GKI: 3.8%-os GDP-bővülés és év végi infláció, tovább lassuló kiskereskedelmi forgalom

A magyar gazdaság várhatóan 2005-ben is export- és beruházás-vezérelt pályán halad, de gyorsan bővül a fogyasztás is. Az exportpiacok kereslete azonban a tavalyinál kevésbé emelkedik - az EU növekedési üteme 2.2%-ról 1.9%-ra csökken -, s romlanak a hazai üzleti várakozások is.

Januárban az ipari termelés a tavalyinál s ezen belül a legalacsonyabb dinamikájú decemberinél is lassabban nőtt. A magyar export a tavalyinál lassabban, az import viszont gyorsabban emelkedett. Az év egészében a termelés és kivitel gyorsulása várható. Az építőipar már januárban is jól teljesített, s rendelésállománya is igen magas.

A foglalkoztatottak száma az év elején lényegében stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliek száma egy év alatt 15%-kal nőtt, a munkanélküliségi ráta 6%-ról 6.9%-ra emelkedett. Ez lényegesen alacsonyabb az EU csaknem 9%-os átlagánál, azonban a fiatalok körében eléri annak 18%-os mértékét.

A kiskereskedelemben folytatódott a tavaly megkezdődött lassulás, az élelmiszer-kereskedelem eladásai egyenesen csökkentek 2004 januárjához képest, a más termékeket forgalmazóké viszont 6.6%-kal bővült. A lakosság jövedelme januárban látványosan nőtt, ez azonban a költségvetési szektorban dolgozók 13. havi fizetésének egységesen januári kifizetésének következménye (korábban erre jellemzően decemberben került sor). A rendszeres (prémiumok, stb. nélküli) bruttó átlagkereset januárban a verseny- és költségvetési szektorban egymáshoz hasonlóan, 7.2 illetve 6.3%-kal nőtt. Az év egészében a reálkeresetek 4.5% körüli emelkedése várható.

Az infláció januárban és februárban egyaránt markánsan, a decemberi 5.5%-ról 4.1 illetve 3.2%-ra mérséklődött. Ezt az év során várhatóan némi emelkedés követi, de az infláció az év egészében és az év végén is 4% alatt marad. A forint erősödése márciusban egyes külföldi befektetők egész régiónkat érintő tőkekivonása következtében megállt, de a magyar deviza továbbra is igen erős. Ennek tartós fennmaradása azért is valószínű, mivel az üzleti szféra, az állam és a lakosság devizában történő eladósodása az átváltás során tartós keresletet jelent a hazai fizetőeszköz iránt. A jegybanki alapkamat március végén 7.75%-ra csökkent. Ez az Európai Központi Bank 2%-os kamatához viszonyítva - figyelembe véve az infláció rendkívül kedvező alakulását és a forint továbbra is erős mivoltát - további kamatcsökkentéseket tesz lehetővé.