Változások a családi pótlék körül: mitől függ majd a kifizetés?

Orbán Viktor egy televíziós beszélgetésben úgy fogalmazott, ha iskoláskorú gyermek van egy családban, és a gyereket nem küldik el a szülők az iskolába, akkor a családi pótlékot nem kaphatják meg. Szakmai szempontból azonban sok a kérdés a tervezet kapcsán.

Nem mindegy ugyanis, hogy miért hiányzik a gyerek: a szülők hibásak, az iskolai környezet ellenséges, esetleg az ott zajló pedagógiai munka színvonala kifogásolható. Kérdés az is, hogy több gyermek esetén, ha csak az egyik nem jár iskolába, a többi gyerek után megkaphatja-e a család a támogatást.

Hasonló intézkedésre már a korábbi "polgári kormány" idején is volt példa: a tanköteles korba lépő gyerek után a családi pótlékot iskoláztatási támogatásként utalta az állam, amit megvonhattak, ha túl sok lett az igazolatlan órák száma.

A szocialista-liberális koalíció 2002-től kormányra kerülve nem szankcionálta az iskolakerülést a családi pótlék megvonásával, és a 2003-as közoktatási reformmal próbálta kezelni az iskolakerülés fő okaként említhető túlkorosságot. 2004-től vezették be alsó tagozaton az osztályzás megszüntetése mellett a "buktatás tilalmát" is, ami azt jelenti, hogy buktatni csak szülői beleegyezéssel szabad.

A szülő egy évben két-három napot igazolhat. Ha egy gyerek sokat hiányzik igazolatlanul, az iskolának értesítenie kell a Gyermekjóléti Szolgálatot, tíz igazolatlan óra után pedig a jegyzőt is. Az igazolatlan hiányzások miatt jelenleg több tízezres pénzbírságot, vagy közmunkát írhatnak elő a szülők számára. Sajnos azonban sem a pénzbírság, sem a börtön nem kezeli a kérdést, hiszen a háttérben a szegénység és súlyos családi problémák állnak.