Magyar állások tízezreit happolták el külföldiek: mit tudnak jobban?

A bevándorlás és betelepítés körüli viták, aggodalmak és lehetséges forgatókönyvek várhatóan még jó ideig korbácsolják a kedélyeket, megjósolni azonban nem lehet, hogy milyen megoldás, vagy annak tűnő döntés születik végül a probléma kezelésére. Arról viszont ritkán esik szó, hogy mi van a jelenleg Magyarországon dolgozó külföldiekkel? Hányan, és honnan jöttek, és milyen területen tudnak munkát vállalni?

Tavaly összesen 5245 munkavállalási engedélyt adtak ki a Kormányhivatalok és a Bevándorlás és Állampolgársági Hivatal (BÁH). Ez a szám 12,3 százalékkal nőtt 2014-hez képest, ez viszonylag kisebb mértékű növekedés a BÁH szerint, ami az adatbázisuk pontosságának javulása is okozhatta. Az Európán kívülről érkező munkavállalóknak 8,3 százalékkal kevesebb engedélyt adtak, mint egy évvel korábban, miközben az európai, de nem uniós állampolgároknak 50 százalékkal több engedélyt adtak - tudta meg a Pénzcentrum a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzéséből.

Egy év alatt majd duplájára nőtt a szerb állampolgárok engedélye, de az ukrán, japán, vietnami és bosnyák munkavállalók száma is több mint 30 százalékkal megugrott. A kínaiak számára viszont nem voltunk annyira vonzó ország tavaly, mint korábban, 43,6 százalékkal csökkent a számuk.

Nagy a szakadék

Talán nem gondolnád elsőre, de a tavaly engedélyhez jutott külföldieknek a 32,4 százaléka főiskolát, egyetemet végzett, és végzettség szerinti kategorizálásban ez a legnagyobb csoport. A második népes tábor viszont csak 8 általánossal (vagy annál kevesebb) rendelkezik (29,6 százalék). 

Ha a korukat nézzük, a 25 és 34 év közöttieké a legnépesebb tábor (41,5 százalék), őket követik a 35-44 évesek 24,4 százalékkal.

Hol dolgoznak?

A fele azok a külföldi munkavállalóknak, akik tavaly kapták meg az engedélyüket a feldolgozóiparban (27,4 százalék), az információ kommunikáció (14,4 százalék) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (9,2 százalék) területén helyezkedtek el. 

Eddig csak azokat említettük, akik 2015-ben kaptak magyar munkavállalási engedélyt, ennél viszont jóval több külföldi dolgozik az országban. Tavaly 11 279 külföldi állampolgárt jelentett be a munkáltatója. 

A munkáltatók által bejelentett külföldieknek a 70 százaléka négy fő ágazatban dolgozik: adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (27,7 százalék), információ, kommunikáció (15,3 százalék), mezőgazdaság (14,1 százalék) és a feldolgozóipar (11,9 százalék).

Kértünk friss adatokat a Bevándorlás és Állampolgársági Hivataltól, de csak a 2015 év végi adatokat tudtak adni.