Megjött Matolcsy újabb csomagja: változik a cafetéria is

Összesen 367 milliárd forint értékben döntött a kormány az intézkedésekről - ismertette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Ebben az az erős szándék van, hogy a kormány mindenképpen megteszi azt, hogy az EU kivegye Magyarországot a túlzott hiány eljárás alól - fűzte hozzá.

Az új csomag legfontosabb elemei

Első lépésként jelentette be a miniszter, hogy a bankadó 2013-ban nem feleződik. A bankokkal kötött megállapodás nem tudják fenntartani, az indoklás szerint a brüsszeli lépések miatt. 72 milliárd forinttal több bankadót szed be a kormány jövőre.

Ezzel együtt duplájára emeli a kormány a pénzügyi tranzakciós illeték (közismert nevén a csekkadó) mértékét, két ezrelék lesz az illeték. Ez plusz 90 milliárd forintos bevételt jelent. Matolcsy kifejtette: lesz bank, amelyik ezt áthárítja, lesz, amelyik kisebb mértékben (Az emelést az államkincstár esetében is végrehajtják.)

Változik a helyi iparűzési adó alapjának számítása. Adott vállalkozás árbevételekének 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét. Ez a nagykereskedőknek jelent többletterhet. Ebből 35 milliárd forintos többletbevételre tesz szert a költségvetés jövőre, kisebb mértékben érinti az energiaszektort is.

Átalakítják a cafeteria rendszerét, az egészségügyi hozzájárulási adótétele 10 százalékról 27 százalékra emelkedik.

A gazdasági miniszter bejelentése szerint az adóhatóság már korábban bejelentett adóbeszedési hatékonyságnövelő programjának keretében az áfabevételeknél jelentős többletre számítanak abból, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés kerül bevezetésre. Ez plusz 60 milliárdot jelent.

Közműadó, Te drága

Végezetül, de nem utolsó sorban közműadót vezet be a kormány, mely a teljes hazai szolgáltató-szektort érinti. Giró-Szász András tájékoztatása szerint ugyanakkor a fogyasztóknak nem kell tartaniuk a plusz terhektől - a különadót a szolgáltatók, a rezsi befagyasztása miatt nem terhelhetik át rájuk. Mint ismert, a közműdíjak szabályozása jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik - a 2010-es kormányváltás óta mindössze egyszer korrigálták, mintegy 4 százalékkal a rezsidíjakat. Szakértők szerint ugyanakkor a rezsi befagyasztása nem tartható fenn sokáig, főként ha plusz adóterhekkel is terhelik a szektort. Az alacsonyan tartott árak és a különadók ugyanis számos negatív hatást gyakorolnak a nemzetgazdaságra, melyek a következők:

• torzítja a lakosság energiafogyasztással kapcsolatos tudatos viselkedését,

• mérsékli a valós megoldásként értékelhető energiahatékonysági beruházásokra irányuló törekvéseket,

• az értékláncon keletkező veszteség hosszú távon veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát azáltal, hogy energetikai cégeknél nem keletkezik megfelelő fedezet a rendszer karbantartására és fejlesztésére (habár ez jogszabályi kötelezettség a társaságok számára),

• a megjelenő keresztfinanszírozás következtében csökkenti a hazai gazdasági szereplők versenyképességét,

• a társadalmi hasznosság tekintetében igazságtalan állapotokat eredményez, azáltal, hogy a jó (jobb) módúak számára is kedvezményes hozzáférést biztosít.