Három éves huzavona után egy brit bíróság úgy döntött, továbbra is titokban tarthatja a műsorai költségvetését és a dolgozói fizetéseket a BBC.
A Magyar Televízióhoz hasonlóan az adófizetők pénzéből fenntartott intézet már több, mint 200 000 fontot, vagyis hatvan millió forintot költött arra, hogy ne kelljen kiadnia, mennyit költenek a képernyő sztárjaira, vagy mennyibe is kerülnek tulajdonképpen a műsorok.
A csatornát az utóbbi időben folyamatosan érték a magas fizetések miatt, még akkor is, ha a pontos összeg nem volt ismert. Jonathan Ross, aki mind a BBC televíziós részlegénél, mind a rádiónál vezet saját műsort, hatmillió font körül keres egy évben. További 40 műsorvezető keres évi egymillió fontnál többet.
A bírósághoz egyébként maga a BBC fordult, miután több újság, sőt az információs biztos is azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy fedje fel a fizetéseket. Bár úgy tűnik, egy hosszú csatát megnyert a BBC, a háborút még korántsem: a még ellenzékben lévő torzk máris azzal fenyegetőznek, hogy ha hatalomra kerülnek, kikényszerítik a BBC-től a költségek csökkentését és a fizetések közzétételét, amennyiben addig nem lennének hajlandóak önállóan megtenni ezt.
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
A 2026. márciusi béradatok alapján kiderült, hogy az illetmények jelenleg elmaradnak a korábbi célértéktől.
Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg.
Három év alatt 1 százalékról 48 százalékra emelkedett azoknak a diákmunkásoknak az aránya, akik 2500 feletti órabért várnak el munkáltatójuktól
A hazai piac elérte azt a kritikus bérplafont, amelyen túl a nemzetközi anyacégek egyszerűen nem hajlandók többet költeni Magyarországon.
Egyre több dolgozó „jelen van, de nincs ott” – a háttérben nem lustaság, hanem rejtett kiégés állhat.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Hanon Systems Hungary Kft. székesfehérvári üzemének dolgozói
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.
200 fejlesztési pozíció megszüntetését tervezi magyarországi működésében a thyssenkrupp Automotive Technology
Szerda reggel országszerte négy városban tartanak demonstrációt a Deutsche Telekom ITTC Hungary Kft. dolgozói.
Több tízezer fiatal számára indul el a következő hetekben a nyári diákmunkaszezon.
Óvatos optimizmus jellemzi a magyar munkaerőpiacot a következő hónapokban, legalábbis erre utalnak a cégek toborzási tervei.
Ennyit lehet keresni az Audinál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Az elmúlt évtizedekben jelentős vezetői tapasztalatot halmozott fel, hiszen irányította az edelényi és a kazincbarcikai kapitányságot is.
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.
