Agyoncsapja a kisvállalkozókat a kormány - Muszáj lesz bért emelni

A munkaügyi ellenőrök a jövőben azt is vizsgálják, hogy a munkáltató a kormány által meghatározott mértékben felemeli-e a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket. Ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy legalább a dolgozók kétharmadánál végrehajtotta az előírást, komoly szankcióra számíthat.

Az a munkáltató, amely a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének meg őrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. Ráadásul az érintett munkáltatót még meg is szégyenítik: két évre felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára.

Idén legalább négy százalékos bruttó béremelés kellett ahhoz, hogy ne csökkenjenek a nettó keresetek. Az ugyancsak 4 százalékos infláció miatt azonban az alacsonyabb jövedelmek kevesebbet érnek, mint tavaly - derül ki a munkavállalói érdekképviseletek szakértői számításaiból. Havi 300 ezer forintos bruttó jövedelemig a tavalyinál több adót kell fizetni. 

KATTINTS! 300 ezer bruttó alatt te is bebuktad az adórendszert!

Az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál foglalkoztatott, összesen 1 millió 800 ezer versenyszférában dolgozó 80 százalékának a bruttó jövedelme nem éri el a havi 300 ezer forintot. A rendszerváltozás óta nem volt példa arra, hogy nemcsak a reálértékét veszíti el a fizetés, de a munkavállalók túlnyomó része összegszerűen is kevesebb pénzt kapjon kézhez - hangsúlyozta korábban a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. 

A könnyűiparban, illetve a szociális területen dolgozók bérei szinte egyáltalán nem emelkedtek. Emellett a többségében kormánypárti vezetésű önkormányzatok által működtetett gazdasági társaságok nagy részénél sem nőttek egyelőre a keresetek. A kormánynak tehát a saját háza táján kellene először söprögetnie - vélte a szakszervezeti vezető.

A munkáltatók nem értenek egyet a tervezett módosítással - szögezte le a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Egyrészt komoly filozófiai probléma, hogy ahol valaki nem tulajdonos vagy munkáltató, ott ne rendelkezzen a bérekről. Márpedig az állam egyik formában sem kapcsolódik a magánkézben lévő vállalkozásokhoz.

Másrészt a munkabér nem kompenzációs kategória, amely valamilyen hátrány ellensúlyozására szolgál. A munkabér teljesítményhez kötött, ösztönöz, elismer és differenciál. "Kérdezem, hogyan tudja majd a legjobb dolgozói munkáját elismerni a vállalkozás, ha az alacsonyabban kvalifikált, kevésbé húzó munkavállalóinak béreit kell kényszerből emelnie?" - hangsúlyozta a főtitkár. Filozófiai tévedés, hogy a bért szociális juttatásként kezeli a kormány.

A tervezett rendelkezés nem serkenti az új munkahelyek létesítését, s nehéz helyzetbe hozhatja az élőmunkaigényes ágazatokat - például kereskedelem, vendéglátóipar, könnyűipar, mezőgazdaság -, amelyek már most is gondokkal küszködnek. Dávid Ferenc kifejezetten rossz lépésnek tartja, hogy nyilvánosan megbélyegezzék azokat a munkáltatókat, amelyek nem tudják teljesíteni az előírt béremelést.