Cafeteria: ez változik idén a béren kívüli juttatásoknál

Februártól élesedik a rendszer

A 2012-es adóváltozásokkal megváltozott a béren kívül adható juttatások kedvezményeinek rendszere, így az idei bérek kifizetésekor már ez alapján kapja minden hazai munkavállaló a korábbi juttatásokat - ez pedig azt jelenti, hogy néhány nap múlva új, kedvezményes adózású cafeteria juttatásokkal találkoznak a hazai dolgozók és munkaadók egyaránt.

Alapvetően a legfontosabb változás, hogy az új jogszabályok lehetővé teszik, hogy évente 500 ezer forintot kaphatnak béren kívüli juttatásként a munkavállalók (a kedvezményesen adható juttatások felső határát a ledolgozott munkanapok arányában állapítják meg). Az 1,19 százalékos adóalapra számolva a 16 százalékos szja-felett 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell megfizetnie a munkáltatónak (a nem kedvezményezett cafeteria juttatások esetén az eho 27 százalék).

Eltűnőben a korábbi juttatások, jön az az Erzsébet-utalvány és a SZÉP Kártya

A kedvezményes rendszerben továbbra is adható bérlet-támogatás, iskolakezdési támogatás, továbbképzési támogatás, és önkéntes-pénztári támogatás is. Ugyanakkor a legismertebb utalványok szerepét átveszi a Széchenyi Pihenőkártya (közismert nevén a SZÉP Kártya) és az Erzsébet-utalvány.

Az új rendszerben összességében növekszik az étkezésre adható támogatás összege, hiszen a munkáltató havi 30 ezer forintot adhat étkezésre a munkavállalónak, a korábbi évi 18 ezer forint helyett. Az összegből 12 500 forintot jelent a munkahelyi meleg étkeztetés biztosítása, míg a hagyományos papír alapú étkezési utalványok szerepét átvevő Erzsébet-utalványon havi ötezer forint adható, további 12.500 forint (évi 150 ezer forint) pedig a SZÉP Kártya meleg étkezési alszámlájára érkezhet.

Az idei évtől béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazási bérlet, iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő hozzájárulás, valamint a munkáltató tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló üdülő használata is.

Mi a SZÉP Kártya, és hol fogadják el?

A SZÉP-kártya a legismertebb kedvezményes adózású cafeteria utalványokat felváltó, megjelenésében és használatában is leginkább a bankkártyákhoz hasonlítható univerzális, elektronikus utalvány, mellyel belföldi üdülést, pihenést, meleg étkezést, sportszolgáltatásokat, múzeumi belépőket, színházjegyeket lehet kifizetni. Fontos tudni, hogy a kártyát készpénzfelvételre nem lehet használni, és kizárólag a meghatározott szolgáltatásokat lehet vele kifizetni. A fizetésre vagy a banki POS-terminálokon, vagy internetes felületen van lehetőség, ám egyes pénzügyi szolgáltatóknál telefonos ügyintéző segítségével is elfogadhatják a kártyát az elfogadóhelyek.

A kártyát csak a munkáltató igényelheti azoknál a szolgáltatóknál, amelyek a kormányrendelet szerint megfelelnek a kibocsátás feltételeinek. Jelenleg a K&H, az MKB és az OTP pénztárszolgáltatói bocsátanak ki SZÉP Kártyát. A felsorolt bankok fiókjaiban, illetve a külön erre a célra létrehozott internetes felületein igényelhetik munkavállalóik számára kártyát a munkáltatók.

SZÉP-Kártya elfogadóhely lehet belföldi szálláshely; utazási iroda (belföldi szálláshely-szervezés esetén); étterem; menza; büfé (meleg étel esetén); színház; múzeum; állatkert; vidámpark; hajózási társaság; edző- és fitneszterem; lovarda; sípálya; fürdő (szauna és gőzfürdő, gyógyfürdő); szolárium; fogyasztó- és karcsúsító szalon. 2011. december 31-én a SZÉP-kártya elfogadóhelyek száma meghaladta az ötezret, a tervek szerint az év közepére a 20 ezret is el fogja.

A SZÉP Kártya januártól három alszámlát tartalmazhat:

A szálláshely-szolgáltatási alszámlára a munkáltatók kedvezményesen évi 225 ezer forintot utalhatnak át. Innen csak és kizárólag a szálláshelyek, valamint a belföldi utazások árát lehet fedezni.

A rekreációs alszámlára kedvezményesen átutalható keret évi 75 ezer forint, amelyet szórakoztató és kulturális intézményekben (színház, múzeum, állatkert, vidámpark, hajózás) valamint az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásoknál (edző- és fitnesz termekben, lovaglásnál, hazai sípályákon, törökfürdőkben, szaunákban és gőzfürdőkben, gyógyfürdőkben, valamint szoláriumokban és fogyasztó- és karcsúsítószalonokban) lehet felhasználni. Ez az alszámla is alkalmas a belföldi szálláshely-költségek fedezésére.

Az évi 150 ezer (havi 12.500) forintos kedvezményes kerettel rendelkező melegétel alszámláról éttermekben, büfékben, menzákon lehet majd költeni. A keretből ugyanúgy lehet fedezni a szálláshely költségeket is.

A SZÉP Kártyára év közben bármikor - akár egyfajta jutalomként is - átutalhatnak a munkáltatók, miközben természetesen lehetőség van a bérkiegészítésként adott, megszokott havi átutalásokra (étkezési-jegyek, sport-célú juttatások) is.

Mi az Erzsébet-utalvány?

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, hideg- és, 2012-ben meleg étel vásárlására is felhasználható utalvány. Az utalvány papíralapú lesz, de tervezik az elektronikus kártyás verziót is. Az utalványokat a januári fizetéskor, február elején kaphatják meg azok a munkavállalók, akik ilyet igényeltek, eddig mintegy 700 ezren. Az elfogadóhelyek száma eddig 17 ezer, a kibocsátó célja, hogy ez a szám tavaszra elérje a 20 ezret.

Az biztos, hogy az elfogadóhelyek közül a magyar tulajdonú üzletláncokkal (CBA, Coop, Reál) már megállapodott a kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft., kérdés azonban, hogy a nagy nemzetközi áruházláncok magyarországi üzleteiben mikor használhatjuk majd az utalványt. A NÜSZ szerint minden olyan kereskedelmi lánccal folytatnak tárgyalást, amely elősegíti az országos lefedettséget.

Az Erzsébet-utalvány és a SZÉP Kártya a cafetéria-toplista élén

Azon munkáltatók, amelyek már döntöttek az idei béren kívüli juttatásokról, leginkább az újonnan bevezetett Erzsébet-utalványt, és a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlájára nyújtott támogatást adják munkavállalóiknak, de a cégek harmada még nem határozott arról, ad-e cafetériát dolgozóinak - derül ki a DEVISE Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat közös felméréséből.

Az országos kutatás során 835 munkáltatót kérdeztek arról, mit terveznek a juttatások terén 2012-ben. A megkérdezettek 32,7 százaléka még nem döntött az idei cafetériáról.

A felmérésben részt vevő munkáltatók 22 százalékánál nem változik a 2011-es keret, 14 százalékuknál nem volt és nem is lesz cafeteria. Az adatszolgáltatók 11 százaléka azonban vagy idén tervezi bevezetni a béren kívüli juttatást, vagy emeli a tavalyi keretösszeget. Akik a cafetéria mellett döntöttek, több szempontot is mérlegeltek egyszerre, így a munkáltatók 54,6 százaléka azért ad béren kívüli juttatást, mert a munkavállalóik elvárják, vagy azért (54,3 százalékuk szerint), mert kevesebbe kerül, mint egy ugyanakkora összeg bérként történő kifizetése.

A juttatások közül az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb: csaknem egyharmaddal többen adják ezt a dolgozóknak, mint a második helyen szereplő, a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára nyújtott hozzájárulást. Harmadik a sorban az egészségpénztárba vagy önsegélyező pénztárba utalt hozzájárulás, negyedik az iskolakezdési támogatás, ötödik a Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámlájára nyújtott támogatás, amelyet a helyi bérlet, az önkéntes nyugdíjpénztárba utalt hozzájárulás, illetve a SZÉP Kártya szabadidő alszámlájára utalt - a rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló - hozzájárulás, valamint a kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás követ.