Mit lehet tenni szabálytalan túlórázás ellen?

Szegedi Károly szolnoki ügyvéd szerint a mértéktelen, s nem ritkán meg nem fizetett túlórázásból csak akkor lesz jogvita általában, mikor a dolgozót már elbocsátották, s az utólag szeretné megkapni a ki nem fizetett túlóradíjat, vagy pedig akkor, ha az alkalmazott anyagilag vagy egészségileg már annyira tönkrement, hogy mindegy neki.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőég (OMMF) sokszor egyébként a dolgozóktól kapja a tippet, hol érdemes ellenőrzést végezni, de olyan is előfordul, hogy a családtagok jelentik, a családfenntartó nem jöhetett haza. Gerőfi László, az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Főfelügyelőségének igazgatója elmondta, a bejelentők kiléte titokban marad, a munkavállalót pedig semmilyen hátrány nem érheti, mivel az OMMF csak a munkaadóval szemben lép fel.

Amennyiben a bíróság elé kerül az ügy, ott a munkaadók már ritkán tudják letagadni a szabálytalanságokat. Akkor is könnyű a bizonyítás, ha például valaki napi négy órára vesz fel például egy eladót. Ekkor elég az üzlet nyitva tartását megnézni, és megkérdezni, ki váltotta az adott dolgozót.

A túlóra egyébként akkor sem lépheti át az évi 200 órát, ha megfizetik, év közben munkaidő pedig a heti 48, illetve a napi 12 órát, s mindenkinek jár a heti két pihenőnap (ez alól akad kivétel, például a szezonális mezőgazdasági munka). Gyakori az a helytelen gyakorlat is, hogy a pénteki négy órás túlmunka után hétfőn ennyivel később kezdhetnek a dolgozók- vagyis csúsztatnak. Ekkor ugyanis a pénteki túlmunka idejére jár az alapbér.

A munka előkészítése, valamint az az utáni takarítás is beleszámít a munkaidőbe. A munka törvénykönyvének egyes rendelkezéseitől még abban az esetben sem lehet eltérni, ha ebbe a munkavállaló is beleegyezik.