Óriási mértékben nőtt a munkahelyi stressz: a válság után mindenki felmond?

A Regus gazdasági mutatókat vizsgáló nemzetközi felmérése, a Regus BusinessTracker szerint, világszerte növekedett a munkavállalókat terhelő stressz mértéke. A megkérdezettek 58százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt két évben több vagy sokkal több stressz érte, mint korábban. A legnagyobb növekedés Kínában tapasztalható, itt a megkérdezettek 86%-a számolt be megnövekedett stresszről. A legalacsonyabb értékeket Németországban és Hollandiában mérték, itt rendre a válaszadók 48%-a, illetve 47%-a szerint lett több a stressz a munkahelyén.

A Regus belgiumi székhelyű, munkakörülmények javítási lehetőségeivel foglalkozó igazgatósága szerint, minden országban kilenc pszichoszociális kockázati faktor felelős a munkahelyi stresszért: a gyors munkatempó, az érzelmi terhelés, az egyén képességeit ki nem használó munkakör, az egyhangú munka, a kollégák támogatásának hiánya, az autonómia hiánya, a munkavállaló kizárása a döntéshozatalból, a szerepkonfliktusok és a szerepek nem megfelelő elkülönítése.

Ezek mellett a Regus felméréséből az is kiderült, hogy világszerte, a munkavállalók 39%-a azért van különösen nagy nyomás alatt, mert munkaadója elsősorban a nyereségességre koncentrál: az Egyesült Királyság és Mexikó kivételével minden vizsgált országban a nagyobb nyereségre való törekvést jelölték meg a megnövekedett stresszhez hozzájáruló fő tényezőként.

Az Egyesült Királyságban a munkanélküliség és az üzleti kudarc veszélye volt a legfontosabb stressz növelő tényező, Mexikóban pedig az, hogy az ügyfelek egyre több szolgáltatást várnak el. Az ügyfelek szolgáltatásokkal kapcsolatos megnövekedett igényeit hat országban nevezték meg a második legfontosabb stressz keltő tényezőként: Németországban, Hollandiában, Kínában, Spanyolországban, Kanadában és Indiában. A munkanélküliség kudarc veszélye az Egyesült Államokban és Ausztráliában a második helyre került, míg az adminisztratív támogatás hiányát csak Dél-Afrikában tartották a két legfontosabb stressz keltő tényező egyikének.

A vállalat mérete szintén befolyásolta, mennyivel nőtt a stressz az elmúlt években. A Regus eredményei azt mutatják, hogy a nagyobb vállalatok (1000-nél több foglalkoztatott) esetében nagyobb mértékben emelkedett a stressz: a nagyvállalatok alkalmazottainak 65%-a számolt be megnövekedett stresszről, míg ugyanez az érték a kis- és közepes vállalkozásoknál 54%. Ez valószínűleg a leépítések fenyegetése miatt van így, amire nagyobb az esély a nagyobb vállalatok esetében. Az elbocsátás lehetősége elkerülhetetlenül több stresszt indukál, az állásukat megtartók pedig úgy találták, hogy több feladatuk van, de díjazásuk nem növekedett.

A különböző ágazatok szerint is megfigyelhetők globális trendek: az egészségügyben és gyógyszerészetben dolgozók számoltak be a legmagasabb, 65%-os emelkedésről a stressz mértékében, míg a kiskereskedelemben tevékenykedők körében volt mérhető a legalacsonyabb, 52%-os átlag.

Garry Gürtler, a Regus közép- és kelet-európai régióvezetője ezt így kommentálta: "Bár sok ország bejelentette, hogy technikailag már túl vannak a recesszión, a szakértők szerint a gyakorlatban 6-12 hónapon belül várható fellendülés. A vállalatok alkalmazottai és vezetői számára ez azt jelenti, hogy továbbra is megterhelő kihívásokkal kell szembenézniük, amíg újra lendületet nem kapnak az egyes országok gazdaságai.

Az alkalmazottakra nehezedő stressz komoly problémákat okozhat a vállalat számára. Az irányítás és a munka hatékonysága is súlyosan visszaeshet, csökkenhet a motiváció, a kollégák közötti konfliktusok pedig a szakszerű munkavégzés rovására mehetnek. Ezek közül bármelyik képes láthatóan rontani a gazdasági és pénzügyi eredményeken. Most, hogy a vállalatok próbálnak visszaállni a növekedési pályára, azt hiszem érhető a stressz megfelelő kezelésének fontossága."

A stressz leginkább azzal csökkenthető, ha az alkalmazottak számára kiegyensúlyozott, egészséges légkörű munkahelyi életet alakít ki a menedzsment. A munkáltatók rugalmas munkahelyi megoldásokkal segíthetik, hogy alkalmazottaik részben vagy teljesen otthon dolgozhassanak, több helyszínen építhetnek ki megosztott munkaállomásokat, illetve szükség szerint bevonhatnak más létesítményeket is a munkahelyek körébe. Sok vállalat a csökkenő árbevétel miatt kénytelen volt csökkenteni a munkaerő számát, azonban nem tudták a csökkenő igényekhez alakítani az irodai ráfordításokat. A rugalmas megoldásokkal egyrészt megszabadulhat a merev kereskedelmi bérleti megállapodások kötelezettségeitől, másrészt a bővítések sokkal kisebb stresszel járnak a munkáltatói és munkavállalói szinten egyaránt.