Alapkezelői, kereskedő és elemzői körkép: ki mit mond a forintról és a kamatcsökkentés(ek)ről?

Pénzcentrum

2004. november 16. 14:10

Az elmúlt napokban ismét központi témává lépett elő a forint/euró árfolyam alakulása, illetve a jegybank jövő hétfői kamatdöntésének kimenetele. Az inflációs folyamatok, illetve a forint rendkívül erős szintje következtében a piac az elmúlt hetekben kezdetben egy kisebb (25-50 bp-os) kamatcsökkentésre készült fel, az elmúlt napokban azonban egyre többen a korábban gondoltnál nagyobb mértékű (75, vagy akár 100 bp-ot kitevő) kamatcsökkentés lehetőségét sem zárták ki. A forint tegnap másfél éves csúcsra erősödött az euróval szemben, ugyanakkor a kamatcsökkentések latolgatásával párhuzamosan az elmúlt időszakban egyre többen a forint hirtelen bekövetkező jelentős korrekciójának lehetőségét is kiemelték, mintegy "megkongatva a vészharangot". Ki mit mond ennek valószínűségéről? Milyen árfolyamszinten mozoghat a forint az elkövetkezendő néhány hétben, és elképzelhető-e az, hogy a forint egészen az intervenciós sáv erős széléig erősödik? Milyen mértékű lépés várható jövő hétfőn, és összességében mekkora kamatcsökkentés következhet be még az idén? Ezekről kérdeztük Barcza Györgyöt, az ING elemzőjét, Breznay Endrét, a Takarékbank deviza üzletkötőjét és Duronelly Pétert, a Budapest Bank alapkezelőjét. A szakértők véleménye megegyezett abban, hogy nem valószínű középtávon sem, hogy a forint a 250-es, lélektanilag is fontos határ fölé gyengülne az euróval szemben, ugyanakkor a kamatcsökkentés ütemének kérdésében különböző eshetőségekre hívták fel a figyelmet. Véleményüket abc-sorrendben közöljük.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az ING elemzője szerint fontos tisztában lenni vele, hogy mi is állhat valójában a forint erősödésének folyamata mögött. Ezzel kapcsolatban Barcza elmondta, hogy a hazai fizetőeszköz izmosodása mögött elsősorban nem a külföldiek állampapír-vásárlásai állnak, hanem fokozott mértékben figyelembe kell venni a devizahitelek megnövekedett szerepét is, a szakértő számításai szerint összességében mintegy 2 milliárd eurót konvertáltak át az elmúlt időben forintra (magyar eurókötvény kibocsátások, bankok devizahiteleinek felfutása).

Ezek alapján nem elsősorban a külföldiek által generált kötvénypiaci rally-ról (egyfajta spekulatív támadásról) beszélhetünk, így a jegybanknak sem kell drámaian, meglepetésszerűen cselekednie. Sokkal inkább egy fokozatos kamatcsökkentés lenne kívánatos. Az elemző 50-50 bázispontos mértékű kamatcsökkentésekre számít a jegybank jövő hétfői és a decemberi ülésén.

Barcza kiemelte a költségvetési folyamatokban rejlő esetleges kisebb optimizmus lehetőségét. A Pénzügyminisztérium ma tette közzé a novemberre vonatkozó államháztartási hiány prognózisát, mely 100 milliárd forintot tesz ki. Ez mintegy 50 milliárd forinttal alacsonyabb a Barcza által vártnál. Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a PM néhány nappal ezelőtt elrendelte mintegy 100 milliárd forintnyi - a költségvetésbe befolyt - áfa visszafizetésének leállítását. Az előbb említett 50 milliárd forintnyi eltérés ennek épp a fele, azaz elképzelhető, hogy az utolsó két hónapban ez a 100 milliárdos tétel javítani fogja az államháztartás egyenlegét, és elérhetővé válik a kitűzött 5-5.3%-os GDP-arányos deficitsáv felső értéke. Ez kisebb optimizmust indukálhat a forint és kötvénypiacokon, mely a decemberi kamatdöntés kimenetelést is befolyásolhatja. A költségvetési folyamatok alakulása hosszabb távon is érdemben befolyásolhatja a kamatcsökkentési sorozatot.

Barcza az óvatos kamatcsökkentés szükségességét (50-50 bp) azzal indokolta, hogy a forward kamatok alapján az elkövetkezendő 6 hónapra összesen mintegy 125-150 bázispontos, míg az elkövetkezendő 9 hónapra mintegy 175-200 bázispontot kivető kamatcsökkentések vannak beárazva. A jegybank esetleges agresszívebb enyhítési folyamata azt jelentené, hogy "előreszaladna" a folyamatok terén, mely kockázatokkal járhat.

Az elemző várakozásai szerint november végére a forint 245-ös szintre, az év végére 246-ra gyengülhet az euróval szemben a mostani 244 körüli árfolyamról, és 250 feletti idei árfolyamot nem tart valószínűnek. Szintén kis valószínűséget tulajdonít annak, hogy a forint az elkövetkezendő időszakban az intervenciós sáv erősebb szélét elérné, ehhez azonban Barcza szerint az MNB egyértelmű kommunikációjára is szükség lenne. Ennek lényege az lenne, hogy a jegybanknak egyértelműen jeleznie kellene: nem tart kívánatosnak egy a mostanihoz hasonlóan erős (illetve erősebb) árfolyamszintet.

A Takarékbank kereskedője szerint a forint igen erős szintje, illetve a mai 3 hónapos aukció eredménye(9.60% lett az átlaghozam) is arra utal, hogy a piac egyre inkább egy a korábban gondolt 50 bázispontos vágásnál nagyobb kamatcsökkentésre készül fel. A 9.60%-os három hónapos papírok vásárlói ugyanis legalább egy hónapig mintegy 40 bp-ot buknának a papírokon a 2 hetes jegybanki betéthez képest (feltéve, hogy decemberben egy 50 bp-os kamatcsökkentés bekövetkezik).

Breznay szerint ha az MNB hétfőn 50 bp-os vágásról határoz, az hatástalan lehet a forintra, illetve tovább erősödhet az árfolyam, míg ha egy 1%-pontos vágás következne, az kétesélyes kimenetelt hozhat. Elképzelhető, hogy ekkor a forint kisebb "egészséges" korrekciója bekövetkezne, de arra is van esély, hogy az ekkora mértékű kamatcsökkentés után a piac újabb idei kamatcsökkentésre készülne fel, "kierőszakolnának" még egy (ennél várhatóan kisebb) kamatcsökkentést. Összességében Breznay szerint a jelenlegi helyzet alapján 1%-pontos kamatcsökkentés lehet idén.

Az üzletkötő szerint a jelenlegi helyzetben nem reális az a feltételezés, hogy a forint egészen az erős sávszélig erősödhet, az "alsó határ" 242 Ft/eurónál lehet, míg egy agresszívebb kamatcsökkentés esetén sem gyengülne a forint a 246-248-as szint fölé.

Breznay érvelése szerint a jegybanknak óvatosnak kell lennie, nem lenne hasznos, ha túlzott mértékű vágásokról döntene, és úgymond megelőzné a piacot. Ezzel szemben sokkal inkább hasznos lehet, ha tanulva a múltbeli kamatdöntési hibákból inkább a visszafogott mértékű, fokozatos lépéseket részesíti előnyben. Az üzletkötő is kiemelte, hogy nagyon sok múlik a további folyamatok szempontjából a jegybanki kommunikáción.

Az alapkezelő szerint a múltbeli jegybanki kamatdöntésekből kiindulva nem igazán lehet tudni, hogy mi is lesz a hétfői ülés kimenetele( olykor nem igazán konzisztens lépések), ugyanakkor a szakértő nem lepődne meg egy 1%-pontos vágáson sem, és véleménye szerint ez meg is léphető. Duronelly szerint az inflációs folyamatok megengednének egy ilyen mértékű kamatcsökkentést, a jövő év elején igen dinamikus dezinfláció várható, 4-5% közötti pénzromlási ütemnél magas lenne hasonló mértékű (4-5%) reálkamatot kifizetni.

A BB alapkezelője szerint egy mostani nagyobb kamatcsökkentéshez a külső körülmények is adottak, szerte a világban nagy kötvény-rally figyelhető meg (a Bund jelenleg 3.75%-nél mozog, míg 2 hónapja 4% felett ingadozott), és ráadásul minden feltétel adott ahhoz is, hogy ezek a folyamatok folytatódjanak. Ennek eredményeként az év végig még bejöhet nagyobb mennyiségű külföldi tőke az állampapírpiacra, ami könnyen egészen a sávszélig mozdíthatná a forintot. Ez esetben a jegybank még inkább támadások célpontjává válhatna, mivel nehezen lenne indokolható egy erős oldali sávszéli intervenció és a világ negyedik legmagasabb kamatszintjének együttes megalapozottsága.

Duronelly szerint a jegybank minél fokozatosabban csökkenti az alapkamatot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a forint stabil maradhat. A szakértő átlagos mértékű kamatcsökkentési forgatókönyv mellett azzal számol, hogy az idén 245 körüli árfolyam lesz a jellemző, és nem számít arra, hogy 250 fölé mozdulna a kurzus.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés

Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.

Kiszivárgott: hihetetlen összeget keres évente a Tesco vezére

A Tesco vezérigazgatója idén rekordösszegű, 10 millió fontos (~4,6 milliárd forintos) fizetésre számíthat.

Így zavarják haza munkahelyeikről a magyar dolgozókat is: nincs mit tenniük, ezt le kell nyelni

A vállalkozások energiafelhasználása közel egyötöddel (19%-kal) csökkent az irodák hatékonyabb kihasználása és egy rugalmas munkarend bevezetése által.

Százezernyi fiatal magyar jár rosszul évente: már nem sokáig tartható fenn a rendszer?

A két évvel ezelőtt bevezetett 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény a mai napig viták tárgyát képezi.

Elképesztő toborzási program indul: ezek a magyar dolgozók havi 53 ezer forintot is kaphatnak pluszba

A mai naptól lehet pályázni a tartós álláskeresők elhelyezkedését támogató, 1,7 milliárd forint hazai forrásból megvalósuló pályázatra.

Ebben verik kenterbe a vendégmunkások a magyar melósokat: nincs mit tenni, a cégeknek ez kell

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, de még így is nagyon magas.

Rengeteg helyen szünetelni fog az ügyfélfogadás Magyarországon: április 24-én sok minden bezár

Szent György nap alkalmából nem lesznek nyitva a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, szünetel az ügyfélfogadás.

Magyar melósok tömegének áll most a világ: rommá keresik magukat ezeken a helyeken

2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ez 19,8 százalékos emelkedés.

Jöhet a négynapos munkahét a magyar munkahelyeken: van, ahol már küszöbön a döntés?

Hamarosan kezdi a négynapos munkahét kipróbálási időszakát a PwC Magyarország, egyelőre csak a kollégák egy részének.

Hihetetlen: ennyit keres egy szépségszalon-tulajdonos 2024-ben Magyarországon

Egy népszerű TikTok csatorna tartalmából derült ki, hogy mennyit kereshet egy szépségszalon tulajdonos.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír