A munkaerőpiac kihívásainak itthon is meg kellene, hogy feleljen a felsőoktatás. Ezzel szemben a cégeket is tájékoztatni kellene arról, hogy milyen képzések vannak egy egyetemen vagy főiskolán, mert jelenleg csak azt várják el egy friss diplomástól, hogy beszéljen nyelveket, tudja kezelni a számítógépet, és legyen kreatív - írja a Világgazdaság.
Manherz Károly, az oktatási és kulturális tárca szakállamtitkára az OECD legfrissebb tanulmányát mutatta be, ami a Felsőoktatás a tudástársadalomért címet viseli. A szervezet a felmérés keretein belül 24 országban vizsgálta meg a felsőoktatás fejlődését.
A tanulmány rámutatott, hogy ma a felsőoktatás fejlesztése már nem képzelhető el a háztartások és a gazdaság erőforrásainak bevonása nélkül. A fejlődéssel az egyetemek beléptek a nemzetközi piacra, és versenybe kerültek a külföldi vetélytársakkal. Az OECD szerint azonban a felsőoktatás olyan szolgáltatás, amiért fizetni kellene, bár ez egyelőre ellenkezik a magyar véleménnyel...
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








