Gyerekszegénység hazánkban: egyelőre a készpénz segít

A gyerekszegénység esetében az alapprobléma a szülők alacsony foglalkoztatottsága - ez derül ki legalábbis a Európai Bizottság Munka, Szociális és Egyenlő Esélyek Főigazgatósága megbízásából, a brüsszeli Applica kutatóintézettel közösen készített Tárki kutatásból.

Vizsgálták az anyagi jólét mutatóit, a jövedelmet, a lakáskörülményeket, a munkaerő-piaci kapcsolódást, de olyan, nem anyagi mutatókat is, mint az iskolázottság, az egészség, az úgynevezett kockázatos társadalmi viselkedésminták (dohányzás, alkoholfogyasztás).

Az unió országai közül az észak-európai országok és Franciaország, Hollandia, Ausztria, Szlovénia illetve Ciprus esetében a gyerekszegénységnek sem a kiterjedése, sem a mélysége nem nagy. Ezekben az országokban rendelkezésre áll egy kiterjedt és színvonalas gyerekgondozási intézményrendszer, ami lehetővé teszi, hogy az anyák visszatérhessenek a munkaerőpiacra.

Magyarországon, Németországban, az Egyesült Királyságban, Csehországban, Észtországban, Írországban és Szlovákiában ugyan nagyon magas a munkanélküli háztartásokban élő gyerekek száma a munkaerőpiac rugalmatlansága, a bölcsődékben, óvodákban elégtelen számú a férőhely miatt, ugyanakkor ezekben az országokban a gyerekszegénység csak kicsit rosszabb az uniós átlagnál a viszonylag bőkezű készpénzes támogatások miatt.

Ezzel szemben Lettországot és Litvániát átlag alatti teljesítmény jellemzi minden vizsgált területen, így a foglalkoztatottság és a készpénzes támogatások hatékonysága tekintetében is.

A dél-európai tagállamokban, Lengyelországban és Luxemburgban az alacsony női foglalkoztatottság mellett alacsonyak a készpénzes támogatások, és szinte teljesen hiányoznak az államilag támogatott gyerekgondozási szolgáltatások.

Hazánk eredménye önmagában tehát nem ad okot a szégyenkezésre, ugyanakkor Ferge Zsuzsa szociológus szerint a többgyerekes családok helyzete mégis romlott az elmúlt években. A munkanélküliek és a dolgozók helyzete, illetve a kistelepüléseken és a városokban élők közötti különbségek is tovább nőttek. A romák és nem romák helyzete közti olló nem annyira a jövedelem tekintetében nyílt, hanem a lakhatási, iskolázási lehetőségeket tekintve.