Offshore-mutyi: adócsaló szerencsejátékosok

"Hazánkban csak a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik engedéllyel online szerencsejátékok szervezésére. Ezt azonban mások is megteszik, ám ezek a cégek általában külföldi bejegyzésűek, így a magyar hatóságok nem tudnak hatékonyan fellépni ellenük" - mondta Honyek Péter, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szóvivője.

Mindazok, akik nem a Szerencsejáték Zrt. égisze alatt reklámozzák és szervezik a játékokat az internetes oldalakon, a magyar jogszabályok szerint törvényellenesen teszik - hívta fel figyelmet a hazai piac rendezetlen helyzetére Kovarik Márton, a PwC adómenedzsere. Mint elmondta, nálunk még nem liberalizálták ezt a területet, s tisztázásra vár a szerencsejátékot űzők jogi és adózási helyzete is.

Ha valaki hazánkban nem a Szerencsejáték Zrt. által szervezett online nyereményjátékokkal játszik, akkor nem élhet a szerencsejátékokra vonatkozó kedvező adózási szabályok előnyeivel, azaz nyereményét terheli a 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is.

Az persze nagy kérdés, hogy az játékosok bevallják-e nyereményüket. A szóvivő szerint ezt igen nehéz ellenőrizni. Vagyonosodási vizsgálatokon derülhet fény rá, de egy bank is jelezheti a hatóságoknak - a pénzmosás elleni küzdelem keretében -, ha nagyobb összegek érkeznek egy folyószámlára, sőt megeshet az is, hogy egy "jóakaró" feljelenti a játékost.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban is foglalkoznak ezzel a kérdéssel, de egyáltalán nem mindegy, hogy az illetékesek végül milyen megoldást választanak. Kovarik Márton szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha túl magas az adóteher, akkor a szürkegazdaságnak csak piciny szeletét lehet kifehéríteni, s a költségvetés sem számolhat bevételekkel. Egy megfelelően liberalizált piac és egy vonzó jogszabályi környezet azonban évi 10-15 milliárd forintos bevételt jelentne az államkasszának.