Februári szégyenlista: Szabolcsban és Borsodban a legdurvább a helyzet

2010. februárban a munkaügyi kirendeltségekhez újonnan bejelentett állások száma az előző hónaphoz képest mérséklődött. A munkáltatók ebben a hónapban 24,9 ezer új álláslehetőséget jelentettek be, ami az előző hónaphoz képest 5,2 ezres (17,2%-os) csökkenést, az előző év februárjához képest viszont 4,9 ezres (24,7%-os) növekedést mutatott. A februári csökkenésnek a legfőbb oka, hogy a 2010 elején induló támogatott közmunka-programok létszámigényének jelentős részét már januárban bejelentették a munkaügyi kirendeltségekhez.

Az újonnan bejelentett állások 46,4%-a (11,6 ezer darab) volt nem támogatott álláshely és 53,6%-a (13,4 ezer darab) pedig támogatott foglalkoztatás. Az előző hónappal összevetve a támogatott álláshelyeknél 33,2%-os csökkenés, a nem támogatott álláshelyek esetében pedig 14,5%-os növekedés következett be.

Milyen területen NE keress munkát: elkeserítő adatok

A hónap folyamán összesen 51,4 ezer állás állt rendelkezésre a közvetítéshez, számuk az előző hónaphoz képest 28,0%-os, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 47,9%-os növekedést mutatott. A februári zárónapig összesen 21,2 ezer állás maradt betöltetlen.

A nyilvántartott álláskeresők száma a februári zárónapon 659,0 ezer fő volt, 6,0 ezer fővel (0,9%-kal) több mint az előző hónapban. Az álláskeresők számának növekedése az előző év azonos hónapjához képest 21,3%-os volt. Januárral összevetve a nyilvántartott álláskeresők száma 4 régióban növekedést, 3 régióban mérsékelt csökkenést mutatott. A legnagyobb mértékű növekedést Közép-Magyarországon (5,2%) és Közép-Dunántúlon (3,3%) regisztrálták.

Megyénként vizsgálva a nyilvántartott álláskeresők zárónapi számát a legnagyobb változás Budapesten, Pest-, Fejér- és Győr-Moson-Sopron megyében történt, ahol 5,0% feletti volt az egy hónap alatti növekedés mértéke. A legnagyobb mértékű csökkenés Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Somogy- és Békés megyében történt, ezekben a megyékben 1,6 és 2,4% közötti volt a csökkenés, ami egyértelműen a támogatott munkalehetőségek - elsősorban a közmunka - bővülésének eredménye.

A válság kitörése óta megfigyelt trendnek megfelelően az álláskeresők száma egy év alatt továbbra is Közép-Magyarországon (53,3%), Közép-Dunántúlon (29,7%) emelkedett a legnagyobb mértékben, vagyis a legfejlettebb régiókban. Ennek ellenére még mindig sokkal jobb ezeknek a régióknak a helyzete, mint a többi régióé: a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított mutatójuk lényegesen kedvezőbb a többi régióhoz képest.

Egy év alatt a férfiak létszáma 22,4%-kal, a nők száma 20,0%-kal, a szakképzetlenek létszáma 14,9%-kal, a diplomások száma pedig továbbra is kiugróan nagy arányban (53,4%-kal) emelkedett.

A nyilvántartott álláskeresők 25,4%-a tartósan (több mint egy éve folyamatosan) regisztrált álláskereső. Éves összehasonlításban számuk szeptember óta folyamatos növekedést mutat, ami azt jelzi, hogy a válság kitörésekor regisztrált álláskeresők egy része még mindig nem tudott elhelyezkedni és így ők fokozatosan bekerülnek a tartósan regisztrált álláskeresők állományába.

Az álláskeresők számának hónapok óta tartó emelkedése júliustól szeptemberig főként a pályakezdő fiatalok, októbertől decemberig a nem pályakezdők beáramlásának volt betudható, azonban a 2010. januári és februári növekedés hátterében már mindkét csoport számának mérsékelt növekedése áll.

A nyilvántartott álláskeresők februári zárólétszámában a pályakezdők száma 1,6%-kal, míg a nem pályakezdőké 0,9%-kal volt nagyobb, mint egy hónappal korábban.

2010. februárban a nyilvántartott álláskeresők létszámának szezonálisan kiigazított értéke 605,1 ezer fő volt, míg a szezonálisan kiigazítás előtti, eredeti regisztrációs létszámadat 659,0 ezer főt tett ki. Az adatok szezonális kiigazítása után megállapítható, hogy februárban a szezonális hatások kiszűrése után 4,8 ezer fős csökkenés tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számában. A szezonálisan kiigazított idősor is azt jelzi, hogy februárban jelentős mértékű szezonális jellegű többlet-munkaerőkínálat volt kimutatható.

A szezonális ágazatok nagymértékben csökkentették a foglalkoztatottaik számát, még mindig érzékelhető a téli foglalkoztatási holtszezon. Az elmúlt havi értékhez képest februárban a belépési forgalom 15,9%-kal csökkent, az első alkalommal belépők száma viszont 28,9%-kal növekedett, vagyis ebben a hónapban a visszalépők számának csökkenése (-19,6%-os) ellensúlyozta az új belépők számának növekedését.

A legnagyobb arányban az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, a mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, az építőipar és a kiskereskedelem területén dolgozók vesztették el az állásukat februárban.

A nyilvántartott pályakezdők száma újra növekedett

2010. második hónapjában a pályakezdő álláskeresők számában 1,6%-os (840 fős) növekedés következett be az előző hónaphoz képest. Arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között 8,2%- os értéket mutatott. A tárgyhónapban a regisztrációba belépő pályakezdők száma az előző hónaphoz képest 30,8%-kal nőtt, többségük olyan visszalépő, aki korábban megszakította az ÁFSZ- szel kapcsolatát és most ismét a szervezeten keresztül keres munkalehetőséget. Februárban a visszalépők aránya a regisztrációba belépő pályakezdők között 72,9% volt.

A februári zárónapon 54,0 ezer fő pályakezdő álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, ami 20,7%-kal (9,3 ezer fővel) több mint egy évvel korábban. Továbbra is jellemző, hogy a pályakezdő álláskeresők száma - éves összevetésben - azon területeken nőtt nagyobb mértékben, ahol az összes álláskereső számában is kiemelkedő volt a növekedés. Közép-Dunántúlon 49,8%-os, Nyugat- Dunántúlon 36,2%-os, Közép-Magyarországon pedig 23,0%-os volt a pályakezdők számának egy év alatti emelkedése.

A februári zárónapon a pályakezdők számának iskolai végzettség szerinti megoszlása a következő volt: 36,3%-uk legfeljebb 8 általános iskolát, 18,8%-uk szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 19,5%-uk szakközépiskolát, 14,1%-uk gimnáziumot, 3,9%-uk technikumot végzett és 7,5%-uk volt felsőfokú végzettségű.

A területi különbségek továbbra is jelentősek

A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya februárban 15,1%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 9,8% volt. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató értéke továbbra is Észak- Magyarország (24,1%) és Észak-Alföld (23,6%) esetében a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig Közép-Magyarország mutatta (6,9%). A régiókon belül is igen nagy különbségeket találunk a megyék között.

A legrosszabb helyzetűeknél ez a mutató még nagyobb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 27,9%, Borsod-Abaúj-Zemplénnél pedig 26,3%, miközben a fővárosi arányszám csak 6,0%. A legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb rátájú régiók közötti különbség továbbra is csökkenő tendenciát mutat, de az olló záródása a kedvezőbb helyzetben lévő régiók mutatói átlagon felüli növekedésének eredménye és nem a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkózásának.

Februárban 1263 főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz

2010. februárban 20 cég, összesen 1263 főt érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központok kirendeltségein. Az előző hónaphoz képest 511 fővel (68,0%-kal) növekedett a bejelentett elbocsátandó létszám. Az egy évvel korábbi, 2009. februári bejelentések létszámtartalmához képest azonban jelentős csökkenés volt, 3587 fő (74,0%). Ennek fő oka, hogy 2008. december és 2009. március között csúcsosodott ki a válság hatása, a létszámleépítési bejelentések havonkénti száma ebben az időszakban érte el a maximumát.