Több pénzt szeretnél? Így lehetne magasabb jövőre a fizetésed

Pénzcentrum
2012. október 8. 05:22

Mindössze 10-12 százalék körüli adóval kellene terhelni az alacsonyabb jövedelmeket ahhoz, hogy az átlag alatt keresők is érezhessenek valamit az adócsökkentésből. A kormány az eddig bejelentettek alapján jövőre sem ígér megváltást a havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelműeknek. Az érintettek béremelés nélkül legfeljebb az idei nettó keresetüket tehetik zsebre, ami az áremelkedések miatt nagyjából öt százalékkal kevesebbet ér majd. Az idén központilag elvárt, tetemes mértékű béremelés után kérdés, hogy a cégeknek maradt-e forrásuk a következő évre.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Az alacsony jövedelműek adójának csökkentését szorgalmazza az Európai Bizottság - közölte nemrégiben az Index egy birtokába került, augusztus végi keltezésű, európai uniós szakértői levél tartalmát idézve. A bizottság szerint a családtámogatási rendszeren is változtatni kellene, mivel a szociális kiadások meglehetősen magasak, ugyanakkor nem kellően hatékonyan célzottak Magyarországon.

A levél adózással foglalkozó fejezete felhívja a figyelmet arra, hogy az egykulcsos adó bevezetésével a minimálbéren foglalkoztatott, gyermektelen munkások adóterhe 4,8 százalékról 16 százalékra emelkedett, míg az általános adóteher a járulékokkal együtt 38,8 százalékról 48,8 százalékra nőtt, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. "Ez a reform több mint a GDP 2 százalékával növelte a hiányt, anélkül, hogy bármilyen hatással lett volna a foglalkoztatottságra" - írja a levél.

Nagyításhoz KATTINTS a képre!

A kormány azonban egyelőre nem tervez olyan könnyítést, amely kedvezne az alacsonyabb kereseti kategóriákba tartozóknak, akiknek az adójóváírás megkurtítása, majd teljes eltörlése miatt 2011-ben és 2012-ben is csökkent, vagy legfeljebb szinten maradt a nettó keresetük. Ezzel szemben a magasabb jövedelműek további, összességében 100 milliárd forintnyi kedvezményt kapnak jövőre azáltal, hogy - a kormány jelenlegi tervei szerint - az évi 2 millió 424 ezer forintos jövedelemrészre is megszűnik az 1,27-szeres adóalap-kiegészítés (szuperbruttó). 

Hogyan lehetne az egykulcsos rendszeren belül kedvezni?

Létezik olyan adótábla, amellyel - a jelenlegi kereteket alapul véve - az alacsonyabb keresetűeket is helyzetbe lehetne hozni jövőre, így eleget lehetne tenni az Európai Bizottság elvárásának - véli Angyal József okleveles adószakértő, matematikus. Javaslatát a jelenlegi szja-rendszer vázára építi.

Egyedül maradhatunk
az egykulcsos adóval?
Miközben Magyarország a teljesen egykulcsos adórendszer irányába halad, a szomszédos Szlovákia és Románia éppen el kívánja azt törölni. Szlovákiában ráadásul eddig sem volt teljesen egykulcsos a rendszer, mivel az alacsonyabb jövedelmű rétegek kompenzálása érdekében a létminimum 19,2-szeresével csökkenteni lehet az adóalapot, vagyis a legkisebb keresetek után nem kell adót fizetni. Emellett többféle egyéb kedvezményt is igénybe lehet venni például akkor, ha a házastársnak nincs jövedelme. Minden gyermek után azonos összeggel lehet csökkenteni a fizetendő adót. Északi szomszédunk jövőre 25 százalékos kulccsal adóztatná meg a 3246 eurónál magasabb jövedelmeket. Az intézkedés az adózók egy százalékát, megközelítően 20 ezer embert érintene. A vezető funkcióban lévő politikusok a keresetüktől függetlenül 25 százalékos kulccsal adóznának. Az idén májusban megalakult új román vezetés, a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta Szociálliberális Szövetség (USL) is adómódosításokat tervez, ha az év végi parlamenti választások után is hatalmon marad. Az USL háromkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését tervezi jövőre. Romániában 2005. január 1-je óta van érvényben az egységesen 16 százalékos jövedelemadó. Egykulcsos az adórendszer a balti államokban is, de egy évente változó jövedelemszint alatt ott sem kell adót fizetni.

Ha a kormány továbbra is ragaszkodik a kvázi egykulcsos adórendszerhez, akkor kétféle módon lehetne az alacsonyabb keresetűeknek kedvezni: vagy vissza kellene állítani a korábban eltörölt adójóváírást, vagy meghatározott jövedelemhatárig kvázi negatív szuperbruttósítást kellene bevezetni. A személyi jövedelemadó rendszer jelenlegi keretei között az egyik megoldás lehetne például az, ha havi bruttó 202 ezer forint (vagyis évi 2 millió 424 ezer forint) alatt 27 százalékkal csökkenne az adóalap, amelyre a 16 százalékos kulcs rakódna - magyarázza az adószakértő.

Számokra lefordítva ez a következőt jelentené: havi 100 ezer forintos jövedelemnél 100 ezer-27 ezer=73 ezer forint lenne az adó alapja. Ennek a 16 százaléka 11 680 forint, ami lényegében azzal egyenlő, mintha a havi 202 ezer forint (évi 1 millió 424 ezer forint) alatti jövedelemrészt 11,68, vagyis nagyjából 12 százalékos adó terhelné.

Ezzel a lépéssel minden jövedelemsávban csökkenne az adóteher. Nem kellene tovább emelni a bruttó minimálbért, illetve a garantált bérminimumot, mert anélkül is havonta 4, illetve 5 ezer forinttal több maradna belőle a dolgozók zsebében, és még a reálértékük is növekedne a legalacsonyabb kereseteknek. Miután minden felmérés azt mutatja, hogy az alacsonyabb jövedelműek teljes egészében elköltik a keresetüket, sőt, a kiadásaikat nagymértékben csak hitelekből tudják fedezni, az esetükben realizált béremelkedés révén elérhető lenne a hőn áhított fogyasztásnövekedés is - magyarázza az adószakértő.

Honnan lehetne pluszforrást szerezni?

Az egyik megoldás az lehetne, ha átalakítanák a gyermekek után járó adóalap-kedvezményt.  Angyal József egyetért az Európai Bizottság megállapításával, miszerint változtatni kellene a családtámogatási rendszeren, amely nem kellően hatékonyan célzott, miközben összességében tetemes összeget emészt fel a költségvetésből. Az adószakértő indokolatlanul eltúlzott mértékűnek gondolja a három-, illetve többgyermekesek által igénybe vehető adókedvezményt.

Ezt a megállapítást támasztja alá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a Pénzcentrum.hu kérésére készített kimutatás, amely szerint a 2011. évre benyújtott adóbevallásokból az derül ki, hogy a családok összesen 292 milliárd forintnyi adókedvezményre lettek volna jogosultak, de ebből csak 180 milliárd forintnyit tudtak érvényesíteni. A költségvetésben hagyott 112 milliárd forintból csaknem 100 milliárdot a három-, illetve többgyermekesek nem tudtak kihasználni, mivel még úgy sem volt elég jövedelmük, hogy a házas- vagy élettársukkal megoszthatták egymás között a kedvezményt.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az egy-, illetve kétgyermekeseknek kedvezményezett eltartottanként havonta 10, a háromgyermekeseknek pedig 33 ezer forinttal kevesebb személyi jövedelemadót kellett fizetniük, mint a gyermekteleneknek. Csakhogy tavaly legalább bruttó 488 ezer forintos havi jövedelem kellett ahhoz, hogy teljes egészében ki lehessen használni a háromgyermekesek kedvezményét. Vagyis a bruttó 488 ezer forintból három gyermeket nevelőnek ugyanúgy nem kellett adót fizetnie, mint annak, aki például 200 ezer forintot keresett.

Csakhogy bruttó 488 ezer forintból több mint 400 ezer maradt nettóban, 200 ezer forintból pedig 165 ezer. Utóbbi kereseti kategóriába tartozók - ha egyedül nevelték a gyermekeiket - havonta 58 360 forint adókedvezményt nem tudtak érvényesíteni a 99 ezer forintból, ami éves szinten meghaladja a 700 ezer forintot. Vagyis ennyivel több támogatást adott az állam az adórendszeren keresztül annak a háromgyermekesnek, aki havonta bruttó 488 ezer forintot keresett, mint annak, akinek bruttó 200 ezer forint volt a jövedelme.

Angyal József szerint minden gyermek után ugyanakkora kedvezményt kellene adni, vagy legalábbis jelentősen csökkenteni az egy-két, illetve a sokgyermekeseket megillető jóváírás közötti különbséget. A három- illetve többgyermekeseknek járó jelenlegi óriási kedvezményt az a réteg tudja igénybe venni, amelynél nem az anyagi szempontok dominálnak a gyermekvállalásban, vagyis - mint ahogy az Európai Bizottság is felhívja rá a figyelmet - nem kellően hatékonyan célzott a támogatás. Ellenben, ha az alacsonyabb keresetű gyermektelenek, illetve egy-, kétgyermekesek megélhetését megkönnyítené az állam, akkor vagy többet fogyasztanának, vagy könnyebben vállalnának újabb gyermekeket.

Szolidaritás, vagy nagyobb járulékért cserébe magasabb juttatás?

Az alacsonyabb keresetűeket annak árán is kedvezőbb helyzetbe lehetne hozni, hogy mégsem szűnne meg az évi 1 millió 424 ezer forint fölötti jövedelemrész esetén az 1,27-szeres adóalap-kiegészítés, ezzel 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. A magasabb keresetűek is nyernének viszont azon, ha az 1 millió 424 ezer forint alatti jövedelemrész után alacsonyabb - például a fent vázolt 12 százalék környékén - lenne az adóteher.

Egyedül a havi bruttó 660 ezer forint fölötti jövedelműek veszítenének azáltal, hogy a kormány tervei szerint jövőre megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetési plafon. Ebbe a jövedelmi kategóriába az adófizetők mindössze 1 százaléka, 40 ezer ember tartozik. (A hatályos törvény szerint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának felső határa napi 21 700 forint, ami 365-tel szorozva évi 7 920 500 forint. Vagyis a havi bruttó 660 ezer forint jövedelemrész fölött nem kell megfizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, illetve magánnyugdíj-pénztári tagok esetében a tagdíjat.) Egyelőre még nem derült ki, hogy a magasabb jövedelmekre kiterjesztett járulékfizetést kvázi szolidaritási hozzájárulásként kell-e értelmezni, vagy magasabb ellátásra is jogosítana.

Mit hirdetett meg eddig a kormány 2013-ra?

- Megszűnik az adóalap-kiegészítés az évi 1 millió 424 ezer forint fölötti jövedelemrészre.
- A családi adóalap-csökkentő kedvezmény mértéke - a szuperbruttósítás teljes kivezetésétől függetlenül 2013-ban is változatlan marad.
- Megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetési plafon.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
legacykft  |  2021.10.15 18:45
Tudtad, hogy a tornádó közepe (szeme) mozdulatlan? Fizikai törvény, a forgómozgás természetéből adód...
perfekt  |  2021.10.14 16:27
A Magyar Közlöny 135. számában jelent meg júliusban a Kormány 429/2021. (VII. 16.) Korm. rendelete a...
hrdoktor  |  2021.10.11 08:39
Összegyűjtöttük a legjellemzőbb nőket érintő fertőzések tüneteit és kezelési módjait. [...] Bőveb...
ajovomunkahelye  |  2021.10.08 09:12
A munkavégzés körülményeinek megváltoztatásával a járványhelyzet visszafordíthatatlan átalakulásba t...
coachco  |  2021.10.07 12:55
Segítek kitalálni, ki legyen az ellenzéki miniszterelnök jelölt! [...] Bővebben!
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. október 17. vasárnap
Hedvig
41. hét
Október 17.
Missziók Világnapja
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. október 16. 19:20