Alacsony inflációs környezetre számítunk, melyek a "reális" GDP számok?

Összességében megállapítható, hogy az inflációs környezet alacsonyabb lett - állították a szakértők. A jegybank maginflációs előrejelzése a korábbiaknál kedvezőbbé vált.

A költséginflációs nyomás enyhült, mely a munkaerőpiaci folyamatoknak köszönhető. Ez az inflációt is mérsékli. A munkanélküliség emelkedik, a bérnövekedés mérséklődik. A jegybank szerint a jövőben is várható, hogy a bérnövekedés mérsékelt marad és lassul. A jegybank hosszú távú előrejelzésében a béregységköltség alapján számol, ahol 2-3%-os növekedést várnak. Ez tartósan alacsony inflációs szint fenntartását teszi már lehetővé. A vállalati béremelések fokozatosan közelednek egy alacsonyabb inflációs környezethez.

Keresleti oldalról inflációs szempontból kedvező, hogy a fogyasztás növekedési üteme lassul. Idén a fogyasztás 2% körül alakulhat a jegybanki szakértők szerint.

Az infláció szempontjából kockázatot jelentenek a maginflációs termékkörön kívüli tényezők. A nyers élelmiszerek árának prognosztizálása nehéz, másrészt az üzemanyagárak is érezhetően emelkedtek a magas olajárak miatt. Itt nagy az ingadozás.

Az MNB elemzői szerint a GDP a következő években 3-4% között bővülhet, a növekedés hosszú távon stabilizálódhat. A tavalyi és az idei növekedéssel kapcsolatosan a jagybanki szakértők kihangsúlyozták, hogy a szőkőnaphatás a 2004-es GDP-t felvitte, a bázishatás miatt az idei évbben viszont negatívan hat. A fő számokra adott előrejelzések illetve a tényadatok közötti különbségek konjunkturális szempontból lényegesen kisebbek. A 2004-es bővülés 4% volt, mely szökőnap hatással korrigálva csak 3.8% lett volna. Az idei növekedés 3.3% lesz az MNB szerint, ugyanakkor ha a bázisból a szökőnapot kivesszük, akkor már 3.5%. A különbség a fő számoknál 0.7% pont, a konjunkturális szempontból értelmezett számoknál 0.3%pont.