ÁFA változások: jobb vagy rosszabb?

Újításként jelenik meg, hogy a törvénytervezet tartalmazza a külföldi adóalanyok által történő adó-visszatérítéssel kapcsolatos alapvető szabályozást, amelyet jelenleg kormányrendelet szabályoz.

Az újrakodifikált áfa törvény tervezett hatályba lépése 2008. január 1. Átsorolás az adómértékek között, vagy kulcsváltoztatás nem történik.

Adólevonás - visszaigénylés

Az adólevonási jog korlátozása átfogalmazással ugyan, de tartalmát tekintve nem változott, így az ismert esetekben, mint például üzemanyag, személygépkocsi, élelmiszer, telefon áfája a tervezet szerint továbbra sem levonható. Ugyanakkor a levonási jog gyakorlásának metódusa tekintetében történtek bizonyos módosulások.

Levonási korlátozás alóli mentesülés

Teljesen mentesül az adóalany a levonási tilalom alól, ha a levonási tilalom alá tartozó terméket (személygépkocsit, motort, jachtot, lakóingatlant) egészben vagy túlnyomórészt bérbe adja. A tervezet szerint a "túlnyomó rész" legalább 90%-os hasznosítást jelent.

Levonási jogot korlátozó egyéb körülmények

Saját rezsis beruházás esetén az adólevonási jog legkorábban a beruházás rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik. Jelentős szigorítás tehát, hogy a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések, igénybevett szolgáltatások áfa-ját nem lehet a beruházás folyamatában levonni, csak a legvégén, az aktiváláskor.

Ingatlan esetében a jelenlegi 10 évről a tervezet 20 évre változtatja meg a használatbavételtől kezdődő figyelési periódust. A tervezett és a tényleges felhasználási arány változását nem %-ban, hanem abszolút értékben kell mérni, és minden esetben el kell végezni a korábban levont áfa időarányos korrekcióját, ha az eltérés legalább 10.000 forint.

Arra is fontos figyelemmel lenni, hogy a tervezet nem tartalmazza azt a jelenlegi, törvény által szabályozott lehetőséget, hogy az adólevonási jogot nemcsak a teljesítés időpontjában, hanem 5 éven belül bármelyik későbbi adóbevallás során lehet érvényesíteni. (Ezáltal az adózók állandó önellenőrzésre kényszerülhetnek, hogy a megfelelő időszakokra visszanyúlhassanak.)

Szintén kimaradt a tervezetből az a jelentős garanciális szabály, hogy az adólevonással kapcsolatos jogok a számla esetleges hibái ellenére sem sérülhetnek akkor, ha a számla befogadója kellő körültekintést tanúsított.

Adólevonási jog gyakorlása

A jelenlegi törvénytervezet szerint abban az esetben, ha az előzetesen felszámított adó utólag, az adólevonási jog keletkezését követően csökkent, akkor abban az időszakban, amikor a változás megtörtént, a különbséggel a bevallásban a fizetendő adót növelni kell.

Amennyiben a csökkenés az eladó számlamódosításán alapul, akkor azt csak az okirat kézhezvételének bevallási időszakában lehet figyelembe venni, de nem később, mint a módosítás hónapját követő hónap 15-e.

Abban az esetben, ha az előzetesen felszámított adó utólag, az adólevonási jog keletkezését követően nő, akkor a különbözetet legkorábban abban a bevallási időszakban lehet levonható adót növelő tételként érvényesíteni, amikor az adóalany birtokolja a növekvő levonás alapjául szolgáló okiratot.

Visszaigénylési szabályok enyhülése

A törvénytervezet az adóvisszaigénylés feltételeit jelentős mértékben enyhíti, és egyszerűsíti a jelenlegi szabályozáshoz képest. Így a javaslat értelmében az adó éves bevételi korláttól függetlenül és tárgyi eszköz beszerzés hiányában is visszaigényelhető, ha az elszámolandó adó abszolút értékben eléri vagy meghaladja
• havi bevallási kötelezettség esetén az 1.000.000 forintot;
• negyedéves bevallási kötelezettség esetén a 250.000 forintot;
• éves bevallási kötelezettség esetén az 50.000 forintot.

Bizonylatolás, adómentesség