerűen felelőtlenség.
Már több mint 200 ezer ukrán menekült érkezett hazánkba, több szervezet már munkát is ajánlottak nekik.
Az munkajogi könnyítéssel a hozzánk érkező ukrán állampolgárok segíthetnek a munkaerő-hiány enyhítésében.
A Nyugat-Dunántúlon tombol a munkaerőhiány. A külföldi munkaerő egyre komolyabb mértékben érkezik, az ukránt lassan felváltja a vietnámi, fülöp-szigeteki, mongol munkaerő.
A vírushelyzet enyhülésével gyorsan munkaerőhiányos helyzet alakulhat ki Magyarországon.
Átlagosan korábbi termelési kapacitásuk 90 százalékára tudtak visszakapaszkodni a magyar cégek idén őszre. Ez jelentős eredménynek számít, hiszen egy munkaerő-közvetítéssel, munkaerő-kölcsönzéssel és HR-szolgáltatásokkal foglalkozó cég saját ügyfélbázisára épülő adatai szerint tavasszal, másfél hónap leforgása alatt kölcsönzött munkaerejük mintegy kétötödét építették le a hazai vállalatok. A trend fordulni látszik, hiszen a második hullámban nem számolnak a tavaszihoz hasonló leállással a gazdasági szereplők, akik egyre nyitottabbak a kölcsönzött munkaerő alkalmazására, hiszen ezzel biztosítható a kellő rugalmasság a jelenlegi kiszámíthatatlan piaci környezetben.
Az ukrán és a román vendégmunkások nélkül sok magyar vállalat nehezebb helyzetbe kerülhet, és a még messzebbről érkező munkások még nagyobb bonyodalmakba keveredhetnek.
Ne maradj le a legfontosabb eseményekről.
Az építőipari cégek a koronavírus-járvány hosszú távú hatásaitól tartanak.
Ne maradj le a legfontosabb hírekről.
Ötezer építőipari szakember érkezett haza külföldről a járványhelyzet miatt, akik közül a legtöbben Nyugat-Európában dolgoztak mostanáig. Az iparági adatok szerint 2008 óta az elmúlt években mintegy 30 ezer építőipari szakmunkás és mérnök helyezkedett el a magyar határokon kívül, ennek a becslések szerint mintegy 15-20 százaléka érkezhetett most haza a járvány miatt. A hazai építőipar évek óta küzd az ágazatban jelen lévő szakemberhiánnyal, amelyet a külföldről érkező, jellemzően szerb és ukrán vendégmunkásokkal pótolt az ágazat.
