2005-ös lakáspiac: kevesebb használatba vétel, kevesebb építési engedély

Egyre hangsúlyosabb a vállalkozói lakásépítés

Mialatt Budapesten 21%-kal több új lakást vettek használatba, az ország többi nagyvárosában (megyei jogú városokban) és a községekben 20%-kal esett vissza a lakásépítés. A budapesti új lakásoknál közel egyharmaddal (31%-kal) nőtt az értékesítésre épített, vállalkozói lakások száma , országos átlagban ez 12%-os növekedést jelentett ebben a körben. Ezzel párhuzamosan 18%-kal kevesebb lakás épült természetes személy beruházásában, saját használatra. A lakosság és a vállalkozások építtetői részarányának előző évi 57-38%-os adata 2005-re 50-45%-ra módosult. A települési önkormányzatok 600 bérlakást építtettek.

Inkább lakóparkok épülnek

Az építési formák terén 2005 volt az első év, amikor az új többszintes, többlakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint új családi házakban. A kivitelezésben az építőipar fölénye 2001 óta nő a házilagos kivitelezéssel szemben; 2005-ben már az új lakások több mint kétharmadát építették, mialatt házilagos kivitelezéssel alig több mint egynegyede (27%) épült.

Kisebb lakások

A lakásépítés jelentős területi és szerkezeti változása is eredményezte, hogy az épített lakások átlagos alapterülete 6 m2-rel, Budapesten 9 m2-rel kevesebb, mint az előző időszakban volt. A 87 m2-es országos átlagnak a fővárosi megfelelője 62 m2. A fővárosi új lakások 16%-ának alapterülete nem éri el a 40 m2-t, további 48%-nak 40-60 m2 közötti az átlagos nagysága. A 2005-ben használatba vett lakások összes alapterülete Budapesten 6%-kal több, országos átlagban 13%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt.

A kiadott új lakásépítési engedélyek is a többszintes, többlakásos építkezések további térnyerését mutatják. A fővárosban létesítendő új lakások 92%-át, országos átlagban 57%-át ilyen formában kívánják megvalósítani, az egylakásos új családi házak 36%-os részarányt jelentenek. A kislakások növekedési tendenciája folytatódik. Budapesten az új 3 és többlakásos épületekre kiadott engedélyek szerint 2%-kal nagyobb alapterületen 13%-kal több lakást terveznek felépíteni, mint a 2004-ben engedélyezettek alapján.

Budapest és Komárom-Esztergom a növekedés fókuszában

Budapesten és Komárom-Esztergom megyében mind a kiadott új lakásépítési engedélyek, mind a használatba vett lakások száma növekedett 2005-ben, az ország nagyobbik felében - 11 megyében, köztük a nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régió egészében - mindkét mutató csökkent. Dél-Alföldön 30%-kal, Nyugat-Dunántúlon 26%-kal kevesebb új lakásépítési engedélyt adtak ki, mint 2004-ben, a legkedvezőtlenebb képet Bács-Kiskun és Tolna megye adatai mutatják, ahol alig több mint felére (53%-ra) csökkent az előző évi építési hajlandóság.

Növekedés az üdülőépítésben

Az üdülőépítésben is a vállalkozások megnövekedett szerepe eredményezte a 2005. évi fejlődést. Az előző évhez képest 23%-kal több, közel 1000 üdülőegységet vettek használatba, aminek közel egyharmadát vállalkozások építtették értékesítési céllal. Nőtt a több egységet magában foglaló üdülőépületek részaránya, és csökkent az üdülőegységek átlagos nagysága, 68 m2-re. A jövőbeni építési szándék visszaesett, 900-nál kevesebb új üdülőegységre adtak ki építési engedélyt, ami 37%-kal kevesebb, mint 2004-ben volt.

Építési engedélyek: csökkenés a lakóinagtalnoknál

4.5 millió m2 lakóépület és 3.8 millió m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 14%-os csökkenést, a nem lakóépületeknél ugyanilyen arányú növekedést jelent 2004-hez viszonyítva. A beépítendő alapterület a hivatali épületeknél közel négyszeresére, a kereskedelmi épületeknél több mint másfélszeresére és a szálláshelyszolgáltató, valamint a mezőgazdasági célú épületeknél közel másfélszeresére nőtt. Az ipari célú épületberuházás visszaesett, az előző évi 42%-ról 34%-ra csökkent részaránya a nem lakóépületek körében, mellette a másik két jelentős terület a mezőgazdasági célt szolgáló (24%) és a kereskedelmi épületek (18%) tervezett építése növekedett.