GKI: 15-20%-os gázáremelés lenne indokolt, karácsonykor már olcsóbban vásárolhatunk?

Vértes az infláció alakulása szempontjából kétirányú tényezőkre hívta fel a figyelmet: egyrészt vannak bizonyos piaci folyamatok, amelyek az inflációs ráta mérséklődésének irányába mutatnak (pl. erős importverseny árleszorító hatása, illetve a kiskereskedelem átalakulása), ugyanakkor a világpiaci energia-áremelkedések egyértelműen a pénzromlási ütem növekedésének az irányába mutatnak.

Nem piaci folyamat, de az inflációs ráta jelentős mérséklődését hozza jövőre a már említett ÁFA-csökkentés (a felső ÁFA-kulcs 25-ről 20%-ra csökken). A GKI szerint az éves átlagos fogyasztói infláció jövőre 2.2% körülre mérséklődhet az idei 3.8%-ról.

A kutatóintézet elnöke szerint a hatósági áremeléseknek az elkövetkezendő 10 hónapban (jövő július 1-ig) akár több lépésben is, de egyértelműen igazodniuk kellene a világpiaci folyamatok által diktáltakhoz (inflációemelő hatás). Emellett 2006-ban bizonyos állami és önkormányzati szolgáltatások áremelkedésének is be kell következni. "Sem szociális, sem gazdaságpolitikai indokok nem támasztják alá az indokoltnál alacsonyabb hatósági energiaárakat, hiszen lényegében a nagyobb fogyasztók, illetve a gazdagabbak kapják a támogatást - jegyezte meg Vértes.

A nagy kérdés az, hogy az árak kiigazítása még a választásokig megtörténik, vagy csak azt követően (akkor viszont valószínűleg egy lépésben).

A GKI szerint az infláció a jövő év tavaszi hónapjaiban (havi publikálású év/év indexek) 2% alá csökkenhet, majd az év második felében 3% körülre emelkedik. A jövő évi béremelkedésekről szólva Vértes elmondta hogy a bruttó bérnövekedés 5-5.5% között maradhat (hosszú évek óta a legalacsonyabb), a nettó bérek viszont ennél gyorsabban 6.6.5%-kal bővülhetnek. Az alacsony infláció miatt így 4% körüli reálbér-emelkedés valószínűsíthető az idei 6%-os ütemhez képest (januári egyhavi közszféra-kifizetések torzító hatása). Vértes felhívta a figyelmet, hogy a reál-béremelkedés kérdését érdemes 3 év átlagában (2004-2006) tekinteti. Tavaly ugyanis 1%-os reálbércsökkenés következett be. A 3 év átlagában 3% körüli reálbér-emelkedés várható, ami 4%-os átlagos GDP-növekedés mellett teljesen elfogadható ütemű az egyensúlyi szempontok figyelembe vételével is.

Az intézet szakértői szerint különösen erősen javul a külkereskedelemi mérleg egyenlege (11%-os idei és jövő évi export, míg 7, illetve 11%-os jövő évi importdinamika), bár ebben az import-eltitkolás hatása is benne lehet. A nettó EU-támogatások jelentősen nőnek jövőre, ez is segíti a külső finanszírozási igény mérséklődését. A GKI szerint a külső finanszírozási igény a tavalyi GDP-arányos 8.4%-ról idén 7.3%-ra csökken és jövőre ezen a szinten maradhat, ami jelentős idei évi javulást jelez.