Újabb sarc az államtól? - Készülj fel rá időben!

Mi ez?

A luxusadót 2006 január 1.-én vezették be, azzal a céllal, hogy a jövedelem helyett a magánszemélyek vagyonát adóztassák meg. Az ebből származó bevétel az önkormányzatok bevétele, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat osztottan illeti meg. Ennek köszönhetően az önkormányzatoknak jelentős érdekeltségük van az adó beszedésében.
Annak érdekében vezette be az állam, hogy a magasabb vagyonnal rendelkező magánszemélyek, akik jobb életkörülményekkel rendelkeznek az átlagnál, magasabb arányban vegyék ki a részüket a közterhekből.
2006 január 1.-én vezették be.

Mire is vonatkozik?

Azok az ingatlanok tartoznak a luxusadó hatálya alá, amelyek Magyarországon magántulajdonú lakásnak, üdülőnek minősülnek, abban az esetben ha azoknak a törvény szerinti számított értéke a 100 millió forintot eléri.

Az ingatlan értékéhez csak a hasznos alapterületnek megfelelő telekrész tartozik, vagyis az a terület amelyen az ingatlan ténylegesen áll. Így gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy mekkora telek tartozik hozzá, a lényeg, hogy az ingatlan mekkora értékkel bír.

Társasházak esetében akkor kell csak adót fizetni, ha a magánszemély tulajdonrésze (maga a lakás) értéke eléri a törvény által megadott értékhatárt.

Az adófizetési kötelezettség az adott év január 1.- én keletkezik, ha a magánszemély tulajdonos, vagy vagyoni értékű joga van az ingatlan felett. Több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad alapján történik az adó összegének felosztása. Az adófizetési kötelezettség keletkezéséről, megszűnéséről, változásáról az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelentést kell tenni az önkormányzatnál.

Az adó mértéke a 100 millió forint feletti érték után számított 0,5 százalék, amelyet két részletben, az adóév március 15.-ig, és szeptember 15.-ig kell befizetni
A megállapított adóból levonható az ingatlan után az adóévre fizetett építményadó, üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, illetve a magánszemély kommunális adója.

Számításának módja:

Az önkormányzat a luxusadóra vonatkozó 2005. évi CXXI törvény 1. mellékletében meghatározott módon számítja a lakó és üdülőingatlanok értékét. A törvényben részletes leírást találhatunk a megyék, illetve a főváros területén, azon belül is a kerületekben található ingatlanok megállapított forgalmi értékhatárairól (ezer Ft/négyzetméterben).
Ez alapján kell kiszámítani az adott ingatlan értékét, és bevallani az APEH felé a fizetendő adót, amennyiben az ingatlan értéke az értékhatár fölé esik.

Például:
Az I. kerületben egylakásos lakóépületben lévő lakás értéke 350-800 ezer forint/négyzetméter lehet, egy többlakásos épületben lévő lakás esetében ez 300-700 ezer forint/négyzetméter.
Ez azt jelenti, hogy egy 300 négyzetméteres családi ház, Budán már eléri a 100 milliós szintet. Az adó számítása a következőképp alakul a törvény által megadott intervallum átlagával számolva:
250m2-es családi ház 575ezer forint / m2-t számolva 143,75 millió forintba kerül. Ez 43,75 millió forinttal haladja meg a jelenlegi szintet, amely után 0,5 százalék a luxusadó értéke a 43,75 millió forint 0,5 százaléka, vagyis 218 750 forint évente.

Hány ingatlanra vonatkozott konkrétan, mekkora összeg?

Országos szinten a lakóingatlanok közel 2 százaléka tartozik az adó hatálya alá. 2006-ban Budapesten 409 adóalanytól összesen 100 millió forint adót szedtek be luxusadó címén, azonban ez még mindig a vártnál kevesebb összeg, így 2006 végén, vizsgálni kezdték, hogy hányan nem fizetik be az adót. Az ellenőrök felkeresik a kerületek építési hatóságait, az illetékhivatalokat, és a földhivatalt, hogy behajtsák a be nem fizetett luxusadót. A vizsgálatok eddig részleges eredménnyel jártak, több végrehajtási eljárást is indítottak a fizetési kötelezettségüket elmulasztók ellen.

Vagyonosodási vizsgálat?