Határt nem ismerő vezetői fizetések - vajon a főnököd is ennyit keres?

Robert Nardelli fizetésének mértéke egyébként is széles körben ismert adat, amely mintapéldája a vállalati vezetők határokat nem ismerő bérezésének, és már több esetben megosztotta a vállalat részvényeseit. A General Motors ex-frontembere átszerződésének fejében a vállalati gyakorlattól eltérő szerződést írt alá a Home Depottal, amely mesés jövedelmet biztosított számára az elmúlt öt évben.

Bár távozását kitörő örömmel fogadta a vállalat alkalmazottainak többsége, s a döntésben mind a részvényesek, mind a szakértők, mind pedig a fogyasztók egyetértettek, öt éves tevékenysége alatt egyértelműen pozitív változásokat tapasztalhattak a kritikusai: a vállalat összértékesítése megduplázódott és a bruttó haszonkulcs is jelentős mértékben növekedett. Ahogy Nardelli is hangsúlyozta, a Home Depot volt az egyik azon két vállalat közül, amely egy részvényre jutó eredménye 20 százalékkal növekedett 4 egymást követő évben.

Az alkalmazottak és a részvényesek a Nardelli-korszak eredményei ellenére sem tartják jogosnak a "teherautónyi" végkielégítést, ám a vállalatvezetés nem sokat tehetett az ügyben, mert a végkielégítés nagy részét, közel 180 millió dollárt az eredeti munkaszerződésből fakadó kötelezettségek tesznek ki.

A Home Depot vezetőjének menesztése azonban csupán az egyik eleme az Egyesült Államokban zajló botránysorozatnak. A helyzet érdekessége, hogy a Nardelli által irányított kiskereskedelmi óriás is egyike annak a 100 cégnek, amelyet az opciós botrány érint, bár a vizsgálatok szerint a csalásokat még a most távozó vállalatvezető érkezése előtt, 2000-ben befejezték.

Az opciós botrányok napvilágra kerülése csak tovább szította a teljesítményalapú bérezésre éhes elemzőket, akik hangsúlyozzák, hogy a jelenleg gyakorlatban lévő rendszer csak növeli a társadalmi szakadék mélységét, miközben motivációs szerepét sem képes betölteni, mivel a teljesítményt alapvetően a vállalat részvényeinek tőzsdei értékéhez köti. 

A társadalmi igazságtalanság mintapéldájaként emlegetik az öt Wall Street-i óriás karácsony előtt kiosztott bónuszainak mértékét. Mindesetre mindenképpen elgondolkodtató tény, hogy a Goldman Sachs által kiosztott 16,5 milliárd dollár vagyis 3 200 milliárd forint elég lenne arra, hogy a legnagyobb amerikai városban élő, 1,5 milliónyi létminimum alatt tengődő, vagyis kevesebb mint évi 16 000 dolláros (3,1 millió forintos) jövedelemmel rendelkező lakos keresetét 10 000 dollárral egészítse ki.