Közel tízmilliárd jut közmunkaprogramra

A miniszter utalt arra, hogy Magyarország az Európai Unió foglalkoztatási statisztikáit tekintve "a hátul kullogó országok" között van, de ezt az alacsony képzettségűek alacsony foglalkoztatottsága okozza, miközben a képzett munkavállalók foglalkoztatási rátája az uniósnak megfelelő. Mint mondta, a nyilvántartott, mintegy 470 ezer álláskereső fele legfeljebb nyolc általánost végzett, így Magyarországon a foglakoztatás bővítése nem csak általános munkahely-teremtési kérdés, hanem inkább a hátrányos helyzetű csoportok, az alacsony képzettségű emberek foglalkoztatásának bővítéséről szól.

A miniszter elmondta: a nyolc általánost végzett férfiak 25-26 százaléka, a nők 19-20 százaléka dolgozik, de még rosszabbak a statisztikák azok között, akik még ennyi képzettséggel sem rendelkeznek, az ő körükben ugyanis a férfiak alig 10 százaléka, a nőknek pedig 2 százaléka vállal munkát. Szerinte ezért fontos, hogy a közmunkaprogramokat - amelyekre az idén 9,5 milliárd forint áll rendelkezésre - egyre inkább kiegészíti a képzés, a hosszabb futamidejű programok alatt akár OKJ-s képesítést is szerezhetnek a résztvevők.

A közmunkaprogramokban - amelyre a Munkaerőpiaci Alapból 3,5 milliárd, más költségvetési forrásból pedig 6 milliárd forint jut - a résztvevők többek között erdő- és vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, kárelhárítási, tájvédelmi vagy idegenforgalmat segítő munkákban vehetnek részt. Szűcs Erika arról is beszélt, hogy a pályázat útján működő közmunkaprogram mellett még kétféle közfoglalkoztatási forma van, az egyik a közcélú munka, amelyet az aktív korú szociális segélyezettek számára biztosítanak a helyi önkormányzatok, normatív forrásokból, az idén 15 milliárd forintból.

A harmadik forma pedig a közhasznú munka, amelyet a regionális munkaügyi központok szerveznek. Erre célra a tapasztalatok alapján 6-8 milliárd forint fordítanak a Munkaerőpiaci Alapból. A miniszter szerint a téli-tavaszi, már befejezett önkormányzati programokban 4,5 milliárdból több mint 7.600 közmunkás dolgozott 938 településen hat hónapig, ezt tavalyi forrásokból finanszírozzák. Emellett július 1-jeii hatállyal hagytak jóvá hat további programot, 5-7 hónapos futamidővel, 5 milliárd forint értékben, több mint 6.000 munkás számára.

A kormány nem ért egyet az uniós munkaidő-irányelvvel, így a magyar európai parlamenti képviselőknek is azt javasolja, hogy ne szavazzák meg az indítványt - mondta kérdésre válaszolva Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Az uniós szakminiszterek által a múlt héten kötött kompromisszum alapján a munkaidő felső határa általános szabály szerint továbbra is heti 48 óra lenne, de a munkáltató és a munkavállaló szerződéses megállapodása esetén 60 - ügyeleti munkakörökben 65 - órás munkahét is engedélyezhető lenne.

Szűcs Erika erről azt mondta: "Mi a magyar delegációnak olyan mandátumot adtunk, hogy ne szavazza meg ezt az indítványt". A miniszter ezt azzal indokolta, hogy a magyar foglalkoztatási ráta 7-8 százalékkal alacsonyabb az uniósnál, ugyanakkor a ledolgozott munkaórák száma csak 1,7 százalékkal kevesebb. Ezt az jelenti, hogy kevesebb magyar többet dolgozik, ezért - mutatott rá a miniszter - a kormánynak az a szándéka, hogy a foglalkoztatásba bevontak számát és ne a munkaórák számát bővítse. Hozzátette: ezzel szemben áll az egészségügy igénye, amely a mai szervezettsége mellett azt szeretné, ha fennmaradna a több munkaóra lehetősége.

Hosszabb távon azonban az lenne a megoldás, hogy egy jobb szerkezetű egészségügy, jobb munkaerő-ellátással, tisztességes, normális munkaidőben biztosítsa a feladatok elvégzését, és ehhez "ne eszméletlen túlmunkára" legyen szükség. A miniszter elmondta, értik a gazdasági élet szereplőinek törekvését, hogy rugalmasabb legyen a foglalkoztatás a munkavállaló beleegyezésével, ugyanakkor - tette hozzá - a munkavállaló nincs mindig olyan helyzetben, hogy valóban a saját érdekei szerint cselekedjen.
(Forrás: www.szmm.gov.hu)