Német támogatás a páneurópai folyosókhoz hazánkban

A legfontosabb területnek Stolpa az MTI szerint a közutakat tehermentesítő vasúti hálózat fejlesztését, a pályahálózatok kölcsönös megnyitását és technológiai egységesítését nevezte. Kiemelte a Berlin-Drezda-Prága-Pozsony-Budapest folyosó korszerűsítésének és egészen Isztambulig való meghosszabbításának a tervét, illetve a nagysebességű transz-európai expressz Párizs-Stuttgart-München irányában, valamint tovább Budapest felé való kiépítését.

Páneurópai folyosók Magyarországon

Magyarország az Alpok és a Kárpátok hegyeit elkerülő, fontos szállítási útvonalak metszéspontjában fekszik. Területén négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Budapestet. Ezek magyarországi szakaszai a következők:

• A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.
• Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú.
• A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.
• A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.

Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kapcsolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamához.