Az irodai élet rejtelmei: egyre nő a besúgók száma...

A 40 országban elvégzett felmérés szerint a legtöbb eset Afrikában és Észak-Amerikában történt, a legkevesebb pedig Nyugat-Európában. Bár jó hír, hogy 2005 óta a megkérdezett vállalatok körében csökkent az elkövetett cselekmények száma szinte mindenhol, kivéve Közép-Kelet-Európában.

Vagyis a 2007-es csökkenés valószínűleg annak is köszönhető, hogy számos vállalat komoly összegeket ölt a csalások, és bűncselekmények felderítésébe, mivel ez még mindig kevesebb, mint az azok által okozott közvetlen és közvetett kár.

Meglepő módon a közvetetten okozott károk nagyságában is van eltérés attól függően, hogy azt felsővezető, középvezető, vagy más beosztási szinten álló személy követte el. A legnagyobb károkat a felsővezetés tudja okozni. A megkérdezett cégek 29 százaléka nyilatkozta, hogy a felsővezető által elkövetett bűncselekmény rossz hatással volt a vállalati hírnévre. A középvezetőknél ez csak 7 százalék volt. A hírnévromlás ezek után befolyással volt a vállalati részvények értékére, amelyek a felsővezetői csalásoknál a cégek 10 százalékánál, középvezetői csalásnál pedig 3 százalékánál.

A legnagyobb hatással a fentiek ellenére a főnök lebukása mégis csak a munkamorálra volt, ugyanis a társaságok 33 százalékánál csökkent a dolgozók munkakedve, ami hatékonyságcsökkenéssel, és így bevételkieséssel járt. Középvezetői bukás esetén "csak" a vállalatok 19 százalékánál volt ez megfigyelhető.

Kik buknak le a leggyakrabban?

A tanulmányba bevont vállalatok szinte egységes képet adtak az elkövetőről, ugyanis 85 százalékban férfiról van szó, a tipikus korosztály pedig 31-40 év. A vizsgált vállalatoknál 44 százalékban követték el ebből a korosztályból származó dolgozók a bűncselekményeket. A 41-50 év közöttiek az esetek 28 százalékáért, a 30 alattiak pedig 21 százalékáért felelősek.

A magyar eredményekkel ellenétben (A legtöbb céges bűncselekményt a diplomás főnök követi el...) viszont az összes vizsgált cégnél nem a diplomások a legtipikusabb elkövetők, hanem a középiskolával rendelkezők, 50 százalékkal. Az esetek többségében pedig az elkövetők több mint két éve töltötték be ugyanazt a pozíciót.

Erre szolgál például a visszaélések bejelentésére kialakított hotline, vagy az, hogy személyes bejelentés esetén nem kötelező a közvetlen felettesnek jelenteni. Fontos lépés az etikai kódex létrehozása is, amely előírja, hogy az alkalmazott köteles együttműködni a vállalatvezetéssel egy esetleges vizsgálat során.

Az említett esetekben a felderítés elbocsátást, illetve figyelmeztetést vont maga után, és mindössze 10 százalék alatti volt azoknak az eseteknek az aránya, amikor a cég nem tett semmit, hiába derült ki a csalás. Vagyis úgy tűnik, hogy sok vezető annak ellenére nyugodtan ül a székében, hogy egyszer vagy már többször is történt ilyen eset a vállalatánál, és sok esetben nem is tesznek semmit, azzal az indokkal, hogy nem fog újra megtörténni...