Félsz a vagyonosodási vizsgálattól? Íme a menedék!

Magyarország egyre több országgal köt valamilyen szerződést a kettős adóztatás elkerülésére, és az adatszolgáltatásra is, ami az ellenőrzések, és a vagyont érintő bejelentések teljes körűségét hivatott szolgálni. Ha valakinek a vagyonát vagyonosodási vizsgálat keretében vesz górcső alá az adóhatóság, arra is van lehetőség, hogy külföldről kérjen adatokat bankszámla nyitásáról, az azon lezajló tranzakciókról, de akár ingatlanvásárlásról is az ottani hatóságoktól. Viszont ez nem minden ország esetében van így, van aki nem ad ki semmilyen adatot a vizsgált személyről.

Adóelkerülés: Kelet-Európába rejtik a milliókat!

Mit adnak ki az országok?

Az információ cseréjének két ország között alapvetően három típusa van. Van, amikor kérelemre szolgáltatnak ki adatot, van a spontán információcsere, és van az automatikus. Az első esetben az egyik ország hatósága keresi meg a másik országét, hogy a számára érdekes információkat megszerezze. A következő esetben, ha valamilyen vizsgálat során érdekes adatokra bukkan egy ország adóhatósága, akkor van, hogy arról tájékoztatja más ország érintett hatóságait is.

Arra is van példa, hogy automatikusan kerülnek bizonyos adatok továbbításra két ország között. Bizonyos adatokat, előzetes kérés nélkül, szabályos időközökben adnak át az azt vállaló tagállamok másik tagállam részére. Az előre meghatározott információtartalmat mind a közvetlen, mind a közvetett adók területén fel lehet használni.

Az Európai Unión belül az információk átadását EK rendeletekkel szabályozzák, különösen a Közösségen belüli gazdasági műveletek hozzáadottérték-adójával kapcsolatban, mint a vagyonbeszerzés, az áruszállítás, vagy az áruk importja. A részt vevő tagoknak együtt kell működniük ezen a területen, ami segíti az áfa megállapítását.

Kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmények

A Közösség tagjai közötti, illetve Magyarországnak az ezen kívüli államokkal hatályban lévő egyezmények a kettős adóztatást elkerüléséről sokszor nem említik, de az adókötelezettségek kijátszásának megakadályozásáról is szólnak, aminek érdekében információkat is cserélnek a hatóságok a külföldi tevékenységhez és vagyonhoz kötődő adókötelezettség helyes megállapítása érdekében.

Közvetlen adóztatás, jövedéki adók, és biztosítási díjak adóztatása

Jó ötlet lehetne például egy nagy értékű életbiztosítási szerződés kötése is külföldön, ami szintén egy bizonyos mértékű vagyonátcsoportosítást jelentene az adóhatóság ellenőrzése elől. Viszont ha az adott ország köteles kiszolgáltatni a biztosításokkal kapcsolatos információkat, akkor ez a kapu is bezárult.

Valamennyi közvetlen adóval kapcsolatos információt kötelesek ugyanis kiszolgáltatni a tagok a többi országnak, ez vonatkozik a bevételre, és a tőkére vonatkozó adókra, ideértve az ingatlan értékesítéséből származó nyereséget, a cégek által kifizetett bérekre kivetett adókat, vagy a tőke felértékelését terhelő adót.

Amivel nem érdemes próbálkozni...