ÁFA köteles lesz a telek, nyaraló és lakás - elszabadulnak az árak?

Áfaköteles lesz a telekeladás valamennyi magánszemélynek is: jövőre a telek (a félkész vagy két évnél nem régebben épült üdülő, ház, lakás) értékesítésekor mindenkinek be kell fizetnie a megkapott pénz 16,6 százalékát (némi csökkentésre lesz lehetőség). A Népszabadság értesülése szerint a többi között ezt tartalmazza az új áfatörvény tervezete, amelyet a Pénzügyminisztérium nemrég küldött meg a tárcáknak egyeztetésre, ám a kormány még nem döntött róla.

Az új áfatörvény a legfontosabb ponton nem változtat: marad a 20 százalékos általános kulcs és az ötszázalékos kedvezményes is, a most is érvényes szűk körben (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyvek, napilapok). Ám több részletszabály változik, a leginkább talán az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályozás lesz új.

Az ingatlanok értékesítése, bérbeadása alapvetően áfamentes marad - bár az e tevékenységgel foglalkozó vállalkozások az áfa felszámítását is választhatják. (Utóbbi előnye, hogy ebben az esetben az ingatlanügyletekkel kapcsolatos költségek áfája visszaigényelhető, míg az áfamentes körben a kiadás áfája sima költség.)

A kivételt a telkek eladása jelenti - ideértve minden belterületi, építési telket, az üdülőnek vagy iparterületnek szánt ingatlanoktól a lakások alapjául szolgáló területekig. A szabály szerint a telek eladása lesz áfaköteles, és e szempontból "teleknek" számít (hasonlóképp adózik) minden olyan épület, épületrész, építmény is, amelyet még nem vettek használatba (vagyis az önkormányzat nem adta ki rájuk a használatbavételi engedélyt). De az ingatlan - a tervek szerint - az áfa szempontjából akkor is a "telek" elbírálási kategóriába esik majd, ha az eladás időpontjában a használatbavételi engedély két évnél nem régebbi. (Az építési telek, minden nem lakás céljára szolgáló ingatlan és a lakóingatlan első eladása eddig is áfaköteles volt, de ezt eddig csak a vállalkozásoknak - illetve az ilyen tevékenységre szakosodott magánszemélyeknek - kellett megfizetniük.)

Kedvezmény viszont, hogy a telekeladáshoz kapcsolt beszerzések áfáját le lehet vonni a befizetendő áfából - persze csak akkor, ha megvannak a szükséges bizonylatok. Így például, ha a telek közművesítésének számlái vagy nyugtái (a vízvezetékcső vásárlásáról tanúskodó fecnitől a szerelőtől kapott áfás számláig, vagy éppen a félkész épület felhúzásának áráról tanúskodó nyugták) megvannak, csökkenteni lehet a befizetendő összeget.

Azt nem tudni, miként reagál majd a piac a változásra - az viszont aligha elképzelhető, hogy a vevőknek jóval több pénzük lesz arra, hogy az áfát is megfizessék. Valószínűbb, hogy az eladók megpróbálják majd érvényesíteni a hirtelen költségnövekedést, és ez - miután a rendelkezés mindenkire érvényes - valamelyest sikerülhet is. Ám a telkek drágulásának korlátot szab a kereslet, így aligha elképzelhető a teljes áfa mértékét elérő, 20 százalékos, általános építésitelekár-drágulás.

Az áfatörvény másik, ingatlanokat érintő fontos változása a fordított adózás megjelenése ezen a területen. A hulladékgazdálkodásban tavaly bevezetett rend szerint az áfát az eladó (a szolgáltatás értékesítője) nem számolhatja fel és fizettetheti ki a vevővel (mint rendesen), hogy aztán ő - a beszerzéseire általa kifizetett áfát levonva - befizesse azt az államnak. A fordított rendben a vevő az eladónak a nettó összeget fizeti meg, és az államnak ő tartozik befizetni az áfát. Az ügymenet megfordítása a visszaélések mérséklését szolgálja: az adóteher megfizetésének felelőssége azé, aki a szolgáltatást igénybe veszi. Így jóval könnyebb számon kérni azt, hogy egy épület elkészítésénél befizették-e az áfát. Igaz: mindezt csak a cégek, vállalkozások esetén vezetik be, ráadásul csak akkor, ha az egyébként áfamentes ingatlanügyleteknél választották a társaságok az áfázást.